Majdnem öngólt lőtt a Fidesz

Múlt hét csütörtökön a fideszes Lázár János és Kocsis Máté nyújtott be alkotmánymódosítást, mely szerint a honvédség, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai leszerelésük után öt évig nem lehetnének polgármester- vagy képviselőjelöltek. Az indítványról tegnap tárgyalt a honvédelmi és rendészeti bizottság. A bizottság fideszes tagja, egyben Győr polgármestere, Borkai Zsolt ekkor jött rá: ha pártja javaslata átmegy, ő bizony nem indulhat az őszi önkormányzati választáson.

Az egykori olimpikon tornász 1999-től hét éven át volt a győri Béri Balogh Ádám Honvéd Középiskola igazgatója alezredesi rangban, s csak 2006-ban szerelt le. Erre a Fidesz az öt évet háromra cserélve módosította a módosító indítványt. (A jelenlegi szabályok szerint csak az tilos, hogy a fegyveres testületek hivatásos állományú tagjai munkájukkal párhuzamosan politikai szervezetek tagjai, aktivistái vagy jelöltjei legyenek.)

Harangozó Tamás, a testület szocialista tagja az MTI-nek azt nyilatkozta: az ülésen a hatálybalépésre vonatkozó pontosító kérdést Borkai Zsolt tette fel, amire a kormány képviseletében a Belügyminisztérium helyettes államtitkára megerősítette, hogy ezek a szabályok már az őszi önkormányzati választásokon érvényesek lennének és így derült ki, hogy rá is vonatkoznának. Kocsis Máté viszont állítja, a vita nem Borkai személye, hanem az időtartam indokoltsága miatt alakult ki.

Végül a Fidesz a három éves szabályozást indokoltabbnak vélte, így az alkotmány adott része így szólna: „a Magyar Honvédség, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, politikai tevékenységet nem folytathatnak, továbbá szolgálati jogviszonyuk fennállása alatt és annak megszűnését vagy megszüntetését követő három évig nem indulhatnak jelöltként az országgyűlési képviselők választásán, az európai parlamenti választáson, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek, valamint a kisebbségi önkormányzati képviselők választásán”.

Az indoklás, legyen szó öt, vagy három évről, nem változott. Eszerint nemcsak a megválasztott képviselők, illetve polgármesterek, hanem – a jelöltté nyilvánítástól kezdve – már az ilyen tisztségre jelöltek sem tekinthetők függetlennek az egyes pártok politikáitól. Márpedig a cél az érintett szolgálatok depolitizálása. „A hároméves időtartamot indokolja, hogy az érintett szolgálatok tagjai szolgálati jogviszonyuk megszűnését követően még nem szakadnak el egyik napról a másikra korábbi munkatársaiktól, munkahelyi barátaiktól, így megszűnő jogviszonyukat követően az általuk – akárcsak jelöltként – képviselt politikai nézetek befolyással lehetnek korábbi – jelenleg még aktív állományú – munkatársaikra. A javaslat elfogadása esetén azonban kétség sem férhet ahhoz, hogy a hároméves időtartam lejártával jelöltként elinduló - és esetleg megválasztott - egykori hivatásos állományú tag ennyi idő elteltével még bármiféle befolyással is lehetne korábbi munkatársaira.”

Az alkotmánymódosításról tegnap az alkotmányügyi bizottság is tárgyalt, szintén nem galiba nélkül.

- Az indítványnak nem volt előadója, se Lázár, se Kocsis nem jelent meg – nyilatkozta a 168ora.hu-nak Lamperth Mónika, a bizottság szocialista tagja. – Balsai István végül az ülésen rekedt Répássy Róbertet kérte fel, ő kénytelen-kelletlen előadta a javaslatot, akkor még az öt év mellett érveltek. Kérdéseinkre, hogy akkor a jelenlegi törvények szerint hasonló szabályozás alá eső bírókra, ügyészekre miért nem térnek ki, nem kaptunk érdemi választ, és megszavazták a módosítót.

Lamperth a plenáris ülésen vette észre, hogy új változat született, melyet szerinte a Fidesz házszabályellenesen próbált az Országgyűlés elé vinni, mert a Ház nem tárgyalhatná az új változatban benyújtott előterjesztést anélkül, hogy azt nem vették tárgysorozatba.

Ezért a képviselő a házbizottság rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezte. Az viszont úgy döntött, elegendő 78 képviselő aláírása ahhoz, hogy egy előterjesztés napirendre kerüljön. Így ma az alkotmányügyi bizottságban vélhetően már az általános vitára való alkalmasságról fognak csak szavazni.

A parlamenti folklór szerint a javaslat, amellett, hogy néhány, helyben népszerű szocialista jelöltnek is beteheti a kaput (úgy tudjuk, az MSZP például Kunszentmiklóson a volt rendőr Hortobágyi Istvánt indítaná ősszel), főképp a Jobbiknak szól, melynek soraiban több aspiráns is szoros kapcsolatot ápol a rendvédelmi szervekkel.

- Az alkotmánymódosítások alkotmányosságát az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja – mondja Lamperth Mónika. – Lassan mindennapi rutinná válik az alaptörvény toldozgatása. Ha viszont már se a közvélemény, se különféle szervezetek nem kapják fel a fejüket, hol lesz a határ? A mostani javaslat mintájára jönnek majd a köztisztviselők, a közalkalmazottak? Ha már egy ember miatt módosítgatják az alkotmány, mi jön még?