Magyarország kiterjeszti a kényszerállamosítást

A magyar kormány fokozza a szigort a külföldi befektetőkkel szemben. Szerdán közismertté vált, hogy a stájer Saubermacher cég eladta a Saubermacher Pannonia nevű leányvállalatát a nyugat-magyarországi Nagykanizsa önkormányzatának. A város „ jól működő, nyereséges céghez jutott” 7,2 millió euróért – örvendezik a város polgármestere.

Az adásvétel azután történt, hogy a budapesti parlament meghozta legújabb döntését a hulladékfeldolgozás szabályozására. A törvény értelmében 2014-től a szemétfeldolgozást csak olyan cégek végezhetik, amelyekben a közszféra többségi tulajdonnal rendelkezik. Emellett a cégeket közhasznú szolgálatra is kényszerítik. A nyereséget tovább kell adniuk az ügyfeleknek. „Ez hidegvérű kisajátítás” – panaszolja a Saubermacher elnöke, Frank Dicker, a Presse-nek. A stájer vállalkozó már 20 éve tevékenykedik Magyarországon.

Osztrákokat fenyeget a kisajátítás

Dicker attól tart, hogy most veszélybe került a megcélzott 50 millió eurós forgalom fele. A Saubermacheren kívül olyan további osztrák vállalatok is érintettek az eljárásban, mint a felső-ausztriai AVE, valamint az Abfall Service AG (ASA).

Ezek a cégek az Európai Hulladékfeldolgozó Szövetségen keresztül panaszt tettek az Európai Bizottságnál.

Következőként a Magyarországon tevékenykedő osztrák földtulajdonosokat fenyegeti a kisajátítás. Egy új törvény teljes egészében megakadályozza, hogy a külföldiek magyar termőföldet vásároljanak, jelentette ki a hétvégén Orbán Viktor kormányfő. Magyarország visszaszerzi a „zsebszerződésekkel elrabolt termőföldeket”. Az elmúlt években számos osztrák polgár vásárolt földet Magyarországon.

Eddig a brüsszeli hatóságok tétlenül szemlélték, ami Magyarországon történik, és ez a bankokat is aggodalommal tölti el. 2010-ben a budapesti kormány egy különadót vezetett be a pénzintézetekkel szemben. Az üzleti tevékenység nagyságához viszonyítva ez a legmagasabb bankadó a világon. Attól függetlenül meg kell fizetni, hogy a bank nyereséges vagy veszteséges-e. Ráadásként törvénnyel arra kényszerítették a bankokat, hogy a magánszemélyek svájci frankban felvett hiteleit egy kedvezményes árfolyamon váltsák át forinthitelre. Ennek következtében az olyan osztrák bankok, mint a Raiffeisen Bank International és az Erste Group, hatalmas veszteséget könyveltek el Magyarországon.

A bankok dühösek a kormányra

Korábban a budapesti kormány ígéretet tett arra, hogy 2013-ban felére csökkenti a bankokat sújtó adó mértékét. Szerdán a gazdasági miniszter, Matolcsy György viszont bejelentette, hogy a különadó a jelenlegi szinten marad. Emiatt felháborodott a Magyar Bankszövetség. A bankadó veszélyezteti az ország gazdasági fellendülését, mert a bankok kevesebbet hiteleznek. Az osztrák bankok már hónapok óta vizsgálják a lehetőségét annak, hogy jogi lépéseket kezdeményezzenek Magyarország ellen. A Raiffeisen Bank International elnöke, Herbert Stepic azonban nagyon valószínűtlennek tartja, hogy valóban panaszt emelnek, mert az eljárás évekig is eltartana. És egyébként is az EU által nyújtott támogatás kívánni valókat hagy maga után.

Magyarország azok közé a kelet-európai államok közé tartozik, amelyeket különösen súlyosan érintett a pénzügyi- és gazdasági válság. Magyarország éppen most tárgyal a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval egy többmilliárdos hitel felvételéről.

A költségvetési lyukak betömésére azt tervezi a budapesti kormány, hogy új adót vezet be a közszolgálatot ellátó vállalatok részére, és kétszeresére emeli a pénzügyi tranzakciókat érintő adót.