Magyarok bundában
Immár hét labdarúgó, játékvezető, illetve játékosügynök kezére került bilincs a Nemzeti Nyomozóiroda által kezdeményezett nyomozás során. Beszélnek magyar játékos által befolyásolt finn bajnokiról, Magyar Kupa-elődöntőről, NB I.-es találkozókról, elfújt utánpótlásválogatott-összecsapásokról. A lista nem teljes, és valószínűleg soha nem lesz az. A bűnösöknek is csupán töredéke kerül rács mögé – itthon és külföldön egyaránt. SZTANCSIK RICHÁRD írása.
Szögezzük le: a bunda korántsem magyar sajátosság. Még azt sem mondhatni, hogy csalni csak a kelet-európai kultúrkörben szokás, hiszen a legnagyobb nemzetközi bundabotrány 2009-ben Németországban robbant ki. Sőt, azt 2006-ban megelőzte az olasz is. Az eseményeket elindító bochumi ügyészség 24 érintett országról beszélt.
Lepacsizott meccsek, eredmények mindig is voltak. Egykori legendás labdarúgóink is kedélyesen anekdotáznak leadott pontokról, Skála-szatyorban vitt pénzekről, többkilónyi libamájról. Így dőltek el bajnoki címek, kiesések, feljutások. Nemcsak itt, hanem szerte a világban. Sokszor nem is követte pénzmozgás vagy ajándéközön a megállapodást, elég volt egy cinkos összekacsintás – „mindkettőnknek jó az iksz”. Az igazi változás akkor következett be, amikor nemzetközivé váltak a fogadóirodák, és velük együtt megjelentek az online fogadási lehetőségek is.
Eleinte a bukmékerek láttak nagy lehetőséget az egyre növekvő piacban, ezért bővítették a fogadási kínálatot. Így került fel a listára a finn, a magyar, a grúz pontvadászat az angol, a spanyol, az olasz és a német mellé. Aztán jöttek az alsóbb osztályok (akár a magyar NB III.), kisvártatva az utánpótlás korosztályok (U–19). Hiába az egész glóbuszt lefedő monitoringrendszer, a trükkök sora így is végtelen. Természetes, hogy ezt a dollármilliárdokat megmozgató üzletágat hamar megtalálta az alvilág – na meg az unatkozó, munkanélküli, de jó kapcsolatokkal rendelkező ex-Stasi-ügynökök is.
Harmadosztály
A nemzetközileg is vizsgált mérkőzések között jócskán akadnak gyanús magyar vonatkozásúak is az elmúlt évekből. A sötét árnyék nem csupán szurkolói szóbeszédek miatt vetül a honi spílerekre. Vizsgálódnak a nemzetközi szövetségek, ügyészségek – sőt, a megkárosított fogadóirodák is.
Hogy mennyire fertőzött a magyar labdarúgás, azt remekül példázza, hogy újra és újra előveszik a magyar utánpótlás-válogatottakat, valamint több magyar vonatkozású európai kupameccset. Fenerbahçe–Honvéd 5-1, Újpest–Vaduz 0-4, Debrecen–Fiorentina 3-4, Hamburg–Honvéd 4-0, Szerbia–Magyarország 8-0, Magyarország–Szlovákia 1-4... És ez tényleg csupán a jéghegy csúcsa. Igaz, mindössze két debreceni játékost tiltottak el a fenti mérkőzések kapcsán. Őket is csak azért, mert nem tájékoztatták időben a megkeresésükről a hatóságokat.
A monitoringrendszer az újpesti vereségnél gyakorlatilag kiakadt, mivel gyanúsan nagy pénzeket tettek a liechtensteini kiscsapatra. A fogadók bátorságának pedig 17-szeres pénz lett a jutalma!
A Honvéd több esetben is érintett – a nemzetközi küzdőtéren túl magyar bajnokikon, illetve több kupamérkőzésen is gyanúba keveredtek a kispestiek. A Hamburg ellen öngólt lövő Smiljaniæ neve egy Győri ETO–Budapest Honvéd MK-döntő előtt is felröppent. Lapértesülések szerint Rabóczki Balázs, Herczegfalvi Zoltán és Miæo Smiljaniæ „eladási szándékkal” keresték fel a győrieket a mérkőzés előtt. A két tulajdonos nem kívánta kommentálni az esetet a nyilvánosság előtt. Véletlen vagy sem, a három labdarúgó ettől kezdve nem lépett pályára a magyar első osztályban. Herczegfalvi kölcsönben még játszhatott a Kansas Cityben, de visszatérése óta csak a Honvéd tartalékcsapatát erősítheti. Innen nem is fog tudni feljebb törni, mivel átadólistán van. Két játékostársa csupán az NB III.-ból kapott ajánlatot.
Az U–21-es csapat szerbiai kiütéses veresége után Vas Ádám, az olasz Brescia fiatal légiósa állítólag mindent elmondott a holland kapitánynak, Wilco van Buurennek. Beszélt a telefonhívásokról, csapattársainak gyanús viselkedéséről, ám a bűnösök helyett a sajtó előtt is kardot csörtető, az „omertát” megszegő játékos került ki a csapatból – évekre. „Ezek szerint magam alatt vágtam a fát azzal, hogy őszinte voltam” – nyilatkozta keserűen.
A fenti esetek tehát több mint gyanúsak, már csak a végeredmény miatt is. De ki figyel fel egy váratlan eredményre két alsóbb osztályú középcsapat között?
Pénz, pénz, pénz
A „ki volt benne?” kérdésre nem egyszerű választ adni, így kénytelenek vagyunk az eddigi hét letartóztatásra és a szóbeszédekre alapozni.
A Siófok egykori, immáron előzetes letartóztatásba helyezett labdarúgója szerint legalább ötszáz olyan focista van, mint ő. Ez talán túlzás, mert nem nehéz belátni, hogy egy játékos megvásárlása kevés, de négy beszervezett már bőven elég.
A „miért?” kérdésre egyszerűbb a válasz: pénzért.
A Siófok három bundagyanúba keveredett játékosa fejenként háromezer eurót kapott egy megfelelő végeredménnyel záruló vereségért. Ezt tehát tekinthetjük irányadó összegnek. A jól értesült szurkolók már akkor is tudtak a vesztegetésekről, amikor csak a magyar, horvát és szlovák Tippmixen lehetett magyar bajnokikra fogadni. Jellemző a tíz-tizenöt évvel korábbi állapotokra, hogy a szlovákok a legkisebb gyanús jelre is indoklás nélkül töröltek magyar bajnoki mérkőzéseket a fogadási események közül. A játékosok akkor még házon belül döntöttek a mérkőzések végeredményének befolyásolásáról, újabban már szervezett bűnbandák „segítenek” nekik eligazodni a fogadások útvesztőjében.
Az alvilági csoportok közreműködése a garancia arra, hogy túl sok részlet a későbbiekben se kerüljön napvilágra. Ugyan ki szeretne könnyíteni a lelkén olyan áron, hogy fenyegetéseknek és fizikai bántalmazásnak teszi ki magát és családját? Akkor már inkább a börtön és az örökös eltiltás. Néha a szurkolók maguk szolgáltatnak igazságot egy-két pofon formájában, de erről érthető okokból egyik fél sem beszél szívesen.
Játékosok gyakran említik azt is, hogy a magyar klubok többségénél fennálló átláthatatlan financiális viszonyok generálják a fogadási csalásokat. A labdarúgók többsége minimálbérre bejelentett egyéni vállalkozó, a fizetések gyakran csúsznak, elmaradás esetén teljesen kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek. A pénzére váró focista pedig könnyen rábólint egy ajánlatra, amikor egy-kétmillió forintot is kereshet vele.
Van rá esély?
Mi a megoldás? Átlátható finanszírozás, a játékosok valós fizetéssel történő bejelentése – esetleg külön a sportolókra vonatkozó járulékfizetési kötelezettségekkel. Nyugat-európai fizetések, megfelelő technikai és információs hálózattal rendelkező rendőrség, a vétkesek kiközösítése a sport világából, a cinkos vagy félelemből fakadó hallgatás helyett.
A totó kivételével az összes sportfogadási lehetőség betiltása – legalábbis magyar vonatkozásban.
Önök mennyi esélyt adnak erre?
