Magyarázkodik az Emmi a honvédelmi intézkedési terv miatt

Az Orbán-kormány nemrég bejelentette, hogy a kormány az iskoláktól és óvodáktól Honvédelmi Intézkedési Tervet kér. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára ezt azzal indokolta, hogy a NATO-kötelezettség miatt kell elkészíteni az intézmények saját tervét arról, hogyan viselkednének szükségállapot idején. A NATO brüsszeli központja ezt gyorsan cáfolta is azzal, hogy a nemzeti hatóságok kötelessége állampolgáraik és infrastruktúrájuk védelme.

Az Emmi most rövid közleményben tájékoztatta az MTI-t, hazai és nemzetközi szabályok köteleznek a honvédelmi intézkedési terv végrehajtására. A tárca közleménye szerint a NATO válságreagálási rendszere előírja, hogy a tagállamoknak minden olyan lehetőséget meg kell teremteniük, amely a lakosság felkészítését segíti egy esetleges krízishelyzet esetén. A honvédelmi törvény pedig kimondja, hogy a NATO-tagállamoknak jogszabályi kötelezettségük eleget tenni a válságreagálási rendszer követelményeinek. 

Ezeknek megfelelően Magyarország minden állami intézménye rendelkezik honvédelmi intézkedési tervvel, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma által fenntartott intézmények többsége már elkészített, az oktatási intézményekben pedig a következő hónapokban fogják elvégezni ezt a feladatot. Ehhez az illetékes szakminisztériumok minden segítséget megadnak.

Mindez azért is érdekes, mert a közoktatási intézmények üzemeltetése valóban az Emmi feladata, a honvédelem viszont a Honvédelmi Minisztériumé. Létezik ezenkívül a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága, ami a terrorveszélyeket is beleértve foglalkozik a katasztrófahelyzetekkel, szabályzatok engedélyezésével.

Hogy ehhez mit tesz hozzá a Honvédelmi Intézkedési Terv, és az intézmények hogyan működnek majd együtt, az egyelőre rejtély. Azon kívül, hogy a kormánynak oly kedves terrorveszéllyel fenyegesse a lakosságot, illetve a pedagógusoknak előírja, hogy fél év alatt készítsék el, hogyan kell viselkedni terrorveszély esetén. Információink szerint ez egyelőre nem része a pedagógus képzésnek.

A Civil Közoktatási Platform levélben fordult a közoktatási intézmények vezetőihez, hogy ne kezdjék el a HIT kidolgozását, és jelezzék fenntartásaikat a tankerületeknek és az EMMI-nek. A CKP szerint ugyanis a HIT abszurd és káros. Nem azt kifogásolják, hogy mindenkinek tudnia kell, hogy mi a feladata katasztrófahelyzet esetén, hanem hogy az iskolákra aránytalanul nagy terhet ró az előírás. A Platform meg is indokolja, miért nem ért egyet a HIT-tel.

"A megkövetelt honvédelmi intézkedési terv önmaga karikatúrájává válik már azzal is, hogy milyen óriási apparátust mozgat meg: az intézmények SZMSZ-ének rendkívüli esemény (katasztrófa-, tűz- és bombafenyegetettség) esetén szükséges teendőket tartalmazó fejezete általában 1-2 oldalas, míg a HIT tervezetmintája 34 oldal!!! Eközben a reális veszély mértéke a valóságban kimutathatatlan. (Legalábbis a kormány semmilyen, hatalmas, valós veszélyt alátámasztó hiteles információt nem hozott a lakosság tudomására.)"

"Egyébként sem a pedagógiai végzettségű igazgatók feladata, hogy meghatározzák, mi a teendőjük háború vagy terrorcselekmények (különleges jogrend) idején. Vannak erre megfelelő szakemberek, ahogy a tűzvédelmi szabályzatokat is erre szakosodott cégek készítik. (Mellékesen: hogy lesz abból egységes intézkedés, ha minden iskola a saját elképzelése szerinti cselekvési tervet alkot? Nem éppen az állam, konkrétan a minisztérium feladata lenne ez?)"

"Véleményünk szerint a veszély ilyen mértékű eltúlzása a köznyugalom megzavarására is alkalmas, mesterségesen felkorbácsolja az indulatokat, a polgárok széles körében szorongást és nyugtalanságot kelthet."

A CKP azt tanácsolja az érintetteknek, hogy ha a HIT-tel kapcsolatos elvárások nem változnak, lelkiismereti szabadságukra hivatkozva tagadják meg a feladat teljesítését.