Lovasi András a NER-ről: A gonosz birodalmában a rombolás lett az érték
– A gonosz birodalmában a rombolás lett az érték. Spirál ez, lefelé tart, mégsem vezet sehova – foglalja össze a magyar közéletről alkotott vélemányét Lovasi András, aki Lackfi Jánossal adott egy páros interjút a valaszonline.hu-nak. A zenész elmeséli, hogy ő nem éltem meg tragédiának 2010-et, a Fidesz első kétharmados választási győzelmét, hanem úgy volt vele, jó, nézzük meg akkor ezt. – Voltak azért bennem kérdőjelek a kétharmad láttán. Kérdezgettem is egy fontos, beágyazott fideszes ismerősömet, hogy nem lesz-e ezzel gond. Vagyunk olyan okosak, hogy ne éljünk vissza vele. Ez volt a válasz. Pedig nem, nem olyan okosak. Senki. A történelem azt igazolja, hogy az ember sosem elég okos ehhez. Bennem ugyanúgy kialakulna ez, először a paranoia, aztán a többi tünet, mind, ezért sem fogadtam el hatalommal járó posztokat, mikor megkínáltak vele – véli.
Beszél arról is, hogy az Orbán-rendszerben minden politika. – Elfogadom, hogy a magyar választók legnagyobb kisebbsége ezt a kormányt szeretné. Azt nem értem, miért ütközöm mindenhol beléjük és az általuk felállított játékszabályokba?
Mi az a pedellusi düh, amellyel abba a nagyjából hárommillió emberbe, aki nem Fidesz-szavazó, folyamatosan sulykolják, hogy eltévelyedett korcs?
– firtatja. Szerinte a normális hozzáállás az lenne, hogy ő mint adófizető, követelheti azokat a szolgáltatásokat az államtól, amelyekre most esélye sincs. Példaként az objektív közszolgálatot, a független bíróságokat, ügyészséget említi. – De ezeket – fűzi hozzá – már nem is emlegeti senki, a kemény fideszesek sem állítják, hogy ezek léteznek. Csak éppen azt mondják, hogy jól van úgy, ahogy van. – És ez a végtelen primitív nyomasztás ezzel a migránsozással… Ma minden korábbinál élesebben látszik: a liberális demokrácia bizony még mindig a létező világok legjobbika – fűzi hozzá.
Lovasi AndrásHangsúlyozza, a liberális demokrácia nem a liberális párt uralmát jelenti. Konzervatív, keresztény párt is kormányozhat liberális demokráciában, keménykezű vezető is. Úgy fogalmaz: – Hurrá, ha az emberek többsége azt szavazza meg! Lényeg, hogy autokrácia olyanban nem tud kiépülni. Itt ki tudott. Egy rendszer, amelyben az emberi jóindulat, a szolidaritás, mindaz, ami a keresztény kultúrából nőtt ki, képtelen érvényesülni.
– A gonosz birodalmában a rombolás lett az érték. Spirál ez, lefelé tart, mégsem vezet sehova
– szögezi le.
Lackfi János a maga részéről egy kicsit megengedőbbnek tűnik az Orbán-rendszerrel szemben, az interjúban legalábbis arról beszél, nem hiszi, hogy az Antikrisztus uralma alatt élnénk, hogy vége lenne a demokráciának. Ami a kultúrharcot illeti, a költő szerint csak arról van szó, hogy „adott egy szakma, ahol mindenki szeretne ismertebb lenni a másiknál, mindenki szeretne széles nyilvánosságot, országos, sőt, nemzetközi hírnevet, mindenki tele van sértettséggel, indulatoktól fűtve háborog; ezeket a fortyogásokat valaki kihangosítja, és máris indulhat a listázós kulturális lobbiharc, a kiszorítósdi, az iszapbirkózás. Elárulja azt is, hogy Lovasi András által felsoroltak miatt nem fogadta el a neki felkínált tisztségeket.
– Nekem is van egy titkos büszkeséglistám a posztokról, amelyeket nem fogadtam el. Hasonló okokból. Meg aztán: írni szeretek. Nem politikai ügyekkel való vesződéssel tölteném azt a kis időt, amit itt kaptam
– magyarázza ezt.
