„Likvidálni fogom őket, a gyerekeket pedig baleset éri”

A 168Óra Online érdeklődésére a Békés Megyei Bíróság sajtótitkára, Bagdi Árpád – szigorúan monogramokat használva – arról tájékoztatta tudósítónkat, hogy május 4-én a Békés Megyei Bíróság büntetőtanácsa előtt ítélet született két bajai ügyvéddel szemben, akik ellen emberrablás volt a vád. A hivatalos tájékoztató szerint a bíróság dr. O. I. I. rendű vádlottat emberrablás bűntette miatt 2 év – végrehajtásában 4 év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte. Míg dr. Sz. G. II. rendű vádlottat bűnsegédként elkövetett emberrablás bűntette miatt 1 év – végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte. Kötelezte továbbá a bíróság a vádlottakat 135 588 forint bűnügyi költség megfizetésére. A kihirdetett ítélet ellen az ügyész és a vádlottak is fellebbeztek, így az nem emelkedett jogerőre. Több százmilliós kölcsön Az esetről még a vádemelés időszakában, 2008 nyarán számolt be részletesen a HVG Online. A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség szerint egy bajai vállalkozó, Jaszenovits Iván és élettársa, Tóth Hilda évek óta nagyobb összegű kölcsönöket vett fel O. Istvántól és feleségétől, Sz. Gabriellától, de másoktól is, arra hivatkozva, hogy építőipari cégüket fejleszteni szeretnék. Az ügyvédházaspárral szembeni tartozás 2004-re már 135 millió forintra nőtt, ezért O. István és Sz. Gabriella a pénz visszaszerzése érdekében összehívta a hitelezőket, akik a dolog jogi lebonyolítását a bajai ügyvédházaspárra bízta. O. Istvánt gyerekkori barátja, Hamháber József beszélte rá korábban arra, hogy jelentős pénzekkel segítsen Jaszenovitsnak cége fejlesztésében. 2004-ben az ügyvéd házaspár felől fennálló több mint százmilliós tartozását további 7 millióval fejelte meg Jaszenovits arra hivatkozva, hogy egy banktól így tud hitelt felvenni, amiből hitelezőit is törleszteni tudja. Megállapodtak, hogy a vállalkozó egy év múlva törleszti a kölcsönt, ám ezt az építőipari vállalkozó nem volt képes teljesíteni. Közben 2005 tavaszára az is kiderült a bajai ügyvédek számára, hogy Jaszenovits másoknak is jelentős pénzekkel tartozik, így többek között a már említett Hamháber Józsefnek 140 millió forinttal és 700 ezer euróval. Emellett még hat embernek közel 100 millióval. Majd az is világossá vált, hogy a több százmilliós kölcsön mellett az építési vállalkozó a beszállítóiknak sem tud fizetni. O. István mindenképpen szerette volna viszontlátni a pénzét. Ezt közölte is Jaszenovits-csal, s hozzátette, ha ez nem történik meg, akkor feljelentést tesz a rendőrségen, és polgári pert kezdeményez. 2005. április 10-én a hitelezők és Jaszenovits Hamháber József házában találkoztak. Itt megállapodtak abban, hogy a kölcsönszerződéseket azonnal lejárttá teszik, s az építőipari vállalkozó többségi tulajdonában lévő, a MŰ-ÉP Kft.-ben lévő üzletrészét átíratja a hitelezők nevére. Az adásvételi szerződéshez szükség volt Jaszenovits párjának, Tóth Hildának az aláírására, aki ezt megtagadta. Így csak Jaszenovits 90 százalékos üzletrészére kötöttek szerződést. Félreértett helyzet? A rendőrség utóbb Jaszenovits élettársa, Tóth Hilda értesítése nyomán vizsgálatot indított. Tóth jelzése úgy szólt, hogy párját fogva tartják és fenyegetik. Az érintetteket meghallgatták, majd az eljárást megszüntették, ugyanis maga Jaszenovits számolt be arról, hogy élettársa félreértette a helyzetet. Ő ugyanis szabad akaratából írta alá a szerződést és senki nem akadályozta meg, hogy elhagyja a lakást. A hitelezők két nappal később, 2005. április 12-én a szerződéstől elálltak, mert rádöbbentek, hogy az építőipari cég csődközeli helyzetben van. Ezért O. István hamarosan megindította a cég ellen a felszámolási eljárást. Jaszenovits az eljárásban elismerte tartozását, de a teljesítésére haladékot kért. Ezzel nem tudott élni, így elrendelték a MŰ-ÉP Kft. felszámolását. Válaszul Jaszenovits feljelentette az ügyvéd házaspárt jogosulatlan pénzügyi tevékenység miatt, de az eljárást bűncselekmény hiánya miatt megszüntették. Míg O. István és Sz. Gabriella megindították a polgári pereket. Ennek nyomán 2006 júliusában az árverezést végrehajtották, s így a követelésük egy része megtérült. Likvidálással és balesettel fenyegetőzött 2006 szeptemberében a Sz. Gabriella által indított polgári per másodfokú tárgyalásán jelentették be Jaszenovitsék, hogy a cégvezető személyi szabadságát 2005. április 10-én korlátozták, és ezért kérte, hogy a kölcsönszerződésekkel kapcsolatban hallgassanak meg tanúkat és folytassanak le új elsőfokú eljárást. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság azonban ezt az állítást nem fogadta el, mondván, nyilatkozataikat egy éven belül megtámadhatták volna, ám ezt nem tették meg. Jaszenovits Iván végül 2006. október 25-én a Nemzeti Nyomozó Irodánál (NNI) tett feljelentést az ügyvédek és egy határőr ellen, aki szintén a hitelezőjük volt, és aki állítólag felügyelte, őrizte őt az ominózus napon. Az NNI az ügyet a Bajai Városi Ügyészségre továbbította, amely a rendőrség korábbi, nyomozást megszüntető határozatát hatályon kívül helyezte, és mert az egyik gyanúsított fegyveres testület tagja volt, a nyomozást átadta a Kecskeméti Nyomozó Ügyészségnek. Az eljárásban azzal vádolták O. Istvánt, hogy megfenyegette Jaszenovitsot és az élettársát, ha nem írják alá a szerződést. Állítólag azt mondta, hogy „likvidálni fogja őket, a gyerekeit pedig baleset éri.” Sz. Gabriella pedig azzal követte el az emberrablás bűncselekményét mint bűnsegéd, hogy neki diktálta le a szerződést a férje, amit aztán ki is nyomtatott. A két bajai ügyvéd az egész eljárás folyamán végig tagadta a bűncselekmény elkövetését. Arra hívták fel a hatóság figyelmét: Jaszenovitsék másfél évig sehol sem említették, hogy fenyegetés hatására ruházták volna át az üzletrészt. S azt sem, hogy a cégvezetőt személyi szabadságában korlátozták volna. Ellentmondásos helyzet, enyhe ítélet A HVG Online-nak korábban nyilatkozó O. István úgy vélte, a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség nem a törvényben foglaltak szerint járt el, nem gondoskodott jogaik védelméről és nem vett figyelembe rájuk nézve enyhítő körülményeket. Így nem hallgatott meg olyan tanúkat, akiknek a vallomása őket igazolta volna, és nem tisztázott vallomások közötti eltéréseket sem. Ráadásul a határőrrel szemben megszüntették az eljárást, mert nem tudták bizonyítani, hogy a bajai ügyvéd felhívására kísérgette és felügyelte volna Jaszenovitsot. Ez pedig ellentmondásos helyzetet teremtett, hiszen ezzel kimondták, hogy a cégvezetőt senki sem korlátozta a személyi szabadságában, ami miatt nincs alapja a velük szembeni emberrablás-vádnak sem. A nyomozó ügyészség és a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség eljárása véleményük szerint törvénysértő volt. Talán ez is eredményezte, hogy az első fokon eljáró Békés Megyei Bíróság minapi ítéletében az emberrablás törvényi tényállása dacára csupán felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtotta a vádlottakat. A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség az üggyel kapcsolatban kifejtette: a vádhatóság minden terhelő és mentő bizonyítékot tekintetbe vett, és ezek alapján döntött a vádemelés mellett. A nem mindennapi büntetőper a Szegedi Ítélőtáblán folytatódik.