Lendvai: "Növényevők vagyunk"

A programhoz készült vitairatot bemutatva Lendvai Ildikó elmondta, hogy az három témát jár körül. Az első a jelenlegi helyzet megítélése. A pártelnök úgy véli: most az a fontos, hogy a letargiából kilépjen az MSZP. Így kár lenne arra költeni a pénzt, hogy a párt hibáit sorolják: ezt ingyen megteszi az ellenzék. Fel kell viszont hívni a figyelmet a nagyon is létező eredményekre. Például arra, hogy az ország életszínvonala 30%-ot javult 2001-óta. Kétségtelen azonban, hogy ennek nagy ára volt. Például az ország szétszakítottsága több értelemben is. Mert lehet, hogy az árok túloldalán jobban élnek az emberek, de az árkot nem tudják átlépni, azaz nagy bajok vannak a társadalmi mobilitással.

A második kérdéskör, hogy a párt hogyan különbözteti meg magát. Lendvai Ildikó szerint nem lehet kétséges, hogy az MSZP a modernizáció pártja, baloldali: így a munkájukból és nyugdíjukból élők érdekeit képviseli. Felelősségteljes párt, amely nem ígéri túl magát. „Magunk között azt szoktuk mondani, hogy növényevők vagyunk, tehát távol áll tőlünk az erőszak”, fogalmazta meg a pártelnök azt ami a dokumentumban így szerepel, „a párt összefogást és együttműködést akar.” Az MSZP nemzeti párt – zárta a felsorolást a politikus, hozzátéve: aki a baloldali emberektől el akarja vitatni hazafiságukat, azt állítva, hogy csak és kizárólag ő a „nemzeti oldal” az Trianon óta a legnagyobb nemzetcsonkítást követi el, amit nem szabad eltűrni.

A harmadik kérdéskör, hogy mit kell majd másképpen tenni a világválság után. Lendvai Ildikó hangsúlyozta, hogy modellkorrekcióra van szükség. Kétségtelen például, hogy erősebb állam kell, mint ezt korábban gondoltuk, de azt is hozzá kell tenni, hogy az erősebb állam mellé erősebb demokratikus kontroll is kell. Azt a lendületet pedig, amit korábban a privatizáció szolgált, a jövőben az emberi erőforrásokban kell fellelni. A politikus elmondta: a jövőben nem csak a munka világában kell a kiszolgáltatottság ellen fellépni, hanem a fogyasztásban, a szolgáltatásban, például a banki szférában és az állammal való kapcsolatban is.

A vita résztvevői közül többen – például Dérer Miklós külpolitikai elemző – óvták a Lendvay Ildikót attól, hogy az új program a sikereket hangsúlyozza. Bayer József politológus is óvott a sikerpropagandától és arra hívta fel a figyelmet, hogy a valószínű vereség után nem szabad követni a Fidesz 2002-es magatartását. A vereséggel is lehet méltósággal szembenézni, a rendezett visszavonulás is segítheti a párt újbóli megerősödését.

Róna Péter közgazdász szerint a programnak nem a múlt elemzésével kell foglalkoznia, hanem jövőképet kell adni, mert a válság is izgalmas kitörési pontokkal szolgál. Lépéselőnyhöz juthat, aki felismeri és cselekvésre tudja váltani, hogy egyszerre van pénzügyi krízis és klímaválság, biztonsági válság és járványügyi krízis.

„Ne vegyél fel előleget a córeszre”– idézte a szólást a terem derültségére Ungvári Tamás irodalomtudós, a csüggedéstől óvva a baloldalt. Szerinte is a jövőbe kell nézni és a legfontosabb kérdéseket kell megfogalmazni. Elég volt abból, hogy az összes újságok azon rágódnak, hogy „járt-e Hagyó a Török utcában!” – utalt szintén nagy tetszést aratva Ungvári Szomory Dezső Hermelin című darabjának alapkérdésére, hogy a női főszereplő megcsalta-e férjét a nyílt utcán. A terméketlen viták helyett vonzó programpontokat kell kimondani, például azt, hogy hogy a baloldal nem hagy senkit kiesni az oktatási rendszerből.

A találkozón számos ismert közéleti személyiség, egyetemi tanár, több akadémikus is részt vett, az átlagéletkor nyilvánvalóan magasabb volt 65 évnél.