Le Monde: Formálódik az Orbán-ellenes tábor
Az Együtt 2014 mozgalom megalakulásáról közölt elemző írást hétvégi számában a Le Monde. A cikk szerzője, Yves-Michel Riols szerint a széles összefogás elvét meghirdető kezdeményezésre a rendszerváltás óta első ízben kerül sor Magyarországon.
Orbán Viktor jobboldali kormánya a hatalomba való visszatérése, 2010 óta uralja a magyar politika terepét, szervezett ellenzéki erő nem háborítja. Ez az helyzet azonban megváltozhat. Az október 23-i nemzeti ünnepen, a szovjet megszállás elleni 1956-os felkelés kezdetének évfordulóján Bajnai Gordon volt baloldali miniszterelnök Budapesten több ezer ember előtt mondott beszédet, s szokatlan felhívásban szólított fel a kormánnyal szembenálló valamennyi erő összefogására. „Együtt 2014” elnevezésű kezdeményezése azt a cél tűzte maga elé, hogy a következő parlamenti választások előtt Orbán-ellenes egységfrontot hoz létre.
Árnyalt és mérsékelt hangvételű beszédében Bajnai (44) az összefogás képviselőjeként lépett fel, jól megkülönböztetve magát Orbántól, aki viszont az ország megújítása címén nyíltan vállalja a megosztó szerepét, önrendelkezéspárti, antikommunista irányvonalat védelmez, és nyíltan szkeptikus a globális kapitalizmussal szemben. A technokrata Bajnai Gordon. aki az utolsó baloldali kormányban rövid ideig (2009-2010) miniszterelnöki funkciót töltött be, tudatosan elhatárolódott a 2002-2010 között kormányzó szocialisa párt (exkommunisták) és koalíciós partnerük, a liberálisok katasztrofális mérlegétől is. Ezeket az éveket a közvélemény máig a hanyag gazdálkodással és a feneketlen korrupcióval társítja, emiatt szerezhetett 2010-ben az Orbán vezette Fidesz abszolút többséget a parlamentben, amire a kommunizmus 1990-es bukása óta még nem volt példa.
„Biztosan tudom, sokan vannak itt olyanok, akik már 2010 áprilisában is a változásra voksoltak. Jó okuk volt rá, mert azt akarták, hogy egyszer s mindenkorra vége legyen a korrupciónak” – hangsúlyozta október 23-i beszédében Bajnai. Ennek kapcsán megfogalmazta azt a négy alapelvet, amelyre a legszélesebb merítésre számító kezdeményezése épül: „haza és haladás, szolidaritás és Európa”, azok a témák, amelyek szándékosan egyesítik a baloldal és a jobboldal eszméit.
Bajnai projektjének eredetisége nem annyira meglehetősen körvonalazatlan ideológiai tartalmában, inkább módszerében rejlik. Egy olyan országban, amelyet máig erősen megoszt a kommunizmus traumája, ahol az egyik oldal a régi rezsimmel való radikális szakítást támogatja, ahogy Orbán Viktor, miközben a másik fél, a baloldal elérkezettnek látja az időt, hogy történelmének e a fájdalmas szakasza után új lapot nyisson, Bajnai egy konszenzusos politika képviseletére vállalkozik.
Noha Bajnai tisztában van azzal, hogy az ellenzéki erők elaprózottak, s hogy a volt állampárt utódát, a szocialista pártot továbbra is elutasítás övezi, a hagyományos törésvonalakon túllépő együttműködést akar tető alá hozni. „Reménykedő baloldaliak, csalódott jobboldaliak, politikailag elárvult szabadelvűek és hatni akaró zöldek összefogását kell megteremtenünk.” Nem akar pártot alapítani, Romano Prodi volt olasz miniszterelnök példáját követi, akinek balközép mozgalma, az Olajfa sikerrel teremtette meg a Silvio Berlusconival szembenálló erők szövetségét.
Ilyen kezdeményezés Magyarországon a rendszerváltás óta nem történt. S meg is tette a maga hatását: a kormány hívei az utóbbi napokban megsokszorozták Bajnai-ellenes kritikáikat. Az Orbán-ellenes front színre lépése mindenesetre bátorító jelzés a magyar demokratikus vita életképességét illetően – mutat rá végezetül a francia liberális lap.
Kapcsolódó cikkünk:
Utcára vonultak Orbán ellenfelei és hívei is
