Lapajánló – A pofon

Interjút adott a 168 Órának Botka László. Az MSZP választmányának elnöke úgy véli: az uniós választáson a baloldal masszív magja tét nélküli szimpátiaszavazást tartott, és inkább az MSZP-t akarta büntetni. Botka most nem akar pártelnök lenni, de bízik abban, hogy az Összefogás korábbi két pártja hamarosan megérti: nincsenek különálló forgatókönyvek. Botka arra figyelmeztet: „Muszáj leszámolni azzal az illúzióval, hogy ha az MSZP összeomlik (ami szerinte nem következik be), akkor más be tudja tölteni a helyét.”

Ki megy, ki marad, ki jön, milyen személycserék várhatók az új kormányban? Erről szól Buják Attila írása, amelynek címe: Ki van közel Orbánhoz? A cikket egy olyan fotó illusztrálja, amelyen több miniszter társaságában a kormányfő is látható. Két ember áll közel hozzá. Ez a szituáció adja írásunk alcímét is: „Lázárizmus, szijjártósodás.”

A 168 Órának nyilatkozó Mellár Tamás, a KSH korábbi elnöke arról is beszél, hogy egykori beosztottja miért tiltotta le egyik tudományos előadását. A fő téma persze nem ez, hanem az öngyilkos magyar politika, a látszólagos gazdasági fellendülés, és a nagy hallgatás arról, hogy „álmodni sem lehet most valódi növekedésről”. Mellár Tamás egyenesen fogalmaz: „Magyarország utat tévesztett.”

Az ország távolodik Európától. Ezt már Hack Péter alkotmányjogász, egyetemi docens mondja, aki ahhoz a hírhez ad hátteret, hogy a Legfelsőbb Bíróság éléről 2011 végén menesztett Baka András pert nyert Strasbourgban a magyar állam ellen. Hack Péter sem köntörfalaz, ő is egyenesen beszél: „Ezután bárki, aki Magyarországon pert veszít, Strasbourghoz fordulhat, hivatkozhat arra, hogy ügyében olyan bíró jár el, aki politikai kinevezetté vált. Ennek beláthatatlanok a következményei.”

Csúcs László húsz év után könyvet írt emlékeiről. Emlékeink nekünk is vannak – róla. Kicsoda Csúcs László, milyen szerepe volt abban az 1994-es politikai tisztogatásban, amelyben 129 rádióst eltávolítottak az intézményből? Milyen volt a kapcsolata az akkori miniszterelnökkel, Boross Péterrel és a szélsőjobb emblematikus figurájával, Csurka Istvánnal? A kisember nagy kalandját Szénási Sándor meséli el.

Interjú készült a világhírű holokausztkutató történésszel, Braham professzorral, aki most arról is beszélt, hogy a német megszállás emlékműve generációkon keresztül megváltoztatja a közbeszédet, erősítheti a történelmi tévhiteket. Van azért az interjúban egy vigasztaló mondat: „Egyetlen kormány sem regnál örökké, a rezsimeket mindig felváltja egy demokratikusabb rendszer.”
A holokauszt hetvenedik évfordulója alkalmából Fellegi Ádám zongoraművész nemrég koncertet adott az újlipótvárosi zeneiskolában. A hangverseny mindazokért szólt, akiket a munkaszolgálatban elpusztítottak, a sok ezer áldozat egyike a zongorista édesapja volt. Az emlékezés akkordjairól és Fellegi Ádám zeneterápiájáról szól Sándor Zsuzsanna írása.

A Ferencváros futballcsapatának egyik vezérszurkolójával készített villáminterjút Lampé Ágnes, aki egyszer csak azt kérdezte beszélgetőpartnerétől: „Ön utálja a cigányokat?” Válasz: „Nem, futballszurkoló vagyok.” „A meccsen kiabálja a cigányellenes rigmusokat?” Igen – válaszolja az interjúalany, és hozzáteszi: – Kiabálja mindenki, miért maradjak ki belőle.” Később kifejti még: „Más a mocskos zsidózás vagy cigányozás, ha az ellenfél táborának szól.” Az interjúhoz egy rövid szerkesztői megjegyzést mellkeltünk, amely így szól: „Téved, aki azt gondolja, hogy amiről nem beszélünk, az nincs.”

A 168 Óra internetes vitafórumának Lázár János luxusútjai adják a témát. Bolgár György folytatja sorozatát, amelyben a jobboldal téves, hamis vagy hazug állításaihoz fűz rövid kommentárokat.

Jolsvai András újabb abszurd történettel szórakoztatja önöket.

Sztankay Ádám bemutatja a Munkácsy-díjas Kádár János Miklós festői világát.

A Múltidő rovatban Heltai András és Bokor László is a normadiai partraszállás történelmi eseményeit idézi föl.

A Glóbusz rovatban Aczél Endre egyiptomi helyzetképet ad, Kasza László pedig a hamarosan kezdődő labdarúgó-világbajnokság előtt arról ír, hogy a nagy érdeklődéssel kísért eseményre árnyékot vetnek a két éve tartó, eddig hat halálos áldozatot követelő tüntetések, és Brazília-szerte több millió ember tiltakozik naponta a költséges stadionépítések, a FIFA- és más labdarúgó-funkcionáriusok korrupciója ellen.

Két német és egy amerikai lapból is szemlézünk, és így ezen a héten is megtudhatják mit ír a világsajtó Magyarországról.

Végül pedig A helyzet komikuma című rovatból idézzük Böcz Sándor Orbán-rigmusát: „Mit ér a nagy tanácsterem, ha kicsi a mozgásterem.”