Lapajánló – A lista élén
A 168 Óra címlapján Mesterházy Attila és Bajnai Gordon látható. E hónap végére ígérik a közös választási pártlista elkészítését. De hogy ki lesz az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, erre most még nem kapunk választ: ketten állnak a lista élén. Ám addig is, míg a válasz megérkezik, mi bemutatjuk mindazokat, akik az elmúlt huszonhárom évben a miniszterelnökségre pályáztak Magyarországon. A hetilap digitális változatát lapozhatja végig.
Bruck András egy éve indította közéleti-közérzeti esszésorozatát az Élet és Irodalomban. Keserű elemző írásaival nagy vihart kavart. A 168 Órának most arról beszél, még mit tehet Orbán, ha újabb négy évet kap.
Naponta robbannak a közéleti botrányok, ám a társadalmi ellenállás mintha megszűnt volna. A földügylet, a trafikmutyi ellen nem vonultak tiltakozó tömegek utcára. Amióta a Milla és a Szolidaritás betagozódott az Együtt 2014 pártszövetségbe, a civil mozgalmak szinte eltűntek. Pedig nélkülük nehéz lesz korszakot váltani jövőre – vonjuk le a tanulságot cikkünk végén.
Három év alatt új államszervezési és kormánystruktúra emelkedett fölénk. A prezidenciális kormányzás mellé angolszász miniszteriális szerkezet és francia módszerű központosított közigazgatás társul. A sajátos mixet Sárközy Tamás jogászprofesszor azzal magyarázza a vele készült interjúban, hogy aki az egész társadalmat át akarja rendezni, annak kemény centralizációra van szüksége.
2012 áprilisában G. Szabó Dániel közérdekű adatigényléssel fordult az ELTE-hez, információkat kérve a HÖK-tisztségviselők fizetéséről, a nekik adott minden más pénzről, a jutalomkeret gazdálkodásáról. Az egyetem megtagadta az adatok kiadását, mire az ötödéves joghallgató beperelte az intézményt. Elmegyünk akár Strasbourgig – mondotta a fiatal jogász lapunknak.
Idén Radnóti Zsuzsa, a Vígszínház dramaturgja kapta a Krisztina-díjat. Ez az elismerés azoknak a feleségeknek (vagy férjeknek) jár, akik nagymértékben segítik párjuk alkotói tevékenységét. (A díjat Gyémánt László festőművész alapította fiatalon elhunyt felesége emlékére.) Radnóti Zsuzsát ezúttal nemcsak az Örkény Istvánhoz és az Örkény-művekhez fűződő viszonyáról kérdeztük, hanem a magyar drámaírás utolsó évtizedeiről is.
