Lapajánló
A 168 Óra címlapján Kövér László. A háziúr, vagyis a Tisztelt Ház ura, a szigorú, morózus, bősz ember, aki szinte éjjel-nappali üzemben tartja a parlamenti törvénykohót, diktálja a tempót, karzatra űzi a fotósokat, nem tűr semmiféle ellenkezést. Kövér háziúr portréját rajzolja meg a 168 Óra. A hetilap digitális változatát lapozhatja végig.
Riportot közlünk az MSZP kongresszusáról, utánajárunk, hogy miként reagálnak az öltözőbe küldött „öregek”, és mit kezdenek most a helyzetbe hozott „fiatalok”.
A riportot kiegészíti egy interjú Mesterházy Attilával, aki az új szereposztásról beszél és arról: „Össze kell állnia a csapatnak, amely a következő választásokig elviszi az MSZP-t.”
Interjú készült Kuncze Gáborral is, aki nem lép be a Demokratikus Koalícióba, de nem biztos abban, hogy örökre távol marad a politikától. Szerinte a Fidesz államosítja a települési intézményeket, szakpolitikájával olykor az ötvenes évekig megy vissza. A jövőt illetően Kuncze azt jósolja: „Orbán hamarosan bocskaiban fog kalászt morzsolgatni egy búzatábla közepén.”
Nemrégiben új párt tűnt fel a baloldalon, a 4K!, amelynek vezetője, Istvánffy András azt mondja: „Szociáldemokraták vagyunk.” Szerinte a jogállam jövője azon múlik, hogy a demokratikus erők képesek-e összefogni, és leváltani az Orbán-kormányt a következő választáson.
Fideszes becslések szerint hamarosan 5600 párt- és állami nyugdíjas veszítheti el juttatásainak nagyobbik felét. A lex Biszku és a nyugdíjtervezet a köztudatban összecsúszik. Kérdés van rengeteg. Mi szüksége a kormánypártnak egy kontra-Képíró-perre? Hányan lehetnek az érintettek? Ki tartozik az ötvenes évek világához, ki a közép-kádári korhoz? Mikortól „puha” a diktatúra? A megkérdezett szakértők nemigen tudnak válaszolni. Így aztán munkatársunk azon is tűnődik: „Mi történik majd Szűrös Mátyással, a Központi Bizottság külügyi osztályának titkárával, a moszkvai, berlini nagykövettel, aki Csehszlovákia megszállásának éjjelén a Fehér Ház ügyeletese lehetett?”
Értékőrző és értékteremtő életművük elismeréseként kapott Hazám díjat múlt héten Rolla János, akiről portrét írunk, Czeizel Endre és Konok Tamás, akiktől interjút kértünk. Az orvos-genetikus úgy érzi, tudását Angliában és Amerikában érdemes kamatoztatnia, mert csak ott értékelik, a festőművész viszont hosszú évek után azzal tért haza külföldről: „Itt a helyem.”
A Múltidő rovatban a berlini fal lebontására emlékezünk, a Glóbusz rovatban – Berlusconi lemondásának apropóján – az olaszországi helyzetet elemezzük.
Végül még egy félig belpolitikai, félig kulturális téma, illetve egy beszélgetés, amire külön is felhívom figyelmüket. Nagyon kemény, nagyon bátor és nagyon kritikus interjút adott lapunknak a Kossuth-díjas színész, Cserhalmi György, aki elsők között tiltakozott az ellen, hogy Tarlós István a szélsőjobbos Dörner-Csurka párost nevezte ki az Új Színház élére. Ugyanakkor Cserhalmi azt mondja: nem Márta István mellett emelt szót, hanem a nyilas eszmék terjedése ellen. A színházi emberek tiltakozását gyengének tartja, és kijelenti: „Szakmánk lobbiereje a döglött molylepke szárnycsapásaival vetekszik.”
