Költségvetés: kevesebb jóléti juttatásokra, kilőttek a sporttámogatások
A fő funkciókra fordított kiadások alapján egyértelmű különbségek láthatók a mostani kabinet és a szocialista–liberális-koalíció ideje között. Ez sokkal inkább értékválasztási kérdéseket mutat, semmint azt, hogy ki hogyan kormányoz (ez utóbbi sok tekintetben szubjektív kategória) – állapítja meg elemzésében a Policy Agenda.
Költségvetési kiadások megoszlása fő funkciók alapján (2002–2018, százalék)
[wpsm_comparison_table id="3" class=""]
Az adatokból jól látszik, hogy miközben a költségvetés kiadási oldalának nagyobb részét fordítják az állami működési funkciókra, közben a jóléti kiadások jelentősen csökkentek. Az adatok szerint valóban sikerült lefaragni az államadóssággal kapcsolatos kiadásokat, de csaknem azonos mértékben emelték is a törvényhozásra és végrehajtó szervekre, valamint pénzügyi és költségvetési tevékenységekre, szolgáltatásokra fordított kiadásokat. A második szocialista–liberális-kormányzás idején minden ezer forintból 152 ment el az állam közvetlen működtetésére, az államadósság fizetésére pedig 82 forint, a mostani négy évben ugyan csak 62 forintra csökkent a hitelek költsége, de 174 forint elmegy az államra.
A másik szembeötlő átrendeződés a jóléti és a gazdasági funkció között történt meg. Már a 2010 és 2014 közötti kormányzás alatt jelentősen csökkent az oktatásra, egészségügyre, társadalombiztosításra költött összegek aránya, és ez a tendencia a mostani négy évben is folytatódik. Ezzel szemben nőttek a gazdasági funkciókra jutó kiadások. Ennek az a fő oka, hogy az Európai Uniótól érkező felzárkóztatási pénzeket egyre inkább gazdasági programokra költi a kormány, és nem a nagyobb ellátórendszerek modernizációját valósítja meg belőlük.
2018-ban az európai uniós programokra költött pénzek a teljes kiadási oldal 12 százalékát jelentik, ez az arány 2009-ben 6,4 százalék volt. Ami különösen érdekes, hogy 2018-ban a várható EU-s költések nagyjából 21 százaléka megy a humánerőforrásra, és a többi direkt gazdasági beruházásokba.
Mi lett a jóléttel?
A mostani kormány szinte fű alatt csökkentette ezen ellátórendszerek kiadásainak arányát. A jóléti szolgáltatások esetében (benne nyugdíjak, szociális ellátások) felvállalta, hogy forrást akar kivonni ezekről a területekről. Ez a mostani négy évben már azt jelentette, hogy az összes kiadás 30 százaléka alá csökkentek ezek a kiadások.
Részletesebben megnézve a jóléti funkció költéseit, látszik, hogy az Orbán-kormányok idején egyetlen terület volt nyerő, a sport és a szabadidős tevékenységek és szolgáltatások támogatása. A költségvetés sajátos összetétele miatt ebben még nincsenek is benne a tao-pénzek, amely becslések szerint 75,5–85,5 milliárd forint átirányítását jelenti a sport területére. Így nézve a sport területén elköltött összegek aránya jövőre 2,6-szor nagyobb lesz, mint az Orbán-kormány hatalomra kerülése előtt (2009-ben) volt.
Jóléti funkciókra költött pénzek megoszlása (2002–2018, százalék)
[wpsm_comparison_table id="4" class=""]
* – nem tartalmazza a tao-sporttámogatást
Ezzel párhuzamosan minden területen a jóléti funkcióknál csökkent a ráfordított összegek aránya. Ez az oktatás és az egészségügy esetében összesen a legelső szocialista–liberális-kormányhoz képest majdnem akkora csökkenést jelent, mint amennyit az államadósságban sikerült megspórolni.
