Ki rendel, ki teljesít? – Alkuk és kiegyezés az MSZP-ben

– Kell egy testület, amely gyors és határozott döntéseket hoz, naponta sajtótájékoztatót tart, vezeti a pártot. Ez az elnökség. És kell egy másik irány: egy hosszabb távú gondolkodás, egy stratégia – mondta Hiller István új választmányi elnök a tisztújító kongresszus szünetében. Előtte mikrofonok, mögötte magyar és uniós zászlók álltak a Villányi úti konferencia-központ fejfájdító zsivajában. Mindenki tudta, „a másik irányon” az általa csak néhány perce vezetett testületet, a párt parlamentjét kell érteni.

Hiller volt már pártelnök, de választmányi elnök még nem. Korábban kiszivárgott: Orbán Viktor a Bibó szakkollégium rendezvényén olyan nemzeti érzelmű baloldali politikusnak nevezte, aki képes nemzetpolitikában gondolkodni. Talán ezért sem lő rá mostanában a jobbos média, sőt kifejezetten barátságos vele.

Hiller mellett Molnár Gyula állt, még tartott a kongresszus. Az új pártelnök felvonta a szemöldökét, de mosolygott, amikor a napi sajtótájékoztatókról szóló megrendelést hallgatta.

Molnár a tisztújító kongresszus előtti kampányban látszólag hendikeppel indult: újbudai polgármesterként a Kopaszi-gát fejlesztése miatt vádat emeltek ellene, de a bíróság felmentette. Agresszív újbudai fideszes frakció volt a karaktergyilkosság felbujtója, de Molnár túlélte a támadást, visszatért, ebben segítette a párt több erős embere.

Bár Molnár és Hiller a kampányban egymást erősítették, egyértelművé tették, hogy tandemben mozognak, az új pártelnöknek – több szocialista beszélgetőtársunk szerint – meggyűlhet a baja a választmány vezetőjével. Merthogy Hiller többször nyilvánvalóvá tette, a párt karakterének meghatározása a választmány, tehát az ő dolga lesz, az elnökség „csupán” a napi, operatív munkát végzi majd. Vagyis többen attól tartanak: Hiller úgy képzeli, ő rendel, Molnár teljesít.

– Gyulának most erőt kell mutatnia, különben rajta lesz Hiller bilincse – mondja a párt egyik prominense.

Hiller ezt összeesküvés-elméletnek tartja. A 168 Órának azt mondja, valóságos munkamegosztást alakítanak ki Molnárral, aki szerinte a megválasztása utáni negyvennyolc órában máris úgy viselkedett, ahogy egy elnöknek kell: feladatokat adott, tárgyalásokat szervezett. Hiller azt tervezi, hogy a választmány mellett kabineteket hoz létre, amelyek a szakmai munkán túl az értelmiség és a párt közötti kapcsolat kiépítésére is alkalmasak lesznek.

– Bő egy évem van erre a feladatra – teszi hozzá.
Molnár Gyula is a szereposztások híve. Lapunknak azt mondja, nem hisz az univerzális politikusokban.

– Mindenkivel együtt szeretnék dolgozni, a kongresszuson is elmondtam: tegyük félre a belső vitákat. A programomban benne volt az értelmiség visszacsábítása, ebben Hiller István nagyon jó – állítja.

Hiller a felmérések szerinti legnépszerűbb szocialistát, Botka Lászlót győzte le. Nem tudni, ez mennyiben köszönhető az alkuknak, a volt oktatási miniszter kemény kampányolásának és annak, hogy a szegedi politikus eddigi munkájával a párt vezetői közül többen nem voltak elégedettek.

Botka, ha ambíciói kerültek szóba, óvatos volt. Bár elvárták volna tőle, ő nyíltan mégsem jelentette be, hogy akar-e magasabb polcot: a miniszterelnök-jelöltséget. Többször jelezte, a bejelentkezés ideje legkorábban jövő tavasszal jöhet el. Magatartását sokan határozatlanságnak, hezitálásnak vélték.

Sok szocialista beszélgetőtársunk szerint érzékeny veszteséget szenvedett el a párt azzal, hogy Botkát leszavazták. Ő így az országos politikából visszavonulhat – ahogy korábban többször utalt erre az eshetőségre –, pedig szükség lenne rá, illetve népszerűségére a közeljövő kampányaiban.

Nem kizárt, visszaütött az is, hogy Tóbiás József pártelnök nyíltan Botkát támogatta. Bár a szegedi polgármester nem deklarálta, hogy Tóbiást szeretné elnöknek, kettejüket összekapcsolhatták a küldöttek, így bukniuk is együtt kellett.

Tóbiás fontos munkát végzett – mondják róla a pártban –, de nem hozott áttörést, az MSZP továbbra is harmadik a pártok versenyében a Fidesz és a Jobbik mögött. Ráadásul azzal kampányolt, hogy ugyanazon az úton menne tovább, amelyen elindult. Ám a négy elnökjelölt közül a második lett a szavazáson, vagyis nem tartozik az elutasított politikusok közé.

S hogy mi lesz Mesterházy Attilával? Neki is szerepe volt abban, hogy a mostani helyzet kialakult.

Az egykori pártelnöknek feszült volt a viszonya az utódjával, hiszen Tóbiás József sok döntését felülírta, másképp vezette a pártot, mint ahogy ő szerette volna. Mesterházy nem akarta, hogy Tóbiás a posztján maradjon, ezért Molnár Gyulát támogatta. De valójában két vasat is tartott a tűzben: barátságból Szanyi Tibort is favorizálta. Kiállása persze taktikai célokat is szolgált, hiszen Szanyi a negyedik elnökjelölttől, Harangozó Tamástól vehetett el voksokat. Attól a Harangozótól, aki korábban Mesterházy mellett dolgozott, ám viszonyuk egy ideje megromlott.

Mesterházy elégedett lehet, mert az elnökségbe bekerültek az ő emberei is, így – miképp korábban lobbizott érte – egyfajta hatalmi egyensúly jött létre a párt vezető testületében. Mások szerint meg éppen ez a helyzet veszélyes, hiszen nem homogén a testület, több irányba húzhat.

Mesterházy jövője némileg összefügg a frakcióéval, de nem úgy, ahogy korábban sokan gondolták. Nyár végén Tóbiás József távozik a képviselőcsoport éléről is, s régebben azt beszélték, Mesterházy a frakcióvezetői posztra pályázik, ám ő ezt többször cáfolta. Úgy tudjuk, valóban nem akar ennyire előrelépni.

A frakcióvezetői posztra a kormányzati gázbizniszt feltáró Tóth Bertalan a leginkább esélyes. Tóth eredetileg a pártban keresett magának feladatot, a kongresszuson az elnökhelyettesi posztra pályázott. A tervezett munkamegosztás szerint ha Molnárt megválasztják, ő egyfajta operatív vezető lett volna mellette. Ám a betegségéből felépült Gőgös Zoltán kiütötte a nyeregből. Most helyet, feladatot keresnek Tóthnak. Lapunknak erről az új pártelnök csak annyit mondott, hogy két célja van a frakcióban: legyen béke és találják meg Tóth Bertalan helyét a testületben.

De hogy lesz béke? Mit kap Mesterházy? Ő azt támogatná, hogy Burány Sándor legyen a frakcióvezető. Ha így lenne, akkor Mesterházy beülhetne Burány helyére, aki most a költségvetési bizottság elnöke. Ám a Molnár által vágyott béke várhatóan úgy érhető el, hogy Burány „csak” általános frakcióvezető-helyettes lesz és Tóth Bertalant választják meg frakcióvezetőnek. A két érdekcsoport így kiegyezhet. Úgy tudjuk, Mesterházynak sem lenne ellenére, ha végül Tóth lenne a frakció vezetője.

Molnár felkérte Hillert, hogy a képviselőcsoport tisztújításán legyen a jelölőbizottság elnöke, s kiválasztották a testület tagjait is Gúr Nándor és Hiszékeny Dezső személyében. Ám lapzártakor még nem kezdték meg a munkát. Molnár Gyula arra kérte őket, várjanak, míg a frakcióvezetőről szóló egyeztetéseket elvégzi.

Molnár – aki nem országgyűlési képviselő – már korábban jelezte, a politikai harchoz nem a parlamenti terepet használja majd, hanem az utcát. Hiller István szerint a frakció jelentősége a ciklus második felében amúgy is csökkenni fog. 2017 őszétől már megkezdődik a felkészülés a választásra, beindul a kampány.

És hogy a pártban mit lép Molnár?

Korábban jó volt kreatív ötletekben: a kilencvenes években a BIT-esekkel lemosták a Szabadság hidat, amikor úgy érezték, kevesebb lett a szabadság, és felavatták az egymilliomodik munkanélküli szobrát is.

Most a népszavazások köré keresnek ötleteket: összegyűlt a földről szóló ellenzéki referendumhoz szükséges kétszázezer aláírás, s Molnár már jelezte, ezt a szavazást a fideszes kormány elleni voksolásra használják majd fel. Az új pártelnök Orbánék kvótanépszavazásának bojkottjára biztat, már megvan a szlogen: „Maradjon otthon, hogy maradjon együtt Európa!” Emellett a kongresszus döntött az egészségügyi ügyvivői poszt létrehozásáról, így lehet a tisztség mellé más posztokat is gründolni. Molnár az ügyvivői rendszer létrehozásával munkához juttathatja azokat az egykori elnökségi tagokat, akik most nem jutottak be a testületbe: Beke Károlyt, Márton Rolandot és másokat.

Molnár Botka Lászlónak is komoly szerepet szán, létrehozna egy, a miniszterelnökség előszobájának is nevezhető posztot, ami a kormányzati felkészülést segítő feladatkörrel bírna. Információink szerint Tóbiás Józsefnek felajánlotta, hogy ő legyen a népszavazás kampányának felelőse, de elődje ezt elhárította. Baja Ferenc, aki Tóbiás mentora volt, most a párt Táncsics alapítványát vezeti. Nehéz lesz onnan eltávolítani, úgy tudjuk, Baja már megüzente az elnökségnek, hogy nem akar távozni.

Ám nem ez lesz Molnár legnehezebb harca. A személyi kérdések után a választásokig meg kell erősítenie az MSZP-t, kezdenie kell valamit a civilekkel, a szakszervezetekkel meg a baloldal aprócska és nagyobbacska pártjaival is. Hiszen megválasztásával a küldöttek azt is üzenték, egymás ellen nem megy. Igaz, mindenki emlékszik még 2014-re is, amikor kiderült: együtt sem mindig.