Ilyen kasztrendszer Indiában sincs, de nagy baj lesz abból, ha politikai játékszernek tekintik a cigányságot

Magyarországon nagyjából nyolcszázezer cigány él. Ha politikai játékszernek tekintjük őket, abból nagy baj lesz – jósolja Orsós János, a sajókazai Ámbédkár gimnázium alapítója. Állítja: ami ma a cigánysággal történik, tömegek elleni merénylet. A hallgatás pedig bűn.

2017. december 23., 08:09

Szerző:

– Borsod rettentő gazdasági, társadalmi és demográfiai válságban van. A munkanélküliek zöme csak a közmunkaprogramban tud elhelyezkedni, az országos átlagnál sokkal rosszabbak az iskolázottsági adatok, nő a szegénység, a leszakadás, az emberek itt élnek a legrövidebb ideig. A lakosság száma 18 év alatt 67 ezerrel csökkent. Mi történik itt?

– Az emberek nem fogják föl, mit jelent az, hogy annyian költöztek el innen, mint amennyi Eger lélekszáma. A rendszerváltás óta nem tettük fel a kérdést: kik hagyták el a térséget, és kik maradtak? Így csak azt látjuk, hogy errefelé gettózárványok jönnek létre. Vannak a térségben nagy cigányközösségek, amelyeket külön akar kezelni a nem cigány önkormányzat, amely egyre kisebb ugyan, de fehér. Borzalom belegondolni, miként élnek emberek egy-egy olyan településen, ahol az önkormányzat összetétele csak fehér, miközben a lakosság döntő többsége cigány. Ilyen kasztosodás már Indiában sincs.

– Romlott a helyzet, mióta megalapították a sajókazai iskolát?

– Akkor nem látszott ennyire súlyosnak a társadalom kettészakadása.

– Pedig a legutóbbi tíz évben tengernyi pénz érkezett Brüsszelből az egyenlőtlenségek csökkentésére.

– Sok helyen fejlesztették a közművet, de a romatelepnél megálltak. A csatornarendszer pontosan megmutatja, meddig tart a polgárság. Vagy azért állnak meg a telep szélénél, mert addig módosítgatják a településhatárt, hogy az már ne tartozzon a faluhoz, vagy azt mondják, minek csatorna, ha nincs vezetékes víz. Mi folyna oda be? És ez teljesen logikus kérdés. Más kérdésekkel viszont nem gyötrik magukat. Például azzal, ha nekik joguk van vízhez jutni a fürdőszobájukban, akkor az öt sorral odébb lakóknak miért nem jár.

Fotó: Bazánth Ivola

– De ez tíz éve is így volt. Talán nem is romlásról van szó, hanem a fejlődés hiányáról.

– Igen, ez akkor is így volt. Csak azóta a dolgok elkezdtek a helyükre kerülni. Már évekkel ezelőtt jeleztem, hogy itt, a végeken ugyan Fidesz-kormányzás van, de a Jobbik programjával. Én már rég nem látom a különbséget a Jobbik és a szocialisták között sem a cigányok ügyében. A Fidesz pedig úgy rakott itt rendet, hogy a jobbikosoknak és a saját választóinak is megfeleljen. Ha egy ilyen szegény térséget nem vesz figyelembe, amikor leszállítja 18-ról 16 évre a tankötelezettséget, abban tudatosság van.

– Talán a Fidesz meg akarta nyerni magának a pedagógusokat, akik közül számosan fellélegeztek a tankötelezettség korhatárának csökkentésekor.

– Bizonyosan így van, csakhogy a pedagógusok nem attól szenvednek, hogy a tankötelezettség 18 éves korig tart, hanem attól, hogy zárványiskolákban dolgoznak. Az elcigányosodott iskolákban nem tudnak kitejesedni, nincsenek szakmai sikereik, és nincs elég társadalmi megbecsültségük. Az a pedagógus, aki cigány gyerekeket tanít, a többiek szemében maga is cigánnyá válik. Mi is hajlamosak vagyunk a tanárokat hibáztatni azokért a sikertelenségekért, amelyeket a magyar diákok produkálnak a PISA-felmérésben. De nem ők tehetnek róla. Mi állítottuk elő azt a helyzetet, ami miatt bekényszerültek a gettóiskolákba, a szegregált iskolákba, a klikes iskolákba, mindegy, minek nevezzük ezeket az intézményeket. Az állam leválasztotta a fehérek oktatását. A pedagógusokat pedig magukra hagyta, és ezt a helyzetet súlyosbítja a tankerületi rendszer. A polgármestert már nem érdekli, mi történik az iskolájában, mert az állam a fenntartó. A pedagógusnak az intézményfenntartó vezetése távoli, inkább letanítja, letudja, leadminisztrálja az óráját, aztán jól van.

– Két éve jelezte, hogy az elsős gimnazistáknak tömegével kell betűfelismerő órát tartaniuk. Ez azt jelzi, hogy számos általános iskola lemondott arról, hogy megtanítsa az odajárókat írni, olvasni, alapfokon számolni.

– A szegregált iskolákban már az alsó tagozat utolsó évében lemondanak a gyerekekről. Nem a felsőben, hanem már negyedikben. Az Oktatási Hivatalnak van egy kiadványa a kompetenciamérésről. Ebben rettentő súlyos állítások vannak, ilyenek például: „Komoly aggodalomra ad okot a tizedik évfolyamon a szakképzésben részt vevő tanulók teljesítménye. Az eredmény alacsonyabb a négy évvel fiatalabb, az általános iskola hatodik évfolyamára járó tanulók átlageredményénél.” Érti? Egy egész középiskolai képzési formának a tanulói, a populáció 22 százaléka nem képes elérni a hatodik évfolyam átlagos matematikai és szövegértési szintjét sem!

– Ez régóta cipelt probléma.

– De nem történik semmi! A tanulmányból az is kiderül, hogy a nyolcosztályos gimnáziumokban a legjobbak a tanulói teljesítmények. De hány cigány gyerek jár nyolcosztályos gimnáziumba? Szinte egy sem. A nyolcosztályos gimnáziumok a fehér Magyarország iskolái. Oda cigányok nem mehetnek be.

– Ellenben a szakképzés…

– …ellenben ott a szakképzés, igen, oda mehetnek. Hagyjuk ezt. A jelentésből látszik, miről beszélek: a gyerekek nem tanulnak meg szöveget érteni, számolni. Az általános iskola után engem is olyan alapkészségekkel engedtek el, amikkel helyt tudtam állni még a felsőoktatásban is. Ezek a készségek nem kopnak könnyen. De nem mindegy, mikor lehet megszerezni őket. A felnőttképzésben ez zsákutca, mert ott nem ennek van az ideje. Errefelé egy 35-40 éves embernek nem az a fő motivációja, hogy megtanulja a j és az ly közötti különbséget vagy megértse a területszámítás rejtelmeit, hanem már készül meghalni.

– A kétezres évek elején, az első PISA-sokk hatására elindult egy reform, amelynek lényeges eleme volt a hátrányos helyzetű gyerekek esélyeinek növelése. Mi okozta ennek olyan szintű kudarcát, hogy 2010-ben alig várták a pedagógusok a Fidesz ellenintézkedéseit?

– A kompetenciamérési eredmények javítására tett kísérletek az uniós csatlakozás miatt voltak. Próbáltunk felzárkózni Nyugat-Európához, és ez is egy volt az indikátorok közt, hogy megfeleljünk az EU-nak. Nem volt itt soha valódi szándék. A Fidesz csak lezárta azokat a folyamatokat, amelyeket az előző kormányok maguk után hagytak. Vagyis azt, hogy az alapítványi és az egyházi iskolák jó pénzért átvették az államtól az elitoktatást, miközben az önkormányzatok magukra maradtak az elszegényedő, szegregálódó iskoláikkal. Ezeket az iskolákat vonta a Fidesz állami fenntartásba. Ez egy 25 éves folyamat vége. Ha tényleg fájna ennek a társadalomnak ez az iskolarendszer, ha tényleg fájna, hogy gyerekek tízezreit vakvágányra vezetjük, akkor kimennénk tüntetni, és nem engednénk meg, hogy csak azért, mert sötétebb a színük, ne tanítsák meg őket írni-olvasni. De nem teszünk semmit. Méghozzá azért, mert nem fáj nekünk. A legborzalmasabb az, hogy ha hallgatunk, lemondunk magunkról is. Mert hagyjuk ugyan a cigány gyereket odaveszni, de ha a miénknek nem sikerül elitoktatást biztosítani, akkor odavész ő is. Ha pedig sikerül, akkor külföldre fog költözni, mert nem lesz jó itt lenni. Ez, ami történik, merénylet a tömegek ellen. A hallgatásunk pedig bűn.

 

Nincs válasz

Két hét nem volt elég, hogy Járóka Lívia, a Fidesz európai parlamenti képviselője legalább levélben megválaszolja a 168 Óra interjúkérelmét, illetve egy – akár – udvarias üzenetben jelezze, nem alkalmas az időpont egy beszélgetésre. December 10. óta a kormánypárti roma politikusnak nem akadt ideje arra sem, hogy írásban megválaszolja kérdéseinket. Legalább egy nemre futhatta volna, hiszen Járóka Lívia volt felelős a magyar soros elnökség idején az uniós romastratégia kidolgozásáért, amelyet azóta számos nyilatkozatban magyarázott, sőt többször felvetette: az valójában nemcsak a roma állampolgárokról szól, hanem az EU szegénységfelszámolási dossziéjaként kell értelmezni. Éppen ezért fordultunk éppen hozzá kérdéseinkkel, hiszen az EP frissen megválasztott alelnöke minden életrajzában büszkén sorolja, mi mindent tett, tesz nehéz sorsú polgártársainkért – uniós politikusként, fideszesként. Így szerettük volna, ha éppen Járóka Lívia ellensúlyozza meglátásaival a sokszor siralmas képet, de nem kaptunk választ például arra a kérdésre, megvalósult-e bármi a romastratégiából 2011 óta. Milyen előremutató folyamatok vannak itthon vagy külföldön? Vagy hogy miként értékeli a magyar cigányság helyzetét az utóbbi években, évtizedben? De Járóka Lívia nem élt azzal a lehetőséggel sem, hogy konkrét kormányzati lépéseket megnevezzen, amelyek a cigányság élethelyzetének javítását célozták az elmúlt hét és fél évben.

Biró Marianna

 

– Hogyan lehetne megtörni ezt a folyamatot?

– A magyar ember nem sajnálja azt, aki közmunkán sínylődik. Az persze igaz, hogy ha az sem lenne, emberek tömegei halnának éhen. Én azt szeretném, ha közmunkás csak felnőttből válhatna, mert a fiatalok, ha ebben szocializálódnak, nem lesznek képesek piacképes tudást szerezni. Ma Magyarországon munkaerőhiány van. Az üres álláshelyeket nem tudják betölteni, mert a legszegényebbeknek alapkészségeik sincsenek. Már olyan álláshirdetést is láttam, hogy „eladót keresünk, elvárás minimum nyolc osztály és hiánytalan fogsor”. Mi, magyarok nem sajnáljuk a közmunkásra az 52 ezer forintot, mert megkönnyebbülünk attól, hogy nem csak úgy felveszi a segélyt, még ha imitálnia kell is a sepregetést. De az már nagyon nem tetszik a magyaroknak, amikor azt mondjuk, hogy kapja meg ugyanezt az összeget az a 16 és 25 év közötti fiatal, aki gimnáziumba készül, majd egyetemre akar menni, hogy hasznos adófizető polgár legyen.

– Ezt a problémát évek óta jelzik a humánminisztériumnak, Balog Zoltán tárcavezető pedig többször is megígérte, hogy orvosolja ezt a helyzetet.

– Ígéretekkel tele a padlás. Pedig nem extra költségvetési tételt szeretnénk, hiszen a pénz megvan, csak most épp átképzésekre fordítják. Azt már látják ugyanis, hogy rossz, ha 16 évesek sepregetnek, ezért úgy módosították a törvényt, hogy a 25 év alattiakat már csak átképzésekbe vonhatnak be. Borsod megye egyik településén most tésztakészítőket fognak képezni. Ezért tőlünk két-három diák már elment, mert a néhány hónapos képzési idő alatt havi 60-70 ezer forintos támogatást kapnak. De a gyerek így is kikerül a közoktatásból, mert ez a pár tízezer forint annyira számít a családjának. Utána már csak a közmunkássors jut neki.

– Az hozhatna fordulatot, ha az egyházakban felébredne a lelkiismeret, és azt mondanák, részt kívánunk vállalni a szegény gyerekek oktatásában?

– Én rettegek ettől. Az elmúlt időszakban többen is megpróbálkoztak ezzel, van például cigány pasztoráció.

– Az elképzelhetetlen, hogy a gyerekek vegyesen legyenek a jó egyházi iskolákban?

– Igen, ez teljesen reménytelen. Nem nagyon szeretjük, ha az ocsú a búzával keveredik.

– Az egyre romló helyzetű állami iskolák pedagógusai nem fogják nyomás alá helyezni az oktatásirányítást?

– Mitől lenne ezekben a pedagógusokban igény erre, amikor számomra meghatározó emberek a Jobbikkal való együttműködésre buzdítanak? Miből gondoljuk, hogy a pedagógus elkezd készülni az órájára, miközben már megszokta, hogy nincs valódi elvárás?

– És akkor mi lesz? Bemerevedik minden?

– Már bemerevedett, és azon dolgoznak, hogy tartós is maradjon. Ha nincs meg az a belülről jövő igény, hogy keresztényként, buddhistaként vagy egyszerűen csak jó érzésű emberként nem akarok más gyerekének sem rosszabbat, mint a sajátomnak, akkor hiába minden.

– Balog Zoltán szerint megkétszereződött a roma egyetemisták száma. Forrást is ad ehhez a kormány, a szakkollégiumok évi másfél milliárdból gazdálkodhatnak.

– Szeretnék én találkozni azzal a sok egyetemista romával. Nemhogy az egyetemeken nincsenek cigány gyerekek, de még a gimnáziumokban sem. Ma Magyarországon két nemzetiségi gimnázium van, a Gandhi és a miénk. Az egyik Pécsett van, a másik Miskolcon. Nagyvárosokban. És még így sem tud megtelni a két intézmény cigányokkal, mert elterelik őket a tésztakészítő-képzéssel és az állami ösztönzőkkel.

Fotó: Bazánth Ivola

– Állami ösztönzőkkel?

– Igen. A tavalyi és az idei tanévben meghirdették az Út az érettségihez nevű alprogramot. Ennek nagyon megörültünk, idén 38 diákunknak meg is nyertük. De ezzel egyidejűleg folyamatosan működik az Út a szakmához program is. És akkor számoljunk csak! Ha egy szegény gyerek 16 éves kora után a gimnáziumot választja, akkor jár neki a 12 800 forintos családi pótlék, és ha megnyeri ehhez az Útravalót, akkor a tanulmányi átlagától függően további 8–15 ezer forintot kap. Vagyis egy átlag gimnazista támogatása 30 ezer forint alatt marad. Ám ha az Út a szakmához programot választja, akkor a családi pótlék mellett elérhető ugyanez az ösztöndíj, plusz az iskolák által fizetett gyakorlati ösztöndíj, ami akár 40 ezer forint is lehet. Máris 70 ezernél tartunk. Vagyis: az állam pénzzel ösztönzi, hogy szakiskolában tanuljon a szegény gyerek, ne gimnáziumban. Ráadásul egyre nehezebb Útravaló-ösztöndíjra pályázni, mert annak egyik feltétele, hogy a diák halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) legyen, ami azt jelenti, hogy a szüleinek nincs nyolc általánosnál magasabb iskolai végzettségük. De egyre kevesebb a HHH-s gyerek. Van olyan diákunk, aki két éve még az volt, de idén már nem, mivel a közmunkások továbbképzésén falazó kőműves lett az apja, s így már többet végzett a nyolc osztálynál. A gyerek viszont kiesik az Útravalóból. Én nem akarok a szakmunkásképzés ellen beszélni, de minden ember pontosan tudja, hogy a megélhetést nyújtó szakmák alapja az érettségi.

– Reménytelen tehát az integráció ügye?

– Annak tűnik. Pedig az Egyesült Államokban vagy Lázár János Hódmezővásárhelyén sikeres volt az integráció. De nem követjük a példát, mert nem akarjuk, hogy cigányok keveredjenek közénk. Igen, ez ilyen egyszerű. Én nem lehetek senkinek a barátja, nem lehetek simán Jani, mert látszik rajtam a cigányságom. Rajtam számon lehet kérni Farkas Flórián összes bűnét, de én nem kérdezhetem meg Erzsi nénit az utcán, hogy miért nem tetszik felszólalni a Soros feliratú disznó ellen. Ha ezt tenném, a fehérek arrogánsnak és nacionalistának tartanának. Magyarországon nagyjából nyolcszázezer cigány él. Ha politikai játékszernek tekintjük őket, abból nagy baj lesz.

– De ha kasztrendszerben maradnak, nincs mitől tartani.

– Addig, amíg az új elit el nem megy innen, s mi itt nem maradunk azokkal, akiket nem tanítottunk meg sem írni, sem olvasni. De ez még odébb van. Mi meg csak nézzük, ahogy kialakul a baloldali liberálisokból a Jobbik-védők kara, még tüntetni is mennek értük. A szegény gyerekekért viszont senki nem ment utcára. Ördögöt látunk a Fideszben? Ugyan! Ők csak rendet raktak ebben a paraszti észben, ami jutott nekünk.