Hoffmann Rózsa bődületes tervvel állt elő

"Az angol annyiban könnyebb, mint például az orosz, hogy nem kell az elején egy másik ábécét megtanulni. Könnyebb, mint a német, mert nincs a három névelő, a der-die-das. Viszont van tizenkét igeidő és a műveltető szerkezet, amelyet általában nehéz megtanulni" - mondta az

Jelenleg az angol a legelterjedtebb az iskolai nyelvoktatásban, az oktatási államtitkárság a készülő nyelvoktatási stratégia szerint ugyanakkor lépéseket tenne a háttérbe szorítására. Az [origo] birtokába került koncepciótervezet - amely még változhat az elfogadása előtt - azt írja: "szerencsés, ha az első idegen nyelv nem az angol, didaktikai okból. Az angoltanulás kezdeti, nagyon gyors és látványos sikerei azt a tévképzetet kelthetik a tanulókban, hogy idegen nyelvet ilyen egyszerű tanulni". A stratégia úgy fogalmaz, hogy "célszerű olyan nyelvet választani, amelynek strukturált nyelvtani rendszere egyértelműen leírható, és egyenletes megterhelést jelent a tanulása (például neolatin nyelvek)".

Az oktatási államtitkárság által készített nyelvoktatási stratégia szerint az angol nyelv ismerete alapkövetelmény lenne, de a dokumentum előnyben részesítené a neolatin nyelveket, például a franciát és a spanyolt, illetve a németet. A stratégia azt támogatná, hogy az általános iskolákban ne első, hanem második nyelvként oktassák az angolt. A kormány tervei szerint az első nyelv tanítását legkésőbb az általános iskola negyedik osztályában kellene elkezdeni, a második idegen nyelv oktatása pedig hetedikben kezdődne, és emelné a nyelvórák számát is az államtitkárság (erről itt olvashat).

Fél év után üres mezőn bolyonganak a nyelvtanulók

Dux László felsőoktatási helyettes államtitkár a múlt héten a Kossuth rádiónak azt mondta, hogy saját tapasztalatai szerint azért hasznosabb első nyelvként egy latin vagy egy szláv nyelvet tanulni, mert az angolt ez után könnyebb elsajátítani. "Ha valakit korábban megtanítanak egy másik nyelvre, akkor szinte észre sem veszi, hogy mellette az angolt is meg tudja tanulni - azért, mert az informatikától kezdve a nemzetközi zenei életig és a molekuláris biológiáig szinte sajnos csak angol szavakat használunk" - mondta Dux László.

Farczádi-Bencze Tamás angoltanár szerint a tanulókat valóban sok impulzus éri angolul, mégsem lehet kijelenteni, hogy ezt a nyelvet könnyű megtanulni. "Az elején van egy boom szakasz, amikor a tanulóknak sok sikerélményük van, össze tudnak rakni egy mondatot, a ragozás sem okoz problémát; de nagyjából fél év után egy üres mezőn bolyonganak a nyelvtanulók, amikor az új nyelvtani elemek miatt nehezebb előre jutni" - mondta Farczádi-Bencze Tamás. Az angoltanár szerint a második idegen nyelvet mindig egyszerűbb elkezdeni és megtanulni, mint az elsőt, hiszen a nyelvtanuló "már képes egy új rendszerben gondolkozni", és tapasztalatai szerint nem hátrányos, ha az angollal kezdik a gyerekek a nyelvtanulást.

"Nálunk az iskolában állandó konfliktus, hogy a gyerekek a második idegen nyelvre, a németre vagy a franciára nem fektetnek nagy súlyt" - mondta egy másik angoltanár, Kurta Fruzsina, aki jelenleg egy középiskolában tanít. Szerinte az angolnál is többéves kitartó tanulásra van szükség, és az internetről vagy az angol nyelvű klipekből tanult szavak alapján nem tanulhatja meg senki a nyelvet. "Attól, hogy valaki használja a shoppingolni szót, még nem tud angolul" - mondta Kurta Fruzsina.

"A szülők éles tiltakozását váltaná ki"

"Megoldási javaslatunk az első idegen nyelv megválasztására: valamilyen ösztönzésben részesüljön az az iskola, amely nem az angolt indítja első nyelvként" - ez áll a nyelvoktatási stratégia tervezetében. A dokumentum szerint ez az ösztönzés "nem szükségképpen anyagi jellegű" lenne. "Lehetne akár valamiféle minősítés azon iskoláknak, amelyek a nyelvi-kulturális többszínűség jegyében kínálnak más első, élő nyelvet, vagy a latint" - írja a stratégiában az államtitkárság. A stratégia készítői hozzáteszik, hogy ha a latint első nyelvként oktatnák, "nem kétséges előttünk, hogy ez a javaslat a szülők éles tiltakozását váltaná ki".

A dokumentum szerint a döntés előtt fel kell mérni, hogy hány nem angol szakos tanár van az országban, hiszen az iskolák "könnyebben találnak angol szakos, mint egyéb nyelvszakos tanárt". Arról egyelőre nem nyilatkozik a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatási államtitkársága, hogy elkészült-e a stratégia végleges változata, és mikor fogadhatják majd el. "Az ősz folyamán a közoktatási és a felsőoktatási törvény koncepciójának kodifikálása a legfontosabb feladat, így a nyelvoktatási stratégiára vonatkozóan nem lenne szerencsés időpontot megjelölni" - írta az [origo] kérdésére az államtitkárság.