Hétfőn tárgyalja a felcsúti kisvasutas jelentést az Európai Parlament szakbizottsága
Hétfőn tárgyalja az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága azt a jelentést, amely szorgalmazza, hogy az Európai Számvevőszék külön jelentést készítene az uniós pénzek magyarországi felhasználásáról. Többek között ezt az ajánlást tartalmazza a testület magyarországi tényfeltáró útjáról készült jelentés tervezete, ami a Népszava birtokába jutott.
Mint emlékezetes: a Költségvetési Ellenőrző Bizottság még szeptemberben tett látogatást Magyarországon, amelyen a pénzek felhasználását és az esetleges visszaéléseket vizsgálták. Az út során több uniós forrást használó beruházást, például a felcsúti kisvasutat is meglátogatták.
Ingeborg Grassle és csapata FelcsútonA látogatást és vizsgálatukat összegző, most elkészült 44 oldalas jelentéstervezet főbb megállapításai a Népszava szerint:
- Magyarország az uniós támogatások egyik legnagyobb haszonélvezője. A magyar bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 6,3 százaléka származik uniós beruházásokból. Az elmúlt öt évben az állami beruházások fele az EU-alapok felhasználásával valósult meg.
- Az Európai Bizottság szerint az irányító és ellenőrző hatóságok tevékenysége nem átlátható, és magas az állami döntésekben megnyilvánuló korrupciós kockázat.
- Az Európai Bizottság az ellenőrzések során egy sor szabálytalanságot állapított meg, ilyen például a közbeszerzési szabályok megsértése, az indokolatlan kiadások és a projektek túlárazása.
- 2017-ben az előző, 2007-2013 közötti költségvetési időszak 13 operatív programjával szemben állnak fenn kifogások. Ezekben az esetekben Brüsszel megszakította, vagy felfüggesztette a kifizetéseket, és korrekciós intézkedéseket hozott. Ezen időszak alatt a Magyarországon elköltött 25 milliárdból 1 milliárdot érintettek ezek a szabálytalanságok.
- 2016-ban a tagállamok közül Magyarországon alkalmazták a legnagyobb pénzügyi korrekciót (kifizetések visszatartása). Ez mintegy 211 millió euró volt.
- Magyarország eddig 37 ajánlást kapott az OLAF-tól, amelyek alapján 8 esetben indult vizsgálat, 2 esetben lezárult, a többi még függőben van a magyar hatóságoknál. Jelenleg 14 OLAF-vizsgálat folyik Magyarország ellen, amelyek döntően a strukturális alapokat és a mezőgazdaságot érintik.
Az Európai Bizottság országjelentésében egyébként is bírálja a magyarországi közbeszerzési gyakorlatot. Az antikorrupciós civil szervezetek szerint ugyanis az uniós küszöbérték feletti közbeszerzési eljárások túl nagy hányada, 36 százaléka végződik úgy, hogy egyetlen ajánlattevő van. A verseny viszonylagos hiánya és a valószínű túlárazás növelik a korrupciós kockázatot.
- A jelentés külön kitért arra, hogy néhány meglátogatott projekt irritációt váltott ki a küldöttségben, elsősorban azért, mert nem felelnek meg az ár-érték aránynak, vagy nem felelnek meg azoknak a kritériumoknak, hogy hozzájáruljanak az egyenlőtlenségek csökkentéséhez. A felcsúti kisvasúton tett látogatásról szóló beszámoló ugyan nem értékeli a projektet, de tényszerűen megjegyzi, hogy az 1,7 milliós uniós támogatással megépült turisztikai látványosságon naponta 63-an utaznak. Ugyanakkor néhány másik projekt, különösen a kulturálisak, mint például a Pesti Vigadó és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Akadémia meggyőzőek és sikeresek.
