Hattyúdal

Szelestey Lajos sajtószemléje

Szinte minden fontos sajtóorgánum bő terjedelemben írt a múlt heti magyarországi eseményekről. Ezekből az újságcikkekből válogatottunk.

Le Monde
A magyar biogazdálkodás hattyúdalaként mutatja be a lap Kishantost, ahol a helyszínen már szagról lehet érezni: az új tulajdonosok rovarirtót szórtak ki. Ily módon 22 év után odalett a különleges európai gazdálkodási forma, amely a helyi gazdák kezdeményezésére jött létre, hogy összekössék a közoktatást, a bázisdemokráciát és a biotermelést. Ez adta az erejét és ez bizonyult az Achilles-sarkának, amikor 2012-ben az Orbán-kormány olyan feltételek mellett kezdett hozzá a földosztáshoz, ami gyanút keltett, mivel az ellenzék sok esetben bizonyítani tudta, hogy a haszonélvezők hatalomközeli emberek.
Akik Kishantoson két héttel az aratás előtt beszántották a termést, azok közül – a Greenpeace filmjének tanúsága szerint – egyesek egészen brutálisan jártak el. Így azzal fenyegetőztek, hogy traktorral belehajtanak a békés tüntetőkbe. A tudósítás rámutat, hogy az egész viszály magva a kísérlet pillérének számító Ángyán József fellépése volt az állami földek átláthatóbb felosztása mellett. Merthogy az akkori államtitkár azt állapította meg, hogy a kormány csakis a barátainak kedvez, még akkor is ha teljesen járatlanok a mezőgazdaságban. Ám ők kapták az európai támogatásokat, hektáronként mintegy 280 eurót. Onnantól kezdve Ángyán üldözött emberré vált. Rodics Katalin, a Greenpeace szakértője azt mondja: amikor kampányt szerveztek Kishantos megmentésére, az egész erődemonstrációba ment át, mármint hogy a hatalom mindenképpen győzni akar. És a kabinet még nem fejezte be a harcot: két hónappal ezelőtt úgy döntött, hogy Gödöllőn „átszervezik” Ángyán tanszékét, amely a környezetbarát agráriummal foglalkozott, őt magát pedig elbocsátják.

Die Welt
A lap szerint az Orbán-kormányt veszi célba a volt nyomozókból és politikusokból létrehozandó új szervezet, amely az intézményes korrupció ellen hirdetett harcot. A miniszterelnök négy év óta először kerül érezhetően harapófogóba. A Fidesz népszerűsége hanyatlik, a párt súlyos vereséget szenvedett az újpesti pótválasztáson. Az elégedetlen tízezrek hetente tüntetnek. A hangulat tapinthatóan megváltozott az országban, a konzervatív szavazók csalódottak és bizonytalanok, még azok is, akik kitartanak a kormánypárt mellett. Az ok részben a hatalom által elkövetett hibákra vezethető vissza – lásd az internetadót –, de emellett főleg a brutális amerikai nyomás hatását érzékelni. Úgyhogy most sok konzervatív azt kérdi: a kormány valóban tengelyt akaszt a szuperhatalommal? És hogy az ország valóban korruptabb, mint korábban, a szocialisták alatt?

Wiener Zeitung
Egy osztrák politológus azt sürgeti vendégkommentárjában, hogy az EU végre lépjen Magyarországgal szemben – ok van bőven. Benedikt Lentsch emlékeztet: vitatott intézkedései miatt Orbán Viktorra évek óta zúdulnak a bírálatok. A vélemény: Magyarország úton van az autokrácia felé, belpolitikailag példátlanul megosztott, a külpolitikában uniós tagállam még soha ennyire nem szigetelődött el. És a lakosság egyre inkább a rendszer ellen fordul. A hatalmat azonban mindez meglehetősen hidegen hagyja. A Nemzeti Együttműködés Rendszerével szemben nem tűr ellentmondást, és Orbán Viktor úgy próbálja meg beállítani az intézkedéseket, hogy csakis azok helyesek az országnak. Az ellenzék nem szólalhat meg, mert az per definitionem nem szolgálja a rendszer javát. Ám a kormány elfelejti, hogy az ország 25 éve igazi liberális demokráciaként indult. Orbán immár öt éve igyekszik átalakítani a rendszert. Az emberek tiltakozása sem fogja befolyásolni, az állami intézményekben még tovább monopolizálja a kulcspozíciókat. Az unió feladata lenne, hogy ebben a helyzetben szankciókat vezessen be. Az, hogy Kövér László a minap kivitette az ülésteremből az EU-zászlót, éppen elég ok lenne, hogy Brüsszel végre cselekedjen. (Forrás: Galamus)

Birzsevoj lider
A litván elnök elhatárolta magát Orbán Viktor minapi vilniusi látogatásától. Szóvivője azt mondta, hogy az államfő nem kívánt találkozni a magyar politikussal, ennek megfelelően nem is hívta meg. Az orosz nyelvű üzleti portál A magyar miniszterelnököt meglehetősen hűvösen fogadták Litvániában című cikkben emlékeztet: a vendég a munkalátogatás keretében részt vett azon a díszszemlén, amelyet a litván hadsereg újjáalakulásának évfordulóján rendeztek. A jogcímet az teremtette meg, hogy NATO-keretekben az év végéig egy magyar katonai kontingens is gyakorlatozik a balti köztársaságban, és az egység szintén felvonult a bemutatón. A lap megjegyzi: a diplomáciai protokoll szerint az ilyen utat arcátlanságként értékelik. Egy Orbánnal nyíltan rokonszenvező politológus állítja, az út célja az volt, hogy Orbán megmutassa Európának: Magyarország – a Kremlhez fűződő barátságtól függetlenül – teljesíti nemzetközi kötelezettségeit. Vagyis PR-akcióról volt szó. (Forrás: Galamus)

The Huffington Post
Megromlottak ugyan a magyar–amerikai kapcsolatok, és Orbán Viktor harcias hangot üt meg, például amikor fecninek minősítette a budapesti amerikai nagykövetségtől kapott bizonyítékokat a vesztegetések és adócsalások ügyében, ám nem írja le az Obama-kormányzatot. Éppen ellenkezőleg, a magyar vezetés csendben felbérelte a volt republikánus képviselőt, Connie Macket, hogy segítsen javítani Washingtonban a magyar imázson. A pénzügyi tárcához benyújtott lobbiokmányok alapján az ügyvédi iroda havi tízezer dollárért PR-kampányt folytat, és közreműködik abban, hogy az Orbán-kabinet képviselői bejussanak olyanokhoz, akik képesek hatni a politikai döntéshozatalra. Mack a Képviselőház Külügyi Bizottságának tagja volt, de nem válaszolt a The Huffington Post megkeresésére. Kongresszusi munkatársak ugyanakkor közölték: a törvényhozók egyelőre gyűjtik az információkat, hogy eldöntsék, mi legyen a következő lépés Magyarország ellen.

The Art Newspaper
A brit kulturális-művészeti szaklap arról számol be, hogy nem szűnnek a tiltakozások Navracsics Tibor biztosi kinevezése ellen. A folyóirat szélsőjobboldalinak nevezi a politikust, mivel Orbán Viktor vitatott kormányában volt miniszter, két poszton is. Személyével szemben kifogást jelentett be több nemzetközi szervezet is. Az elutasítást azzal indokolják, hogy Navracsics mostani megbízatása nagyon rossz precedenst teremt, mivel nem veszi figyelembe, mi folyik Magyarországon. Márpedig a magyar példa azzal fenyeget, hogy Európában mások is utánozni kezdik, akik elutasítják a demokráciát és az alapvető jogokat. (Forrás: Galamus)