Három éve még a „nyitott és befogadó társadalmi tudatot" erősítette volna a kormány, azóta rájött, hogy a riogatás hatékonyabb

Amikor még az Orbán-kormány nem abban volt érdekelt, hogy hatalmas hisztériát keltsen a társadalomban a bevándorlás, azaz később menekültválság, ma pedig már migrációs, azaz invázió fenyegetettség témakörében, megalkotta és elfogadta az úgynevezett „Migrációs Stratégia és az azon alapuló, az Európai Unió által a 2014-2020. ciklusban létrehozásra kerülő Menekültügyi és Migrációs Alaphoz kapcsolódó hétéves stratégiai tervdokumentumot", amelynek:

„célja a nyitott és befogadó társadalmi tudat erősítése" volt. 

A dokumentumban fekete-fehéren az szerepel: „a stratégia kialakításának elméleti alapja, hogy Magyarország a területén megjelenő migráció szabályozása és ellenőrzése során

– egyrészt támogatja a legális migráció minden formáját, jogi eszközei révén lehetőséget biztosít a huzamos idejű tartózkodásra, a letelepedésre, a magyar állampolgárság megszerzésére (honosításra). Ez utóbbi körben külön figyelmet fordít a magyar diaszpórához tartozó személyek (mint privilegizált személyi kör) egyszerűsített honosítására az ilyen eljárást kezdeményezők lakóhelyüktől történő elszakadása kötelezettségének mellőzésével; (mozgás szabadságának biztosítása)

– másrészt eleget tesz menekültügyi nemzetközi és európai uniós kötelezettségeinek, a menedéket kérelmezők számára a nemzetközi és a hazai normákban előírt védelmet biztosítja; (nemzetközi védelem biztosításának elve)

– harmadrészt elősegíti a huzamosan Magyarországon tartózkodó külföldiek: legális migránsok és nemzetközi védelmet élvezők társadalmi beilleszkedését; (integráció elve)

– negyedrészt a hontalanság eseteinek csökkentése mellett hathatós segítséget kíván nyújtani a hontalanok számára, önálló, magas szintű védelmet kínáló jogállással; (hontalanok védelmének elve)

– ötödrészt határozottan fellép az országba való beutazás és tartózkodás szabályainak megsértése avagy az országban való tartózkodásra jogosító lehetőségekkel való visszaélés esetén fennálló jogellenes állapot megszüntetése érdekében; (illegális migráció elleni határozott fellépés elve)

– végül hatékony kommunikációval elősegíti, hogy a társadalom tagjai hiteles információhoz jussanak a migrációs folyamatokról, és ezáltal csökkenjenek az e folyamathoz kapcsolódó előítéletek. (kommunikáció fontosságának elve)"

Ezen célkitűzések közül legfeljebb az ötös számú, az illegális migrációval szembeni fellépés valósult meg a dokumentum elfogadása, azaz 2013. október 4-e óta. Még egyszer:

Az Orbán-kormány 2013-ban tehát kormányhatározatban rögzítette, s mindezt azóta sem adta fel, hogy 2014 és 2020 között milyen stratégiai célokat megvalósítva hoz jogszabályokat a migrációs esetekben. Minderre persze azért volt szüksége, hogy hozzáférjen az uniós forrásokhoz, s kissé talán komikus is, hogy a dokumentumban az is szerepel:

„tekintettel kell lenni arra is, hogy Magyarország az Európai Unió tagállamaként bizonyos migrációhoz kapcsolódó hatásköreit közösen gyakorolja az uniós tagállamokkal. Ennek megfelelően Magyarország a vízumpolitika, a legális migráció és mobilitás, az illegális migráció, a nemzetközi védelem, valamint – összhangban az Európai Unió migrációra vonatkozó külkapcsolati stratégiájával – a migráció és a mobilitás fejlesztési hatásának optimalizálása témakörökben figyelemmel van az uniós célkitűzésekre és az igénybe vehető eszközrendszerre."

A kormányzati migrációs stratégia szöges ellentétét írta elő annak, ami történt

Ehhez képest, mint ismert az Orbán-kormány nem hajlandó részt venni a közös uniós kvótadöntésben, ami egyszeri, átmeneti időre szóló, s 1294 ember ideiglenes elhelyezésére, valamint menekültügyi eljárásának lefolytatására vonatkozó kötelezettségünk lenne. Éppen e mulasztás, s az emiatt folyamatban lévő második uniós bírósági per lehet az oka – mint megírtuk –, hogy az Orbán-kormány a választási kampányban ismét rákapcsolt a migrációs, méghozzá a Soros Györgyöt is belekeverő uszításba. 

Valójában azonban a migrációs kormányzati stratégia azt is előírta: „a migrációval kapcsolatos folyamatok kezelése a migrációért első helyen felelős Belügyminisztérium és az érintett minisztériumok összehangolt cselekvését kívánja meg, és nem nélkülözheti a helyi önkormányzatok, a civil és egyházi szervezetek, nemzetközi szervezetek, továbbá a tudományos kutató műhelyek, valamint adott esetben a gazdasági szervezetek közreműködését."

Éppen ezért az EU-s forrásokra, azaz a Menekültügyi és Migrációs Alaphoz kapcsolódó kiírásokra – melyeket a kormány illetékes szerve, méghozzá a Belügyminisztérium Támogatás-koordinációs Főosztály folytat le – évről évre ilyen civil szervezetek, valamint kormányzati és állami szervek is pályázhatnak. És nyernek is, méghozzá elég sok pénzt „a migráció támogatására".

Nézzük például a legutóbbi – már kihirdetett, s pénzt megkapott – nyerteseket, akik ma, amennyiben valóban hatályba lépnek a kabinet Stop Soros csomagjának migrációt támogató szervezetekre vonatkozó előírása, súlyos büntetésre, sarcra, következményekre számíthatnak.

A Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap 2014-2016. évi munkaprogramja keretében 2016. szeptember 1. napján közzétett pályázati kiírásokra beérkezett támogatási kérelmek nyertesei:

A nyertesek felsorolásáról a Belügyminisztérium által közzétett dokumentum ugyan nem másolható, s képként is nehezen kezelhető, de az így is szembeötlő, hogy az első két forrást a 2016-ban még Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) néven futó (ma már Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal) békéscsabai befogadóközpontja – méghozzá 54 millió forintot –, valamint a bicskei menekülttábor – több mint 77 millió forintot – nyerte, méghozzá mindkét állami intézmény a migrációt támogató, könnyítő programokra. De a központi hivatal, azaz épp a BÁH kapta az egyik legnagyobb „külföldi támogatást", csaknem 370 millió forintot, méghozzá a „befogadási feltételek javítását" célzó programra. A kormánykedvencnek számító egyházaknak is jutott külföldi támogatás: például a Baptista Integrációs Központ több mint 66 millió forintra tett szert a „Lakhatással az integrációért" nevű programjára, amit aligha lehet migrációt ellenző projektként jellemezni.

Ez a pályázati kör 2016 végén nyerte meg a szervezetek neve mellett szereplő összegeket, ám még mielőtt bárki azt állíthatná, hogy azóta változott a kormányzati célkitűzés és a stratégia, érdemes megnézni a legutóbbi, méghozzá 2017. december 12-i pályázati kiírást:

„A 2017-2018. évi munkaprogram keretén belül ebben a körben az alábbi 22 intézkedés került meghirdetésre:

– A befogadási feltételek fejlesztését célzó kiegészítő támogató szolgáltatások biztosítása különös tekintettel a sérülékeny csoportba tartozó személyekre

– A kísérő nélküli kiskorúak, utógondozói ellátottak és fiatal felnőtt utógondozottak gyermekvédelmi intézményekben történő elhelyezésének, illetve köznevelési intézményekben történő integrációjának továbbfejlesztése, a gyermekvédelmi intézmények férőhelyének bővítése

– A menekültügyi és bírósági eljárásokban, valamint a menekültek ellátásában közreműködő szakemberek szisztematikus, célzott, folyamatos képzése 

– Jogi segítségnyújtás az eljárás minden szakaszában 

– Informatikai rendszerek fejlesztése 

– A befogadási feltételek fejlesztését célzó kiegészítő támogató szolgáltatások biztosítása a tranzit zónákban különös tekintettel a sérülékeny csoportba tartozó személyekre 

– Az ország-információs szolgáltatás bővítése és fejlesztése 

– Minőségbiztosítással az eljárások színvonalának emelése, illetve a hatósági eljárások transzparenciáját biztosító mechanizmusok beépítése 

– Migráns hátterű gyermekek óvodai, iskolai beilleszkedését célzó programok, a tanulók kultúrájához alkalmazkodó tanítástanulási módszerek, tananyagok kidolgozása, fejlesztése és fenntartható működtetése, valamint szakmai fórumok működtetése 

– A nemzetközi védelmet élvező személyek önállóvá válása érdekében a lakhatáshoz való hozzájutás megkönnyítését célzó programok kidolgozása és működtetése 

– Kiegészítő szolgáltatások nyújtása annak érdekében, hogy a nemzetközi védelemben részesülők könnyebben eligazodjanak a magyarországi ellátórendszerekben, élni tudjanak jogosultságaikkal 

– A munkájuk során a harmadik országbeli állampolgárokkal esetenként vagy rendszeresen kapcsolatba kerülő szakemberek szisztematikus képzése és készségfejlesztése 

– A nemzetközi védelmet élvező kísérő nélküli kiskorúak, utógondozói ellátottak és fiatal felnőtt utógondozottak védelmének fokozása és társadalmi integrációjának, önálló életkezdésének segítése az érintett intézményrendszer kapacitás-fejlesztésével 

– A fogva tartás hátrányainak enyhítését célzó szolgáltatások – pszicho-szociális és jogi segítségnyújtás, tanácsadás, tájékoztatás, az indulást megelőző reintegrációs asszisztencia – működtetése az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizetben és közösségi szálláson 

– Az idegenrendészeti eljárásban, az idegenrendészeti őrizet végrehajtásában, valamint a kitoloncolások monitorozásában érintett szakemberek, illetve a közösségi szálláson dolgozók képzése 

– A kitoloncolások végrehajtásának monitorozása 

– Önkéntes hazatérési programok, valamint reintegrációs programok megvalósítása a fenntartható visszatérés érdekében 

– Kitoloncolások szervezésében nyújtott segítség, szükség esetén nemzeti charterjáratok indítása 

– A migrációs adatbázisok, statisztikai rendszerek fejlesztése 

– Az idegenrendészeti eljárást segítő egészségügyi, pszichológiai szakmai eljárásrend kidolgozása 

– Közös és egységes tagállami fellépés a migrációt kibocsátó államok irányába az állampolgáraik hazajuttatását lehetővé tevő adminisztratív feltételek biztosítása érdekében 

– Visszatérési politikák, eljárások fejlesztését megalapozó kutatások végrehajtása"

Orbán tervez, Pintér végez?

Csakhogy az eddigi bejelentés, valamint a nemrégiben elérhetővé vált kormányzati törvényjavaslat-csomag alapján Orbán Viktor és a Fidesz-KDNP éppen azt szorgalmazza, hogy az ezeket a tevékenységeket végző civileket törvényi erővel vegzálja és üldözze a magyar állam.

Mindez tehát vagy egy nagyon csúnya, rossz vicc, vagy pedig súlyos alkotmány- és nemzetközi jogsértés terve. Arról nem is beszélve, hogy micsoda uniós elvjárást vonna maga után, ha a kormánytöbbség valamiképpen áterőltetne a parlamenten egy olyan jogszabálycsomagot, amely nemcsak a nemzeti, de az abban citált uniós migrációs stratégiáknak és az abból fakadó tagállami kötelezettségeinknek is ellentmond.

A „migrációban részt vevő, azt támogató szervezeteket" ugyanis adatszolgáltatásra köteleznék. A bíróságnál leadott adatokat egy folyamatosan ellenőrizhető, megtekinthető nyilvántartásba fogják venni. Az, hogy melyik szervezet vesz részt a törvénytelen migráció elősegítésében, önbevallás alapján döntik el, így vélhetően valamennyi, migrációval foglalkozó intézménynek és közösségnek nyilatkoznia kell. Főként azokra, amelyek külföldi forrást kaptak bárminemű migrációs tevékenységre.

Magyarán az adatszolgáltatás a fenti pályázati források fényében állami szervekre is vonatkozhatna.