Gyurcsány Ferencből „Gyurcsány fegyenc”

A metrón a Kossuth tér felé nemzeti érzelmű gimnazisták vitatják meg a cigánykérdést jó hangosan. Hátizsákon nagy-Magyarország jelvény kereszttel, alatta a Nike cég pipája. Nem zavarja őket az ideológiai ellentét. – Van a fateromnak valami ismerőse, aki nagyon cigányfertőzött részen lakik – röhög fel az egyikük. – Úgy képzeld el, hogy van vagy 140 kiló. Szét van tetoválva horogkereszttel, meg birodalmi sassal. Nyáron póló nélkül sétálgat a cigányputrik környékén.

Röhögés.

A Kossuth téren, a Miniszterelnöki Hivatal előtti részen már javában lengetik a Jobbikos és Árpád-sávos zászlót. Mindenkire jut egy kitűző, matrica vagy jelvény. Egyértelműen azonosítható, ki van velünk, ki ellenünk. Ki a „magunkfajta”. Ilyenből egyébként nincs túl sok. Japán és spanyol turistákkal, újságírókkal együtt se vagyunk háromszázan.

Megkapaszkodunk egy beszélgetésben. – Orbán az Európai Néppárt alelnöke, nem beszélhet úgy, hogy a zsidók szétlopják az országot – mondja valaki. Egy másik csendre inti és messzebb húzza tőlünk. Közben tüntetően bámul ránk. – Lehallgatnak engem is – nyugtatják a többiek.

Nem tudni, ki a beépített, ki nem a „magunkfajta”.

Dúró Dóra sajtóreferens lép először a mikrofonhoz, remegő, vékony hangon közli: a Jobbik tiltakozási hullámot indít mostantól. Ilyen vékony hangon még nem jelentettek be „Tavaszi Hadjáratot”.

A bizonytalanság ellen tiltakoznak, céljuk az előrehozott választás – mondja. Remeg a hangja az izgalomtól. Novák Előd, a szélsőjobboldali utcai provokációk egyik alakja lelkesen tapsol, majd apáskodva nyugtatja a madárcsontú hölgyet: remekül csinálta.

Vona, a poénos politikus

Vona Gábor pártelnök „a pénzügyi terroristákat” ostorozza. Azt üzeni Soros Györgynek: ne jöjjön Magyarországra. – Miattuk van a válság! – üvölti a mikrofonba. „Fúj, zsidó!” vágja rá az értő fülű tömeg.

Vona a kiutat nem a neoliberális gazdaságpolitika erőltetésében, hanem egy nemzeti protekcionista programban látja. Újra akarja tárgyaltatni a magyar államadósság kérdését és tabukat akar dönteni. Azt ígéri, ha a Jobbik lesz a kormányon, nem a multikat, hanem a magyar kis- és középvállalkozásokat fogják segíteni.

Aztán előkerülnek a szóvirágos poénok is. – Akkor érjük el a célunkat, ha Gyurcsány Ferencből „Gyurcsány fegyenc” lesz!

Nem hagyhatja ki a bizonytalanságot az új miniszterelnök személye körül se. – Olyan nevek merülnek fel, mint Gedeon bácsi; ő azért nem vállalja el, mert ő csak a nők bálványa!

Vona beszédében van erő. A poénok ülnek, a közönség pontosan tudja, mikor mit kell reagálni. – Ha az elmúlt húsz év az SZDSZ-é volt, akkor a következő a Jobbiké lesz! – ígéri.

Nem kíméli egyik parlamenti pártot sem. Különösen kiosztja az MDF-et. – Már lassan több a köpönyegük, mint a taguk. Azon se csodálkoznék, ha Dávid Ibolya felvételét kérné a Magyar Gárdába.

Itt egy kicsit kivár, míg a hallgatóság megfontolja az ötletet. Aztán jön a poén. – Nem vesszük fel, mert meg van „bokrosodva”!

A pártelnök beszédében leszögezi: meg fogják keseríteni annak az életét, aki nem szabad választások eredményeképpen kerül be a parlamentbe. – Az agyára fogunk menni! – ígéri.

Minden nap tüntetni fognak

Az utána következő szónokok – Bakai Kornél történész és Ungvári Zsolt, a „magunkfajták publicistája” – nem hagy mély nyomot az összegyűltekben. A tömeg látványosan unatkozni kezd, mikor mindkét úr hosszasan taglalja, hol ment rossz útra a rendszerváltás. A fő attrakció ma is Morvai Krisztina, aki utolsóként lép a pulpitusra, kezében egy csúzlival. – Hatvan éve ilyen csúzlikkal harcolunk ellenük és soha nem adjuk fel! – idéz egy palesztin nőt, akivel a „baráti Iránban” találkozott. Mindenki tudja, kikre céloz vele.

– Eljött az idő, hogy végre erőt mutassunk! – hergeli a tömeget. – Reszkessen az a hazaáruló, aki szabad választások nélkül akar miniszterelnök lenni! Nem tűrjük el a ránk küldött helytartót! Elegünk van abból, hogy palesztinokat akarnak belőlünk csinálni a saját hazánkban!

Morvai bejelenti: mától minden nap tüntetni fognak. Aztán sorra kipellengérezi a lehetséges miniszterelnök-jelöltet: Bokrost, Gráfot, Takácsot és Bajnait. – Minden jogilag elfogadható módon be kell ijesztenünk a jelölteket! – adja ki a parancsot és még hozzáteszi: figyeljük a szélsőjobboldali portálokat, hogy mi a teendő. Mindet felsorolja, a Magyar Hírlaptól a Kurucinfóig. Ifj. Hegedűs Lóránd, református püspök üdvözült mosollyal tapsol a tömegben a zsidózó-cigányozó honlap említésekor.

A beszédeknek alig egy óra alatt van vége. A tömeg egy része átvonul a parlament elé, ahol egy német rendszámú, francia gyártmányú – de magyar zászlóval bevont - kisbuszról kezdenek el hazafias zenéket sugározni, majd a szokásos Kossuth téri szónokok emelkednek szólásra. Toporgunk egy ideig, aztán mi is hazaindulunk.

A turisták csodálkozva fotózzák a sokadalmat.