Vissza kell adni a nevelőszülőknek azt a kisfiút, akit jogellenesen szakítottak el a házaspártól
Vissza kell adni a nevelőszülőknek azt a kisfiút, akit főügyészségi és kormányhivatali határozat szerint jogellenesen szakítottak el egy házaspártól. Miközben számos vizsgálat folyik az ügyben, és a gyermek ideiglenes gondozási helyét sem véglegesítették, az Emberi Erőforrások Minisztériuma javaslata alapján a Pest Megyei Kormányhivatal elindította a külföldi örökbefogadást, és kihelyezték őt kötelező gondozásra egy külföldi személyhez – tudta meg a 168 Óra.
Portálunk számolt be arról, hogy azonnali kiemeléssel, előgondozás nélkül szakítottak el egy két és fél éves kisfiút tavaly a nevelőszülőktől. Lacikát egy házaspár, Éva és András kilenc napos korától, 2016 márciusától nevelte. A neveket megváltoztattuk.
A kisfiút a gyámhatóság tavaly februárban örökbe fogadhatóvá nyilvánította. A házaspár 2018. március 2-án írásban megkeresték a lakhelyük szerinti Megyei Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatot (Tegyesz), kérve, hogy vizsgálják meg alkalmasságukat az örökbefogadáshoz, mert szeretnék örökbe fogadni Lacikát. Kérelmüket továbbították a Pest Megyei Tegyeszhez, mert a gyermek lakcíme szerint annak a szakszolgálatnak a kötelékébe tartozott. A nevelőszülők azt állítják, kérvényükről ott senki nem vett tudomást.
Később a Pest Megyei Kormányhivatal Dabasi Járási Hivatala, mint nevelésbe vételt intéző gyámhatóság 2018. szeptember 21-i határozattal a gyermek gondozási helyét azonnal megváltoztatta. A javaslatot a PM Tegyesz tette, a határozat – érdemi indoklás nélkül – kötelezte a nevelőszülőket a gyermek átadására. A sikítva könyörgő, síró Lacikát aznap este elhurcolták.
A nevelőszülők fellebbeztek, végül bírósághoz fordultak. Közben a Pest Megyei Főügyészség idén februárban hozott határozatot az ügyben, és számos szabálytalanságot talált az eljárással kapcsolatban. Megállapította, hogy a gyámhatóság döntését a tényállás szükséges mértékű tisztázása nélkül hozta meg.
Számtalan vizsgálatot, fellebbezést és panaszt követően a megismételt elsőfokú eljárás végén hozott határozatot az eljárásra kijelölt Pest Megyei Kormányhivatal Szentendrei Járási Hivatala idén októberben.
Elutasította a PM Tegyesz elhelyezési javaslatát, és megállapította, hogy a kisfiú gondozási helye 2019. november 20-tól Éva háztartása.
A szentendrei gyámhatóság határozata szerint a szakértői vizsgálatokból az derült ki, hogy Éva túlzottan kötődött a kisfiúhoz, ami ellehetetlenítette volna az örökbefogadási átgondozási folyamatot, ezért indokolt volt a gondozási hely megváltoztatása. A körülmények azonban nem merítették ki a minden előkészítést nélkülöző, azonnali gondozási hely változtatását, amely a gyermekre súlyos traumatizáló hatással volt.
Képünk illusztrációEbből a határozatból derül ki, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály Központi Hatóság (KH) 2019. szeptember 4-i levelében azt írta, hogy Lacika „külföldre történő örökbefogadására tettünk javaslatot, mert Magyarországon történő örökbefogadása érdekében tett intézkedések nem vezettek eredményre”. A törvény ugyanis csak akkor engedi a nemzetközi örökbefogadást, ha belföldön bizonyíthatóan nem sikerült örökbe adni a gyermeket. Lacika felkerült a nemzetközi nyilvántartási listára.
Ugyancsak a PMK Szentendrei Járási Hivatal Gyámügyi és Igazságügyi Osztálya, mint örökbefogadási ügyekre kijelölt gyámhatóság az Emmi javaslata után 2019. szeptember 10-én kelt és végleges döntésével a gyermeket „titkos örökbefogadás engedélyezésére irányuló eljárás részeként kötelező gondozási időre az örökbe fogadni szándékozók gondozásába kihelyezte”. Ez azt jelenti, hogy Lacika a külföldi párhoz került örökbefogadás előtti gondozásra.
Ezt a kötelező gondozási időt (30 napot) belföldön kell tölteniük, ezalatt ismerkednek a gyerekkel. Az örökbe fogadni szándékozók idén szeptember 23-án visszavonták kérelmüket, mert Lacika magatartásával, dühkitöréseivel nem tudtak mit kezdeni. A gyámhatóság aznap megszüntette az örökbefogadási eljárást.
A kisfiú külföldi örökbe adása annak ellenére indult, hogy az ügyében rengeteg vizsgálat folyik, még átmeneti gondozását sem rendezték. Az Emmi annak ellenére írta le, hogy Lacika hazai örökbefogadása nem vezetett eredményre, hogy Éva és András 2018. augusztus 22-én küldte el a tárcának első panaszlevelét arról, hogy eltűnt a kérelmük, és tájékoztatást sem kaptak az ügyben. 2018. december 21-én pedig a PM Tegyesznek is megírták, hogy a márciusban benyújtott örökbefogadói szándékukat továbbra is fenntartják.
A gyermekvédelem területét jól ismerő, névtelenséget kérő szakember magyarázta el a 168 Óra érdeklődésére az eljárás hátterét. Elmondása szerint a kiemelés felülvizsgálata nem akadályozhatja a gyermek örökbefogadására alkalmasak keresését. A nevelőszülő nem Lacika nevelésére kötött megállapodást a működtetőjével, hanem egy gyermek nevelésére. Ettől függetlennek kell annak lennie, hogy örökbe fogadhatóvá vált a gyermek. Ez azt jelenti, hogy a Gyvt. 7. § (1) és (2) bekezdés szerint első helyen a vér szerinti családba visszajuttatás a cél, másodsorban az örökbefogadás, és csak azután jön a családot pótló ellátás sorában a nevelőszülői ellátás, majd a gyermekotthon.
A házaspár korábban az ombudsmanhoz is fordult. Az Alapvető Jogok biztosának tavaly októberi jelentése hangsúlyozta, hogy a nevelőszülő nem élvez előnyt a nála nevelkedő gyermek örökbefogadása esetén, a gyermeket kell családhoz juttatni, és nem fordítva. Megállapította, hogy a nevelőszülői rendszert is alapjaiban rengetné meg, hogy az örökbefogadási céllal nevelőszülőnek jelentkező személyek az örökbefogadás után nem maradnának a rendszerben.
A nevelőszülők képzése arra is irányul, hogy a gyereket szükség szerint visszagondozzák a vér szerinti családjukba, vagy átgondozzák egy örökbefogadó családba. Sokan állnak sorban örökbefogadásra várva, kicsi gyerekért, a nevelőszülő előnyt élvezne, ha ő kapná meg a gyereket. Jogszabály szerint 0-3 éves korig minden gyereknek nevelőszülőnél kell lennie. Ha minden ilyen korú gyereket magukhoz vesznek a nevelőszülők, azzal gyakorlatilag lefölözik az örökbefogadói lehetőséget, és a rendszerbe újonnan érkező gyerekeknek nevelőszülő híján nem lesz helye.
Képünk illusztrációA jog azonban nem zárja ki a lehetőséget a nevelőszülő számára a nála nevelkedő gyermek örökbefogadására. Ennek ellenére a házaspár még arra sem kapott időben megfelelő választ – ahogy a főügyészség megállapította –, hogy mi a módja annak, hogy Lacikát örökbe fogadják.
Ha valaki örökbe akar fogadni egy gyereket, a jelentkező alkalmasságának megállapításához a Tegyesz környezettanulmányt készít és pszichológiai vizsgálatot végez. Ha minden rendben, a jelentkező elvégzi az örökbefogadói tanfolyamot. Ha a Tegyesz megállapítja a jelentkező alkalmasságát, akkor a javaslatot elküldi a gyámhatósághoz. Ha azt a gyámhatóság is megállapítja, a jogerős határozattal visszamennek a Tegyeszhez, ahol nyilvántartásba veszi őket. Az örökbe fogadható gyerekek nyilvántartását összevetik az örökbefogadásra alkalmasak listájával. Megnézik, hogy az adott gyermek részére melyik család a legmegfelelőbb. Az Örökbefogadási Szolgálatok előbb a megyei listán keresnek, aztán az országoson, aztán megy a nemzetközi listára.
Az Emmi azért jelenthette ki szeptember 4-én, hogy nem volt itthon senki alkalmas a gyermek örökbe fogadására, mert Éváék 2019. szeptember 12-ig nem voltak örökbefogadásra alkalmassá nyilvánítva. Örökbefogadói alkalmasságukat 2019 februárjában megállapították, 2019. június 03-án a megyei Tegyesz továbbította iratanyagukat az illetékes járási hivatalhoz, de csak 90 nap elteltével készült el a jogerős határozat.
András elmondása szerint mivel célzott gyerekről van szó, aki a PM Tegyeszhez tartozik, nekik kellett volna megvizsgálni alkalmasságukat ennek a gyereknek a tekintetében. Odáig viszont sosem jutottak el. Végül egy másik, a lakcímük szerint illetékes megyei szakszolgálat vizsgálta őket, majd a gyámhatóság szeptemberben jogerősen megállapította örökbefogadási alkalmasságukat. Elmondásuk szerint szóban elhangzott, hogy ezt a gyereket nem kaphatják meg, de elutasító határozatot mind a mai napig nem kaptak. Örökbefogadási kérelmet a gyámhatóság jogosult engedélyezni vagy elutasítani. Sosem vizsgálták meg Éváékat Lacikát illetően, a hatóság mégis azt mondta, hogy a kisfiút Magyarországon nem tudták örökbe adni. Úgy érzik, ezért őket és a kisfiút is hátrányos megkülönböztetés érte.
A nevelőszülők munkáltatója, vagyis a nevelőszülői hálózat és a Tegyesz mereven elzárkózott a gyermek nevelőszülő általi örökbefogadásától. Amíg a törvény nem zárja ki a nevelőszülőket az örökbefogadásból, a két intézmény mégis ezt tette, vagyis a jogszabályban előírtnál szigorúbb feltételt alkalmaztak.
A portálunknak nyilatkozó szakember szerint, ha ez nem így történik, a nevelőszülők kellő időben megkapják a kellő tájékoztatást és azt meg is fogadják, a gyermeket Éváék feltételezhetően örökbe tudják fogadni. Ezzel elkerülhető lett volna a gyermek kiemelése a családból és a külföldre történő örökbefogadás. A gyermek állandósághoz való joga sem sérült volna és teljesül a Ptk. 4:120. § (3) bekezdése, amely előírja, hogy
„az örökbefogadás során törekedni kell a gyermek nevelésében kívánatos folyamatosságra, különös tekintettel a gyermek családi kapcsolataira, nemzetiségére, vallására, anyanyelvére és kulturális gyökereire”.
A gyámhatóságnál szeptember 17-én tárgyalást tartottak, ahol a nevelőszülők mellett a szakszolgálat, a gyám is jelen volt, hogy eldöntsék, melyik nevelőszülőnél lesz a kisfiú elhelyezve. Akkor a gyerek külföldi örökbefogadása már elindult, hét napja ki is adták gondozásra a külföldi jelentkezőnek.
A kisfiút tavaly traumatizálták az elszakítással, aztán akkor, amikor jelenlegi környezetéből egy külföldi személynek átmenetileg kiadták, majd újra visszavitték. Lacika most három és fél éves, a mára megszokott környezetéből ismét kiszakítják. Éváéknak a kapcsolattartást sem engedélyezték, egyelőre azt sem tudni, hogy zajlik egy év után a találkozás. A kisfiút szerdán kapják vissza, de tovább harcolnak azért, hogy örökbe fogadhassák őt.
Kérdéseinket elküldtük az Emmi KH-nak, a PM Tegyesznek és a Pest Megyei Kormányhivatalnak. Csak ez utóbbitól kaptunk választ. Eszerint a PMK „a hatályos jogszabályok betartása mellett, kiemelten a gyermekek jogait szem előtt tartva jár el”. A hivatal álláspontja szerint súlyosan sérti a kiskorúak személyiségi jogait, ha az eljárás során bármilyen információ nyilvánosságra kerül, ezért a gyermekek személyiségi jogainak védelmében az ügyben információt nem közölhet.
