Feszty körképe
Megújul az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. A Feszty-körképet már restaurálták, befejeződött a monumentális művet befogadó Rotunda rekonstrukciója is, hamarosan pedig öt új kiállítás is nyílik a témaparkban. A fejlesztés uniós társfinanszírozással valósulhatott meg. HERSKOVITS ESZTER írása.
Feszty Árpád 1891-ben Párizsban járt, akkor látta Detaille és Neuville körképét, A napóleoni csatát. Elhatározta, ő is készít hasonlót. Eredetileg a bibliai özönvizet akarta megfesteni. Apósa, Jókai Mór beszélte rá, hogy inkább a magyarok bejövetelét válassza témául, hiszen közeledik a honfoglalás ezredik évfordulója. Feszty 15 méter magas, 120 méter hosszú, 38 méter átmérőjű képet tervezett. Megvalósításához festőtársak – többek között Újváry Ignác, Mednyánszky László, Vágó Pál, Papp Henrik, Spányi Béla – is csatlakoztak. 1894-ben fejezték be az 1800 négyzetméteres festményt, A magyarok bejövetelét. A Városligetben Feszty Adolf építész üvegkupolás palotát tervezett bátyja remekének, amely a millenniumi ünnepségek egyik fő látványossága lett. A panorámafestmény műfaja még újdonságnak számított itthon: a körkép középpontjában állva a néző az ábrázolt táj vagy esemény részesének érezhette magát. Ezt az illúziót erősítette a terepasztalhoz hasonló dioráma, amelyet a vászon és a néző közé építettek, és amely mintegy „folytatta” a képet – szinte filmszerűen összemosva a valósággal. Aztán 1898-ban a Londoni Világkiállításon is bemutatták Feszty alkotását. Csak 1909-ben került haza. Ideiglenes fapavilonban helyezték el a ligetben, ugyanis addigra – a Szépművészeti Múzeum építése miatt – lebontották az eredeti kiállítóteret. A második világháborúban bombatalálat érte a helyet, megsérült a körkép is. Feldarabolva, fahengerekre tekercselve a Nemzeti Galériába került. Évtizedekig el volt zárva a nyilvánosság elől. Csak a hetvenes években döntött arról az állam: Nemzeti Történeti Emlékparkot hoz létre Ópusztaszeren, ahol állandó helyet kap a Feszty-körkép is. Bár az építkezés elkezdődött, ’79-ben leállították, és csak a rendszerváltás után folytatódhatott. A monstre festmény restaurálására 1988-ban hirdettek pályázatot, amelyet egy lengyel művészcsoport nyert meg. 1995-re fejezték be a munkát, és Feszty remekét akkor helyezték el az ópusztaszeri körcsarnokban, a Rotundában. De tizenöt év elteltével elkerülhetetlenné vált a festmény tisztítása, portalanítása, a Rotunda korszerűsítése, ugyanis az épület többször is beázott. A történelmi emlékpark fenntartója, a Csongrád Megyei Önkormányzat – 160 millió forint önrész mellett – a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség pályázatán 480 millió forint EU-támogatást nyert a felújításra, amely tavaly decemberben el is kezdődött. Néhány hónap után nemrég újra megnyitották a Rotundát: a restaurált Feszty-körkép elé „üvegösvény” épült, ahonnan a látogatók ugyanolyan távolságból nézhetik a festmény részleteit, mint hajdan a millenniumi ünnepség közönsége. Magyar Anna, a Csongrád Megyei Önkormányzat elnöke lapunknak elmondta: az uniós támogatásból nyárig öt új kiállítótér is nyílik Ópusztaszeren. Az állandó tárlatok a magyarság történetéről szólnak, és időről időre országos intézményektől kölcsönzött műtárgyakkal is bővítik a kiállításokat. A régészeti feltárások új leleteit szintén bemutatják majd. Magyar Anna hozzáteszi: az emlékparkban interaktív terem is nyílik, ahol múzeumpedagógusok, történelemtanárok sajátos tárlatvezetést tarthatnak a gyerekeknek, diákoknak. Az eltelt másfél évtizedben négymillióan keresték föl az ópusztaszeri emlékparkot, csupán tavaly több mint 143 ezren. A teljes felújítás után ugrásszerűen emelkedhet a látogatók száma. A cikkben szereplő projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.