Felszállni tilos

Szőcsné Szentgyörgyi Natáliát még mindig felzaklatja, ha szóba kerül a férjét ért megaláztatás. Július 10-én, vasárnap délután egy újpalotai bevásárlóközpontból indultak haza Dunakeszire férjével, a kerekes székes Szőcs Gergellyel és ötéves lányukkal, Annával. A 196-os buszra akartak felszállni a rákospalotai köztemetőnél.

– Beáll a busz a megállóba, szólok a sofőrnek, engedje le a rámpát, hogy a férjem fel tudjon szállni a kerekes székével. A vezető meg se mozdul, csak ingatja a fejét. Kérdezem, miért nem segít már, erre azt mondja: nem lehet fölszállni elektromos kerekes székkel a buszra. Mondom, az meg hogy lehet, hát ide is busszal jöttünk. Két órája még szabad volt, most meg már nem? De ő csak hajtogatja, hogy van egy kormányrendelet, abban az áll: tilos elektromos kerekes székkel felszállni, merthogy balesetveszélyes. Vitatkozunk vagy két percig, az utasok is kérik, engedjen fel minket a buszra, de hiába. Jó, mondom, akkor megvárjuk a következő buszt – meséli az asszony.
Csakhogy a következő járat sofőrje is azt állította, tilos felvennie kerekes székes utast.

– Megdöbbentünk. A kislányunk sírva fakadt, egyrészt nem értette, mi történik, másrészt megijedt, hogy nem fogunk hazajutni – veszi át a szót Szőcs Gergely. – A helyzet annyira megalázó volt, de nem akartuk sem magunkat, sem a gyereket kitenni egy újabb traumának, úgyhogy inkább kihívtuk a szállító szolgálatot. Egy órát kellett várnunk rájuk a megállóban, ráadásul több ezer forintunkba került a fuvar hazáig.

A 32 éves Szőcs Gergely születése óta mozgássérült, egy genetikai betegség miatt izomsorvadása van. Kamaszkorában még egy mechanikus kerekes székkel közlekedett, később kapott egy elektromosat, ebből a fajtából már a másodikat használja. (A harmadik típus egyébként a kormányos moped, amelynek mérete és súlya is eltér az elektromos kerekes székétől.) Szőcs Gergely a tömegközlekedést ingyen használhatja, a szállítószolgálat pénzbe kerül. De nemcsak ezért szereti a közösségi közlekedést, hanem mert ilyenkor nem érzi magát kirekesztettnek.

– Zavar van a rendszerben – állítja Földesi Erzsébet, a Mozgássérültek Budapesti Egyesületének elnöke. – Ma ott tartunk, hogy ha a fővárosban egy mozgáskorlátozott elindul akár a mechanikus, akár az elektromos kerekes székével vagy a mopedjével, nem tudhatja biztosan, felszállhat-e majd egy alacsony padlós buszra, vagy a sofőr balesetveszélyre hivatkozva nem hajlandó elszállítani. Egyre többször kerülnek konfliktusba a buszvezetők és a mozgássérültek.

Különösen nagy visszhangot váltott ki nemrég az az eset, amely Fenyvesi Zoltánnal, a Tiszta szívvel című film kerekes székes főszereplőjével történt. Őt egy újbudai buszmegállóban érte keserű meglepetés, miután a sofőr közölte vele, hogy csak akkor szállhat fel a járműre, ha van vele kísérő. Heves szóváltás után a buszvezető „kegyet gyakorolt”. Fenyvesi Zoltán szerint viszont ilyen előírás nem létezik, évek óta egyedül közlekedik a kerekes székével, és korábban még egyetlen buszsofőr sem tette szóvá, ha nem volt vele kísérő. Fenyvesi posztját ezren osztották meg, és több mint százezren olvasták a Facebookon.

– Nagyon meglepett a reakciók hevessége – mondja a 168 Órának. – Számítottam rá, hogy a kommentelőket megosztja majd az eset, de arra nem, hogy egy részük a buszvezetőt küldte volna máglyára, mások engem feszítettek volna keresztre. Őszintén szólva azt reméltem, hogy a velem történtek apropóján értelmes vita alakulhat ki, hogy megbeszélhetjük a problémát. Ám ehelyett őrületes indulatok törtek a felszínre. Fáj, hogy többen is kétségbe vonták, hogy úgy történt minden, ahogy leírtam, mások meg azzal vádoltak meg: ismert emberként csak azt akartam elérni, hogy ezzel is felhívjam magamra a figyelmet.
Fenyvesi Zoltán azt mondja, továbbra is rendszeresen közlekedik azon a vonalon, ahol az atrocitás érte, és minden alkalommal görcsbe rándul a gyomra.

– Nem tudom, hogyan fogok reagálni, ha megint konfliktusba keveredem egy buszsofőrrel – teszi hozzá.

Földesi Erzsébet szerint az okozza a problémát, hogy az elmúlt években a buszvezetők elbizonytalanodtak. Egy 2012-es eset kapcsán ugyanis tavaly a Kúria lényegében azt mondta ki, hogy az elektromos mopedek használata még az alacsony padlós járatokon is balesetveszélyes. A Kúria döntését követően három városban – Debrecenben, Kecskeméten és Szegeden – rögtön úgy is döntöttek a helyi közlekedési cégek, hogy nem szállítanak a járműveiken mopedeket.

A bírósági verdiktet egyetlen igazságügyi közlekedési szakértő véleményére alapozták. Ezt a mozgássérültek érdekvédelmi szervezete csak utólag ismerte meg, és vitatja a szakvélemény számos megállapítását.

– Kiderült, hogy nem volt gyakorlati vizsgálat, a szakértő kizárólag háromféle elektromos moped gépkönyvének leírásából dolgozott – mondja Földesi Erzsébet. – A balesetveszély valós mértékéről ugyanakkor sokat elárul az a tény, hogy egyetlen olyan hazai balesetről sem tudunk, ahol egy tömegközlekedési járművön lévő kerekes szék okozott volna bármilyen sérülést. 2014 novemberében gyakorlati vizsgálatot tartottunk a BKV dél-pesti garázsában, az összes forgalomban lévő alacsony padlós buszt teszteltük. Bebizonyosodott, hogy nyolc típusból hat tökéletesen alkalmas arra, hogy a mozgássérültek elektromos mopeddel, kerekes székkel használhassák, de a fennmaradó kettő is csak apróbb belső átalakítást igényelne.

A tesztelés eredményét azonban nem foglalták olyan dokumentumba, amely pontos előírást tartalmazna a sofőrök számára. A Kúria-döntés viszont futótűzként terjedt el a buszvezetők között, és néhányan úgy értelmezték azt, hogy a jövőben tilos bármilyen elektromos kerekes székkel közlekedőt elszállítaniuk. A helyzet tisztázása érdekében idén júniusban egyeztetést tartottak a BKK szakemberei, a közlekedési szolgáltatók és a fogyatékossággal élő emberek szervezetei. Ott elhangzott, hogy 2014-ig OEP-támogatással már 1200 moped került mozgássérültek használatába, vagyis a problémát sürgősen meg kell oldani. A Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetségének képviselője az egyeztetésen azt mondta, nem szabad a sofőrökre helyezni azt a felelősséget, hogy nekik kelljen eldönteniük, adott eszközzel fel lehet-e szállni a buszra, ezért egyértelmű szabályozásra van szükség. Ez utóbbi hiányában a buszvezetők közül sokan attól tartanak, ha bármilyen okból – például egy baleset miatt – megsérül a buszon egy mopedes vagy kerekes székes utas, azt az ő nyakukba varrják majd. Mások arra panaszkodnak, hogy a mozgássérültek fel- és leszállása sok időt elvesz, miközben a sofőröknek tartaniuk kell a menetidőt.

Az egyértelmű szabályozás hiányát a Budapesti Közlekedési Központ is elismeri. A 168 Óra megkeresésére azt írták: „A kormányrendelet nem szabályozza részletesen a fogyatékkal élő vagy csökkent mozgásképességű személy kerekes székének és egyéb mozgást segítő eszközének szállíthatóságát. A különböző típusú autóbuszok és egyéb mozgást segítő eszközök eltérő kialakítása miatt általános szabályozás nem lehetséges.” Ebből viszont az következik, hogy minden egyes közlekedési cégnek saját magának kell megoldania a problémát, mégpedig annak figyelembevételével, hogy milyen a járműparkja. Ezt a feladatot a BKK sem akarja megspórolni. Legalábbis válaszukban az olvasható, hogy a közeljövőben „a BKK részletesen kidolgozza az elektromos mozgássegítő eszközökkel való közlekedés szabályrendszerét. Az egységes gyakorlat megteremtésére szabályoznia kell az elektromos kerekes székek és a mopedek szállítási feltételeit”, amit a cég üzletszabályzatának módosítása tartalmaz majd.

A BKK egyébként kivizsgálta Szőcs Gergely panaszát, és elnézést kért a történtek miatt. Azt viszont a cég nem ígérte meg, hogy hasonló eset – az üzletszabályzat módosításáig – nem fordulhat elő.

Szőcs Gergely jogi útra terelné az ügyet; bízik benne, hogy nem éri több kínos meglepetés. Annál is inkább, mivel amúgy sokat köszönhet a BKK-nak, pontosabban a cég Futár elnevezésű applikációjának. Amióta használja a Futárt, még elindulás előtt meg tudja tervezni, hogy akadálymentesített járművekkel hogyan tud a leggyorsabban eljutni Dunakesziről Budapest bármely pontjára.

Földesi Erzsébet szerint egyértelművé kell tenni, hogy az egységes szabályrendszer megalkotásig sem fordulhat elő Szőcs Gergelyéhez hasonló eset.

– Akárhol és akármikor keveredik is vitába egy kerekes székes társunk egy buszsofőrrel, az mindig az utasok előtt zajlik – mondja. – Márpedig mindenki siet, senki nem akar elkésni, ezért félő, hogy ilyenkor a jogaiért kiálló mozgássérült ellen fordulhat a hangulat. Ez biztosan nem szolgálja a sérült emberek társadalmi elfogadásának ügyét.