Ma elvehetik az Emmitől a felsőoktatást, Kásler Miklós helyett Palkovics László felügyelné a területet
A pletyka, amely szerint Palkovics László szívesen maradna a felsőoktatásért felelős ágazat irányítója, azzal egyidős, hogy 2018 nyarán, a választásokat követően megalakult az Innovációs és Technológiai Minisztérium, amelynek felelősségi körei között egyelőre még nem szerepel a felsőoktatás. Palkovics László ugyanakkor az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért, majd a teljes oktatásért felelős államtitkári pozíciójából lépett eggyel feljebb az ITM miniszteri posztjára. A régóta keringő információk szerint magával vinné a humántárcától a felsőoktatást Bódis Józseffel – ő jelenleg az oktatás ügyeit viszi az Emminél –, illetve Horváth Zitával, a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárral együtt.
Úgy tudjuk, a két tárca között emiatt állandósult a feszültség. Orbán Viktor eddig nem foglalt egyértelműen állást az ügyben, vélhetően abból a megfontolásból, hogy ezt a kérdést nem tartja kardinálisnak, meccselje /e a két érintett tárcavezető.
Most úgy néz ki, a Kásler-Palkovics mérkőzésben utóbbi áll nyerésre, ahogy arra az atv.hu is felhívta a figyelmet. Azon a napon, amikor megtudtuk, hogy Orbán Viktor öt évre Maróth Miklóst, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi alelnökét nevezte ki az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Titkárság Irányító Testülete elnökének, megjelent az irányító testület tagjainak névsora is. Ebből kiderül, hogy a Palkovics László által javasolt tagok között szerepel az EmmiI helyettes államtitkára, Horváth Zita is.
– Már a látszatra sem ügyelnek. Az ITM jelöl egy tagot, aki szervezetileg egy másik minisztériumhoz tartozik?
– tette fel la költői kérdést egy neve elhallgatását kérő forrásunk.
Megbízható információink szerint az ITM alatt egy olyan államtitkárság jönne létre Bódis József vezetésével, amelyhez három helyettes szakállamtitkárság tartozna: a felsőoktatási, a szakképzési és az innovációs. A kevésbé jóindulatú pletykák szerint ennek a három területnek az irányítása hamar kifog majd az államtitkáron, ugyanis a jelenleg oktatási államtitkári pozícióját ellátó, eredetileg szülész-nőgyógyász szakorvos minisztériumi munkája mellett is tart rendelést, vezet szüléseket – ezt támasztja alá, hogy a Pécsi Tudományegyetemen jelenleg is kutatóprofesszorként van feltüntetve). A minisztériumok között terjengő információk viszont arról szólnak, hogy Palkovics munkamániás, annak, aki mellette dolgozik, nemigen lehet „másodállása”. Horváth Zita, aki néhány hete egy komplett ITM-delegációt fogadott az Emmiben, hogy az átadás-átvételről egyeztessen már több időt tölt az ITM-ben, mint saját hivatalában.
Úgy tudjuk, ha feláll az új felsőoktatásért felelős államtitkárság, akkor az három szakállamtitkárságot foglalna majd magában. A szakképzésért felelős helyettes államtitkárit, amelyet továbbra is Pölöskei Gáborné vezet. A felsőoktatásit, amely az Emmiből átigazoló Bódis Józsefé lenne, illetve a kutatásfejlesztési, innovációért felelős helyettes államtitkárságot. Ez utóbbit jelenleg az ITM-ben Szigeti Ádám felügyelte, azonban neki értesüléseink szerint más feladatai lesznek, ő ugyanis az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat főtitkári pozíciójának várományosa. Ezen a poszton tulajdonképpen az elnök, Maróth Miklós operatív helyettese lesz.
Helyére, azaz az innovációért felelős helyettes államtitkári székbe a kormánnyal szépen, olajozottan együttműködő hallgatói érdekképviselet, azaz a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának volt elnöke kerülhet. Úgy tudjuk, Palkovics módosítana Schanda Tamás pozícióján is: az eddig európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár marad az ITM-ben, csak más, politikai jellegű feladatok várják majd - értesüléseink szerint.
Bódis József és Palkovics LászlóÚgy tudni, az Orbán-kormány mai ülésén tárgyalnak a felsőoktatás áthelyezéséről. Ha megvalósul Palkovics László elképzelése, akkor Maruzsa Zoltán – ő jelenleg a közoktatásért felel helyettes államtitkárként – lesz az Emmi egyik legerősebb embere, hiszen várhatóan a teljes oktatási ágazat az ő irányítása alá kerülne.
Bár a NER-ben minden döntést egy ember, a miniszterelnök hoz meg, operatív szinten mégsem mindegy, ki felel a felsőoktatásért. A szörnyszülött minisztériumból – ahogy régóta hívják Orbán Viktor kreálmányát, a rengeteg területet magába olvasztó, ezáltal irányíthatatlan Emmit – most kiválhat egy fontos terület, a felsőoktatás. Számos országban működik a felsőoktatás az innovációért felelős minisztérium irányítása alatt.
De mivel is néz szembe Palkovics László, ha átkerül hozzá a felsőoktatási államtitkárság?
Egyfelől annak a döntésnek a következményeivel, amely 2020-tól a felsőoktatásba való jelentkezés feltételeként írja elő a nyelvvizsgát és az emelt szintű érettségit. Ez beszakítja a jelentkezéseket, a jelenlegi 105-115 ezer fő között mozgó jelentkezési szám nagyjából negyven százalékkal csökken, így a felvettek száma is radikálisan kevesebb lesz. Idén – még nem korrigálva a pótjelentkezési adatokkal – 78 ezer diákot vettek fel a felsőoktatásba. Ha tényleg az Orbán Viktor célja, hogy csak egy szűk kisebbség menjen egyetemre, akkor ehhez jó irányban vagyunk. Rá marad majd a romeltakarítás is, az egyetemi kapacitások ugyanis a fejlett országokra jellemző expanzióra rendezkedtek be a bolognai átállással és a Magyar Bálint idejére visszavezethető érettségi reformmal. (Ezek mindegyike szoros összefüggésben van azzal, amit az egész életen át tartó tanulás szükségessége, a munkaerőpiac megváltozott elvárásai, a globalizáció és a digitalizáció megkövetelnek.)
A másik kihívás a magyar felsőoktatás minősége. Palkovics László még 2014-ben, felsőoktatási államtitkárként állította elő a Fokozatváltás a felsőoktatásban elnevezésű dokumentumot. „Negyed évszázad után, 2014-re elérkeztünk oda, hogy a magyar felsőoktatás nemzetgazdaságunk egyik legsikeresebb, legversenyképesebb ágazata, és minden lehetőség adott arra, hogy létrehozzuk Közép-Európa legjobb felsőoktatási rendszerét. A reformok megtörténtek, most fokozatváltásra van szükség. A hazai felsőoktatásnak fel kell vennie a globális világ által megkívánt tempót (…)” – olvasható a stratégiában, amely azt tűzte ki célul, hogy „a magyar felsőoktatás Közép-Európa legjobb felsőoktatásává válik”.
Nos, 2019-ben, öt évvel a Palkovics László által meghirdetett stratégiát– és 9 évvel az Orbán-kormány hatalomra jutását – követően a friss Academic Ranking of World Universities (ARWU) rangsor szerint nincs a világ legjobb 500 egyeteme között magyar, van viszont közte lengyel, cseh, sőt, horvát is. A magyar intézmények közül az ELTE érte el a legjobb helyezést (501-600). Az az ELTE, amelynek gazdálkodására ránehezedik az a tény, hogy nincs a NER kedvenc egyetemei között. (Magyarul: több kara is súlyos pénzhiánnyal küzd, és kimaradt azokból a pénzosztásokból, fejlesztésekből, amelyek bőven jutottak a Pázmány Péter Katolikus Egyetemnek vagy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek.) Felkerült ugyanakkor a rangsorra a Szegedi Tudományegyetem a 601-700. helyre, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a 801-900. helyre, a Semmelweis Egyetem és a Debreceni Egyetem pedig a 901-1000. kategóriába.
Ezzel szemben a lengyel Jagiellonian University a 301-400. kategóriába, a cseh Charles University in Prague pedig a 201-300.-as kategóriába került. A Varsói Egyetemet (University of Warsaw) a 401-500-as kategóriába, a lengyel orvosi egyetemet, a Medical University Warsaw-t pedig a 7001-800-as kategóriába rangsorolták. Közép-Európa legjobb felsőoktatási rendszerével nem a magyarok, hanem az osztrákok rendelkeznek e lista szerint. Az Univerity of Vienna 151-200, a Medical University of Vienna 201-300, Vienna University of Technology 301-400, a bécsi állatorvosi egyetem, az University-of-Veterinary-Medicine-Vienna pedig a 701-800 kategóriában van.
Egyébként Magyarországnak is sikerült már az 500-as rangsorba bekerülnie: 2012 és 2015 között a Szegedi Tudományegyetem ott volt a legjobbak között, ahogy az ELTE is A lista elkészítésében résztvevő szakemberek több mint 1800 felsőoktatási intézményt vizsgálnak meg, ebből a legjobb 1000 egyetemet rangsorolták az oktatói teljesítmények, díjak, az eredmények, a publikációs és idézettségi szempontok alapján.
Kérdéseinkkel megkerestük az ITM-et. Azt szerettük volna megtudni, ha átkerül a felsőoktatás Palkovics László irányítása alá, akkor mi lesz például az orvosi egyetemekkel, a klinikai hálózatuk miatt továbbra is az Emminél maradnak? A tárca válaszával frissítjük cikkünket.
