FAZ: Magyarország? Szalmaláng a Dunánál

Az ipar tavaly becslések szerint 7 százalékkal nőtt, amivel éllovas a térségben, a kontinens nyugati része egyelőre nem tud ilyen számokat felmutatni. Az egész GDP pedig előreláthatólag 3 százalékkal lett nagyobb, de igen jók a mutatók az egy főre jutó jövedelmet, a költségvetés hiányát, a fizetési mérleg többletét vagy a munkanélküliséget illetően is.

Éppen a sikerek láttán nem érti sok német vállalatvezető, idehaza és külföldön, miért kerül egyre inkább nyomás alá a nemzeti-konzervatív Orbán-kabinet. Egyikük elmeséli, hogy voltak gondjaik a letelepedéssel és az adóval, de ezek megoldódtak, mert az ügy eljutott a miniszterelnök fülébe. Márpedig ez a mondat sokat elárul a mai magyar valóságról.

Sok döntést – ideértve jelentős gyárak építését – egy szűk vezetői kör hoz meg Orbán Viktor környezetében. A határozatok akkor kedvezőek, ha a kormány rá van szorulva a kérelmezőre, ha a hatalom vár valamit attól: tekintélyt, pénzt, munkahelyeket. És főleg akkor, ha a befektetőt nem lehet hazai vetélytárssal kiváltani. Ha egy kérelmezőre nincs szükség vagy az nem érdemleges, illetve nem kívánatos, akkor az illető nem jut el Orbánig, illetve süket fülekre talál.

Az elriasztó példák sora hosszú. Egyetlen tollvonással korlátozták az idegen gazdák és erdőgazdaságok földhasználati jogát. Az új különadók elsősorban a nagy nem magyar láncokat találják telibe. A reklámadó gyakorlatilag az RTL Klubot veszi célba. Az energia- és telekommunikációs ágazatban szintén nagy nyomás nehezedik a külföldiekre.

A pénzügyi szektorban a vezetés meg sem kísérli, hogy eltitkolja a nemzeti csapásirányt. Varga Mihály nyíltan kívánatosnak nevezte, hogy a bankok többsége magyar kézben legyen. Az állam pénzintézeteket vásárol fel, a többieket pedig oly módon üldözi, hogy azok a hatalmas pénzügyi és adminisztratív terhek miatt veszteségesek lesznek, és csak nagy nehézségek árán tudnak működni. A bankokat a jelzáloghitelek miatt megcsapolják: több mint 3 milliárd eurót kell visszaadniuk az ügyfeleknek. Az igaz, hogy ezek az osztrák vagy olasz bankok korábban sokat kerestek, kiaknázták az adósok jóhiszeműségét, illetve a törvények hiányosságait. Ez azonban nem igazolja, hogy most egy populista hullám keretében megkopasszák, sőt a legrosszabb esetben kipaterolják őket.

Itt mutatkozik meg, hogy Magyarországon veszélybe került a jogbiztonság. A vállalati döntéseket nem lehet megnyugtatóan megalapozni. Mint ahogy adott esetben nem lehet független bíróság előtt érvényt szerezni az érdekeknek.

Ég és föld a különbség aközött, hogy ha egy vállalat üzemet épít, akkor ahhoz azért vehet igénybe adókedvezményeket, mert arra a törvény alapot ad, vagy azért, mert az ügyvezető belesuttog Orbán fülébe. Egyértelmű, hogy a fokozódó bizonytalansággal Magyarország nem vonzza a beruházókat, és az is biztos, hogy az érdekcsoportok befolyása és a nacionalizmus megtépázza a pénzügyi rendszert. Ez pedig meggyengíti nemcsak a külföldi pénzintézeteket, hanem az egész gazdasági szerkezetet.

A rengeteg bizonytalanság miatt jó néhány közgazdász ebben az évben gyengülő, csupán 2,3 százalékos növekedéssel számol, ami közepes értéket jelent a keleti uniós államok sorában. Ha Magyarország nem tér vissza az ésszerű politikához, rámehet a fellendülés, még mielőtt igazából beindult volna.

(Forrás: Szelestey Lajos)