„Ezek nem felejtenek”: így működik a cenzúra

Több cikkbe is belenyúlt és azokban változtatásokat igényelt az ajkai önkormányzati lapot, az Ajkai Szót kiadó Maraton Lapcsoport. A kiadó nem engedett, az önkormányzat szerződést bontott. Működésbe lépett a „szájkosártörvény”, fideszes cégérdekek húzódnak a háttérben vagy csupán egy kiadó védi jó hírnevét?

2011. január 21., 14:58

Ajka önkormányzati lapját, a hetente megjelenő Ajkai Szót a Maraton Lapcsoport adja ki 2003 óta, a lehetőséget pályázaton nyerte el. A kiadó részéről korábban is gyakorlat volt, hogy megjelenés előtt belenézett a készülő írásokba, de mint Láng György Géza, a lap felelős szerkesztője a 168ora.hu-nak elmondta, eddig mindig meg tudtak egyezni.

- Békés természetű vagyok, a kiadóra viszont mindig a túlzott óvatosság volt a jellemző. Megesett, hogy a polgármestert akarták megvédeni a laptól. Most viszont egyértelmű, kinél van a korbács.

Mert bár Ajkán Schwarz Béla az MSZP színeiben nyerte a polgármester-választást, csak szűk többsége van a testületben. Hét Fidesz-képviselővel szemben vele együtt hét szocialista ül a testületben, a balos többséget csak egy, a polgármesterrel legtöbbször együtt szavazó civil biztosítja. Vagyis Ajka kilóg a kétharmados narancsuralomból, amit a fideszes potentátok nem is néznek jó szemmel. Egy segítőnk szerint nagy a nyomás a helyi Fideszen, hogy változást érjenek el, a főnökök elégedetlenek velük.

Nyílt politikai szereplővé vált

Ilyen légkörben született meg a polgármester döntése, mely szerint a Maraton Lapcsoport „a sajtószabadságot korlátozó cenzori gyakorlata miatt az Ajkai Szó című lap kiadására vonatkozó szerződésünket azonnali hatállyal – lényeges szerződésszegés jogcímén – felmondjuk”. Schwarz Béla levelében hozzáteszi: „fenti indokaink alapján ugyanis egyértelműen igazolható, hogy lapcsoportjuk a képviseletüket ellátó ügyvédi irodával együtt nyílt politikai szereplővé vált”.

S valóban: az ügyvezető által ezúttal eszközölt „javítások” érdekesre sikerültek. Láng György Géza egy rendkívüli testületi ülésről szóló beszámolójában „Az ellenzék egyetlen alkalmat sem hagyott ki arra, hogy a városvezetés orra alá dörgölje a nehéz pénzügyi helyzetet, a polgármester pedig szisztematikusan 1. számú és 2. számú feljelentőnek titulálta Ravasz Tibort és Fülöp Zoltánt” mondat helyébe ez került: „A polgármester ezzel szemben feljelentőknek titulált önkormányzati képviselőket.” Láng azonban a módosításra nem volt hajlandó. „A konkrét nevek elhagyásával gyanúba kevernénk tisztességes fideszes képviselőket, erre nem vagyok hajlandó. A minősítés nyílt politikai rendezvényen hangzott el, a megnevezett két személy politikai közszereplő, tehát kötelesek tűrni, hogy a sajtó ezt visszaadja. Nevezett cikkel kapcsolatban tehát semmiféle változtatáshoz nem járulok hozzá, megjelentetéséhez pedig mind szerzőként, mind felelős szerkesztőként ragaszkodom” áll a kristalyvolgy.kapuja.hu kistérségi online újságban közzétett beszámolójában.

Sértik a kiadó érdekeit

Még érdekesebb egy másik „javított szöveg”, a polgármesterrel készített interjú. Az eredeti válasz a város állítólagos csődjéről szóló kérdésre: „Ezt a helyzetet a Fidesz, Fülöp Zoltán, Ravasz Tibor, és még egy nevet mondok, nehogy kibújjon a felelősség alól, Ékes József teremtette meg. Országgyűlési képviselőnk az ISPA-projekt elnökségi ülésén követelte, hogy indítsanak eljárást Ajka városa ellen. Ugyanez az Ékes József követelte az AVAR Kft. tulajdonosaitól, hogy indítsanak adósságrendezési eljárást. Erre az AVAR Kft. osztrák tulajdonosai azt mondták, Ékes úr, maradjon a kaptafánál, hagyja békén azokat, akik ezzel szakszerűen tudnak foglalkozni”. És ami maradt volna: „E helyzet kialakulásához álláspontom szerint egyes ellenzéki képviselők is tevékenyen hozzájárultak.” Vagy egy másik példa a város adósságairól és az annak tartozókról. Az első verzió: „Fideszes barátainknak azt kellene intézni, hogy a magyar kormány fizessen Ajkának, és akkor majd Ajka is tud fizetni a saját hitelezőinek.” És a javítás: „Inkább arra kellene törekedni, hogy megkapjuk követeléseinket, amiből hitelezőinket ki tudjuk fizetni. Nem szabad arra törekedni, hogy a külvilág számára negatív vélemények jelenjenek meg városunkról.”

- Levilágítás előtt, lapzártakor hívott az ügyvezető, hogy szerinte a cikkek egyes részei sértik a kiadó érdekeit, ezért változtatásokat javasoltak, amit el is küldött. Már hálás vagyok érte, így egyértelmű a cenzúra. Másnap a polgármester felhívta őt és felbontotta a szerződést – mondja Láng.

A felelős szerkesztő hozzáteszi, az ügyvezető szóban azzal indokolta kérését, hogy a médiatörvény miatt a kiadó súlyos bírságot is kaphat, ha a Fidesz megharagszik valamire.

- Amikor emlékeztettem, hogy annak alapján csak július 1-től lehet bírságolni, azt mondta: „ezek nem felejtenek”!

A jogi procedúrákat akarta elkerülni

- Nem hiszem, hogy ilyen elhangzott – kommentálta a 168ora.hu-nak a történteket Heffler György, a Maraton Lapcsoport ügyvezetője. – Felelős kiadóként én felelek a megjelent tartalomért. Nincs szó cenzúráról, pusztán a kiadót akartam megvédeni a beláthatatlan perektől. A szóban forgó írások alkalmasak lettek volna arra, hogy szakmai, etikai vétség miatt feljelentsenek minket, ami sajtóperekhez, helyreigazításhoz, nem vagyoni kártérítéshez vezethet. Ezeket a jogi procedúrákat akartam elkerülni. És alapvetően nem az új médiatörvényből indultam ki, hanem a korábbi sajtótörvényből, annak bizonyos elemeibe is ütköztek a cikkek. Nem érdemes ebbe politikát keverni.

Segítőnk hozzáteszi: nem árt tudni, hogy a már előző ciklus óta narancsos megyében a Veszprémi Hét Nap a lapcsoport zászlóshajója, amelynek kiadását bizonyára szeretnék megőrizni. Informátorunk szerint „ez is benne lehet a pakliban, tudják, a Fidesz sok helyen keresztbe tud tenni.” Heffler ezt az összefüggést cáfolta, mondván: csupán cége jó hírnevét akarta megvédeni.
A kiadó ügyvédje a kristalyvolgy.kapuja.hu oldalon hozzászólt a vitához. Eszerint a médiatörvény hatályba lépése előtt is „alkalmazni kell és lehet a kifogásolt írások vonatkozásában a személyiségi jog sérelmére, illetve a nem vagyoni kárra vonatkozó Polgári Törvénykönyvben megtalálható jogszabályhelyeket. Emellett az érintetteknek joguk van sajtó-helyreigazítási eljárást is kezdeményezni. A kiadónak, illetve a kiadásért felelős személyeknek joguk van arra, hogy a 2. pontban írt eljárások megelőzése érdekében intézkedéseket tegyenek. Ezek közé tartozik az is, hogy közlik, milyen tartalommal tudják a cikk, cikkek megjelentetését vállalni. Egy kiadó sem kényszeríthető arra, hogy olyan tartalmat jelentessen meg, ami miatt a közvélemény előtt megszerzett tekintélye csökkenhet, illetve arra sem kényszeríthető, hogy mások nyilatkozata miatt jelentős összegű kártérítést fizessen. A fent írtak szintén nem a szájkosártörvényben, hanem egyéb évek óta hatályban lévő jogszabályokban találhatók. Pusztán ennyi volt az oka annak, hogy a cikkek megjelenését az eredeti formában elleneztem.”

Mire Láng György a 2010. évi CIV. törvény a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól hetedik paragrafusából idéz: „A médiatartalom-szolgáltató munkavállalója, vagy a médiatartalom-szolgáltatóval munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy jogosult a médiatartalom-szolgáltató tulajdonosától, valamint a médiatartalom-szolgáltatót támogató, illetve a médiatartalomban kereskedelmi közleményt elhelyező természetes vagy jogi személytől, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságtól való szakmai függetlenségre és a médiatartalmak befolyásolására irányuló tulajdonosi vagy támogatói nyomásgyakorlással szembeni védelemre (szerkesztői és újságírói szabadság).”

Az Ajkai Szó már talált új kiadót és nyomdát.