Ez a nem mindegy: Ghána megelőzte Magyarországot

Ha lehet ennél rosszabb, a média szabadsága felett őrködő Freedom House idén a lehető legszélesebb nyilvánosság előtt ismertethette szokásos éves jelentését: a napokban Washingtonban a sajtószabadság világnapjára, május 3-ára esemény-, és konferenciasorozattal emlékeznek. Ez ugyanis idén egybeesik a média szabadságának globális fontosságát aláhúzó, 1991-es windhoeki nyilatkozat huszadik évfordulójával. A rendezvényeket a többi között az Unesco, az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezete, valamint az amerikai külügyminisztérium szervezi.

A FH hétfőn közölt rangsorában 23 pontról 30-ra növelte Magyarország indexét a 2009-es évet minősítő tavalyihoz képest; az értékelésben a magasabb pontszám kevésbé szabad sajtót jelent. Úgy értesültünk: a hétpontos különbség a negatív irányban példátlan a kiforrott európai demokráciák között; ezt érdeklődésünkre egyelőre a FH nem kommentálta. Az viszont tény: hazánk Görögország, Guyana és Szamoa társaságában a "szabad" besorolású országok legutolsói között található, 31 ponttal már a "részben szabad"-ok közé esett volna vissza. Magyarország ugyancsak utolsó helyre került a szűkebben vett Kelet-Közép-Európában; Szlovénia, a többi visegrádi állam és a balti országok is megelőzik.

- Nem sok reménye van az olyan országnak a valódi demokrácia kivívására vagy fenntartására, amelyben az újságírók nem tudósíthatnak szabadon, a kormány vagy más szereplők közbeavatkozásától való félelem nélkül. Idén különösen nyugtalanít bennünket a fiatal, illetve botladozó demokráciák visszaesése, mint Mexikóé, Magyarországé vagy Thaiföldé - mondta David Kramer, a Freedom House ügyvezető igazgatója a

Népszabadságnak. A teljes képhez hozzátartozik: három európai uniós tagállam, Bulgária, Olaszország és Románia sajtója csak a "részben szabad" kategóriában kap helyet. A legszabadabbnak a finn, a norvég és a svéd médiát, a legkevésbé annak a türkmént és az észak-koreait találták. A világ nagyjából egyharmad-egyharmad arányban osztható fel "szabad", "részben szabad", illetve "nem szabad" országokra.

- A leminősítés a minden nemzetközi tiltakozás dacára meghozott médiatörvénynek tudható be. Egyben rámutat, hogy a kormány tavaly második félévi állításával szemben - miszerint nincs miről beszélni, hiszen úgymond nincs is még törvény - a nemzetközi szervezetek a kezdetektől, öt törvényhozási aktuson keresztül, folyamatosan figyelemmel kísérték a jogszabály alakulását. Ám a kormány dokumentálhatóan nem hallgatott ezekre az intésekre - mondta lapunknak Washingtonban Haraszti Miklós. Az EBESZ előző sajtószabadság-felelőse, a New York-i Columbia Egyetem vendégtanára a Guillermo Cano újságíródíj zsűritagjaként és felkért vitavazetőként vesz részt a világnaphoz fűződő eseményeken az amerikai fővárosban. - Mivel a FH 2010 végével zárja értékelését, Magyarország most még elkerülhette, hogy a "részben szabadok" közé sorolják át. A jelenlegi médiatörvénnyel nem is lehet majd javítani a mostani helyzeten, legfeljebb tovább rontani az alkalmazásával - tette hozzá Haraszti. A konferenciasorozat magyar résztevőjeként szerepel még Nádori Péter, a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) elnöke, az Origo főszerkesztője.