Elindult a fideszes igazságszolgáltatás

"A kijelölt ügyek elbírálása a rendkívüli és aránytalan munkateher miatt ésszerű időn belül csak másik bíróságok kijelölésével biztosítható" - fogalmaz a bírósági hivatal közleménye, amelyből kiderül az is, hogy miközben a kiemelt ügyeket a törvény kötelező rendelkezése szerint három hónapon belül el kellene kezdenie tárgyalni az illetékes bíróságnak, erre a rendkívüli módon leterhelt Fővárosi Törvényszéken csak másfél év múlva, 2013 őszén lenne reális esély.

A kilenc ügyből három büntető, hat pedig gazdasági per; nyolc a Fővárosi Törvényszékről, egy a Fővárosi Ítélőtábláról kerül át másik bíróságra.

Az áttett ügyek között van Hagyó Miklós és 14 vádlott-társáé mellett két másik büntetőper. Az egyik, a W. Norbert és 27 társa ellen, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének bűntette és más bűncselekmények miatt a Fővárosi Törvényszéken indult büntetőper, amelynek elbírálására a Balassagyarmati Törvényszéket jelölte ki az OBH elnöke. A másik, a V. Tamás és 23 társa ellen folytatólagosan elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmények miatt a Fővárosi Ítélőtáblán másodfokon indult büntetőügy, amely a Debreceni Ítélőtáblához került.

Túlterheltségre hivatkozva

Az összes körülmény mérlegelését követően megállapítható volt, hogy ezeknek az ügyeknek ésszerű határidőn belül történő befejezése a törvény által előírt rövid határidők betartása mellett nem biztosítható - írta a bírói hivatal közleménybe. Az OBH közlése szerint a Fővárosi Ítélőtáblán 341 ügy van folyamatban, ebből 65 kiemelt büntetőügy, amelyek közül 51 még nincs kitűzve. A Fővárosi Törvényszéken jelenleg 288 kiemelt büntetőügy van, ebből 42 nincs kitűzve. Az áthelyezéssel érintett ügyeket 2013 őszére tudná a bíróság kitűzni és tárgyalásukat megkezdeni - közölte a sajtóosztály.

A Fővárosi Törvényszék korábban közölte, indítványozza a Hagyó-ügyben és egy másik, szerzői jogok megsértésével kapcsolatos kiemelt büntetőperben is azonos hatáskörű, másik bíróság kijelölését, amelyre a törvény szerint akkor van lehetőség, ha az ügy ésszerű időn belül történő elbírálása az adott bíróság rendkívüli és aránytalan munkaterhe miatt nem biztosítható. Az indítványban meg kell indokolni, hogy a kijelöléssel érintett ügy ésszerű időn belül való elbírálása miért nem biztosítható, továbbá fel kell sorolni azokat az ügyforgalmi, személyzeti és egyéb adatokat, amelyek a bíróság rendkívüli és aránytalan munkaterhét igazolják.

A törvény szerint a kiemelt jelentőségű ügyeket az érkezéstől számított három hónapon belülre kell kitűznie, és kéthavonta kell tárgyalnia a bíróságnak. A két említett ügy méreteire jellemző, hogy a nyomozati irat 179, illetve 84 kötetes, tucatnyi a vádlott, és az egyikben több mint száz tanú kihallgatása várható.

A Kecskeméti Törvényszék jövő héten kedden ad tájékoztatást a Budapestről átkerült, Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes és társai ellen indított per további menetéről - derült ki Sárközy Szabolcs, a Kecskeméti Törvényszék szóvivőjének szerdán, az MTI-hez eljuttatott közleményéből.

TASZ: Bíróságot kijelölni veszélyes!

A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért rendkívül aggályosnak és a tisztességes eljárás követelményével összeegyeztethetetlennek tartja azt a szabályozást, amely lehetővé teszi, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke a törvény szerint illetékestől eltérő bíróságot jelöljön ki az eljárás lefolytatására, és felhívja az elnököt, hogy az ilyen kijelölésre irányuló kérelmeknek a továbbiakban ne adjon helyt - közölte lapunkkal a két civil szervezet.

Az MHB és a TASZ közös közleménye leszögezi: az Alaptörvény XXVIII. cikke mindenkinek biztosítja a tisztességes eljáráshoz való jogot, amelynek része a törvényes és pártatlan bírósághoz való jog. A pártatlanság követelménye az ítélkezés kapcsán is abban a közhelyszámba menő mondatban foglalható össze, hogy nem elég tisztességesnek lenni, de annak is kell látszani. Ezt az elvet az Emberi Jogok Európai Bírósága a Delcourt-ügyben már 1970-ben megfogalmazta, és a magyar Alkotmánybíróság is hangsúlyozta 67/1995. (XII. 7.) AB határozatában: a pártatlan bírósághoz való alkotmányos alapjog „egyrészt magával a bíróval, a bíró magatartásával, hozzáállásával szembeni elvárás, másrészt az eljárás szabályozásával kapcsolatos objektív követelmény: el kell kerülni minden olyan helyzetet, amely jogos kétséget kelt a bíró pártatlansága tekintetében.”

Pontosan ezt a célt szolgálja a törvényes bíróhoz való jog, amelynek lényege, hogy nem valakinek az egyedi döntésén múlik, hanem a törvény határozza meg, kinek melyik ügyét melyik bíróság tárgyalja. Így kiküszöbölhető, hogy bárkiben felmerüljön: nem véletlenül került egy adott bíró elé. Az összeesküvés-elméletek gyártásának megakadályozását, az ítélkezés pártatlanságába vetett állampolgári bizalom erősítését csak olyan eljárások szolgálják, amelyek kizárják, vagy legalábbis a minimálisra csökkentik az emberi tényező szerepét annak meghatározásában, hogy egy ügyről melyik bíróság dönt. A hangsúly az előre megismerhető szabályok lefektetésén van, anélkül ugyanis nem intézményes garanciáktól, hanem csak a döntést hozó személy morális integritásától várható a pártatlanság látszatát megtartó ítélethozatal.

Lesöpörték Handó indokát

Az OBH elnök bíróság-kijelölési jogának – az előterjesztésben statisztikákkal alá nem támasztott – indoka az eljárások lassúsága és a bíróságok túlterheltsége volt. Vajon a peres felek ésszerű időn belüli eljáráshoz való joga tényleg nem teheti kivételes esetekben indokolttá, hogy az OBH elnöke mindenféle kontroll és jogorvoslati lehetőség nélkül más bíróságot jelöljön ki az ügy elbírálására? Természetesen nem, hiszen az eljárások elhúzódásának kiküszöbölésére vannak olyan megoldások, amelyek nem sértik a törvényes bíróhoz való jogot. Ilyen a leginkább leterhelt bíróságok átszervezése, vagy a bíró kirendelése, hogy a költségvetési keret bővítéséről ne is beszéljünk. De annak sem lett volna akadálya, hogy az ügy áthelyezését az érintett felek hozzájárulásához kösse a jogalkotó - véleményezte az esetet a két civil szervezet.

Jogi álláspontjuk szerint a jelenlegi helyzet tehát sérti a peres felek, illetve terheltek tisztességes eljáráshoz fűződő jogát, alkalmas az igazságszolgáltatás pártatlanságába vetett társadalmi bizalom megingatására. Mindez oda vezethet, hogy az így áttett ügyeket évek múlva újra kell kezdeni, ha a bennük született ítéleteket az érintettek a strasbourgi bíróság előtt megtámadják. Nem sok kétség fér ugyanis ahhoz, hogy a panaszosoknak fog igazat adni az emberi jogi bíróság, amely a DMD Csoport kontra Szlovákia ügyben kimondta: „a bírói függetlenség és a jogbiztonság kiemelkedő jelentősége megköveteli az alkalmazott szabályok különös világosságát minden egyes ügyben, valamint az objektivitás és a transzparencia biztosításának egyértelmű garanciáit, mindenekelőtt az önkény bármilyen látszatának elkerülését az egyes ügyek kijelölése során”.