Kikutatták, megállapították: az előválasztás önmagban nem garantálja a legjobb jelölt kiválasztását
Egy évvel az előválasztás után sikerült megállapítani: az előválasztás önmagában még nem garantálja a legjobb jelölt kiválasztását.
Az előválasztási procedúra önmagában még nem garantálja a szavazatmaximalizálás szempontjából legjobb jelölt kiválasztását – olvasható az IDEA Intézet legfrissebb, a tavalyi országgyűlési választást megelőző előválasztásról szóló kutatásukban.
Mint írják: az országgyűlési választásokon sem az inkumbens jelöltek (már országgyűlési képviselők), sem a korábbi választáson már elindultak közül kikerült jelöltek nem teljesítettek jobban e választási előéletet nélkülöző társaiknál. Azok viszont, akik nagy szavazatkülönbséggel tudtak győzni (domináns jelölt) az előválasztáson, jelentősen jobb eredményt értek el áprilisban azoknál, akik nem tudtak ennyire elsöprő győzelmet aratni.
E jelölt megtalálásához ugyanakkor nem feltétlenül indokolt előválasztást tartani, a pártok közötti tárgyalásos megállapodásnál nagy valószínűséggel figyelembe vehető ez az információ.
Mint írják: a vizsgált változók alapján az látható, hogy az előválasztás körülményei és az ellenzéki összefogás közös egyéni jelöltjeinek teljesítménye
közötti kapcsolat nem közvetlen, hanem áttételes.
Az előválasztás után még számos tényező (kampány intenzitása, közös jelölt reputációja a bizonytalanok körében stb.) befolyásolhatja az országgyűlési választásokon mutatott teljesítményt. Az adatokból pusztán arra lehet következtetni, hogy az előválasztás leginkább ott tud esélynövelő szerepet betölteni, ahol a részvétel kellően magas (a bizonytalanok is minél nagyobb arányban vesznek részt várhatóan rajta), és nincs domináns szereplő az összefogás pártjainak jelöltjei között, illetve nem nagy a tét, mert a választókerületben kicsi a győzelmi esély a Fidesz-KDNP jelöltjével szemben.
A teljes kutatást itt olvashatja el.
(Fotó: Országos Előválasztási Iroda)