De ha elindul a vonat...

A nemzeti fejlesztési miniszter szerint teljesen komolyan kell venni azokat az ígéreteket, amely szerint a kormány lehetőség szerint visszaállítja a forgalmat a megszüntetésre ítélt vasútvonalakon. Itt ugyanis az elven van a hangsúly, s nem a megtakarításon. A Népszabadságnak nemrégiben nyilatkozó Fellegi Tamás szerint a takarékossági és hatékonysági mutatók tiszteletre méltóak, de ez a vasútnál nem írhatja felül a társadalmi érdeket. Az első lépések ebben az ügyben már meg is születtek, hiszen július 4-én öt vasúti mellékvonalon indul újra a személyforgalom az országban.

A szaktárca döntése alapján első körben összesen mintegy 210 kilométeren közlekedhetnek ismét vonatok. A változás 53 állomást vagy megállóhelyet érint közvetlenül, s 32 település mintegy 350 ezer lakosa választhatja ismét a vasutat úti célja eléréséhez.

Az elmúlt időszakban – mások mellett – a Viharsarokban a Békés-Murony, a Vésztő-Körösnagyharsány és a Kondoros-Kiszénás közötti pályaszakaszokon függesztették fel még az előző kormány alatt a vasúti közlekedést. Többen már ekkor úgy vélekedtek, hogy ez az ideiglenesség valójában vissza nem fordítható folyamat kezdete, és ezeken a szárnyvonalakon véglegesen megszűnik a vasúti közlekedés.

Az üggyel kapcsolatban a napokban a Békés megyei napilapnak nyilatkozó polgármesterek eltérően látják a helyzetet. Izsó Gábor békési fideszes városvezető sajnálja megszűnt a vasúti közlekedés Békés és Murony között, s reméli, az hamarosan újraindulhat. Fekete Ferenc muronyi polgármester viszont jelezte, komolyabb fennakadást nem okozott a járatmegszüntetés.

Hasonlóan megosztott a Vésztő és Körösnagyharsány közötti ideiglenes vonalmegszüntetés miatt Kaszai János vésztői és Máté Pál körösnagyharsányi polgármester. A vésztőiek a jövőben mindent megtesznek a vonal újraélesztéséért, mert befektetőeket szeretnének az észak-békési városba hozni, ez azonban a halott iparvágánnyal nem sikerülhet. Míg Máté sokkal inkább a közeli, de a határ túloldalán található dinamikus román nagyváros, Nagyvárad felé szeretné a forgalmat megnyitni, miközben a szárnyvonal megszüntetése után beálló buszközlekedéssel elégedett.

Külön fejezetet érdemel a Kondoros és Kisszénás között vasútvonal tavaly őszi megszüntetése. Tudósítónk nem sokkal az ideiglenes bezárás előtt járt a helyszínen, amelyet vasúti személyforgalommal foglalkozó kimutatások az ország legkihasználatlanabb szárnyvonalaként tartottak nyilván.

Naponta három pár személyvonat közlekedett itt, és az egyik rendelkezésre álló kimutatás szerint az utasforgalom nem érte el a húsz főt. (A helyszíni tapasztalatok fényében ez hízelgő adatnak nevezhető.) A közlekedési tárca felmérése ennél is lesújtóbb. Eszerint 0,8 fő/vonat átlagos utassal lehet számolni ezen az isten háta mögötti mellékvonalon, amelynek bezárása már 41 évvel ezelőtt is felmerült. Egy 1968-ban készített közlekedésfejlesztési koncepció a megszüntetendő kategóriába sorolta ezt a vonalat, amelyre fejlesztési tilalmat rendeltek el.

Ott jártunkkor a napi három pár személyvonatból kettőnek a forgalmát követtük figyelemmel. A reggel Kisszénásról Kondorosra beérkező szerelvényről senki nem szállt fel, majd visszainduláskor sem volt egyetlen utas sem. Ugyanez ismétlődött meg délben, az esti járatot pedig már nem vártuk meg, de tömegek ott sem lehettek a vonatvezető és az addig kényszerűen munka nélküli kalauz mellett.

Az elmúlt év őszén Antali Károly, a helyközi közösségi közlekedés átalakításának miniszteri biztosa egy interjúban külön kitért a Kondoros és Kisszénás közötti helyzetre. Ezzel kapcsolatban azt kérdezte, hogy miért költünk el évente 28 millió forintot három ember közlekedésére? Ezért azt javasolta, hogy MÁV-Start vegyen 4 millió forintért egy buszt, s azon vigyék az embereket.

De helyszínen járva kiderül, ez aligha megoldás. Ugyanis a hatezer lakosú Kondoros és az önálló településnek nem számító Kisszénás között csak egy földút van, amely az őszi esők után, egészen a tavaszi olvadásig, járhatatlan. A két település közötti utat csak kerülővel lehet megtenni közúton.

Jellemző a helyzetre, hogy Csanádi István, Mezőhegyes polgármestere, egyben a Vasutas Települések Szövetségének elnöke már akkor is menthetetlenül megszűnő kategóriába sorolta a Kondoros és Kisszénás közötti szárnyvonalat. Ugyanakkor Csanádi elgondolkodtatónak tartotta, hogy a vonalbezárások 80 százaléka a keleti országrészre esett, ez legérzékenyebben a Dél-Alföldet, azon belül Békés megyét érintette, ahol rossz a közutak állapota, és a térség szinte minden szempontból leszakadó.

A Vasutas Települések Szövetségének elnöke hangoztatta, hogy a vasúttársaság veszteségeinek döntő része nem a szárny-, hanem a fővonalakon keletkezik. Végül pedig arra hívta fel a figyelmet: uniós előírás, hogy mindenkinek joga van a közösségi közlekedés igénybe vételéhez. (Bár ez lehet közúti is.)

Az utóbbi időszakban az országban Békés megyét érintette a legérzékenyebben, hogy a vasúti szárnyvonalakon szűnt meg a közlekedés. Ehhez képest az új kormány új intézkedéseiből egyelőre egy sem érinti a Viharsarkot.