Bűnismétlés

A székesfehérvári megemlékezés végén felcsendült a Deutschland, Deutschland über alles, majd a jelenlévők a külföldi résztvevőkkel együtt szentmisére vonultak. Később az egyház és az önkormányzat is elhatárolódott a rendezvénytől. Az eseménnyel kapcsolatban kérdéseket tettünk fel a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztályának, de válasz helyett elküldték korábbi közleményüket, amelyben tudatták, hogy a rendezvényen történtek miatt nyomozást rendeltek el ismeretlen tettes ellen, a nemzetiszocialista vagy a kommunista rendszerek bűneinek tagadása bűntett és az önkényuralmi jelkép használata vétség gyanúja miatt.

Bár a tettesek írásban bejelentették, hogy idén február 6-án, szombaton délután négy óra után pár perccel a székesfehérvári főutcákon bűncselekményt készülnek elkövetni, a rendőrségnek látszólag fogalma sincs arról, hogy ki a tettes, tehát ki randalírozott a Waffen-SS- és nyilaskeresztes egyenruhában a város szívében. A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság közleményéből pusztán annyit tudunk meg, hogy az egyébként kitörés napi megemlékezés – vagy az annak álcázott náci vircsaft – felveti a törvénytelenség gyanúját, mert a legények mellükön önkényuralmi jelképekkel masíroztak.

Tehát annyit sikerült megállapítani, ami egyetlen pillantás alatt is kiderülhetett volna, ha a nyomozók kilátogatnak a tömegdemonstrációra. Akkor talán már a helyszínen felléphettek volna a törvénysértéssel szemben, mert a rendezvény szervezői, a szélsőjobboldali szervezetek, közöttük is az Új Magyar Gárda, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Betyársereg vezetői időben be is jelentették az akciót. A Jobbik harcosai – talán a cukiságkampány miatt – ezúttal távol maradtak. De a megjelent szervezetek képviselői már egy éve is elkövették ugyanezt a bűncselekményt, tehát sejthető volt, hogy megismétlik.

Tarjányi Péter biztonsági szakértő úgy látja, ha követett el hibát a rendőrség, akkor csak annyit, hogy nem akadályozta meg a bűn megismétlését.

A rendőrök azonban már csak azért sem tudták megakadályozni a törvénysértést, mert állítólag nem is tartózkodtak a helyszínen. Információink szerint – ha nem is egyenruhában – követték a vonulást, titokban még le is filmezték a dermesztő akciót. Ami logikusnak is látszik, mert jól jön majd a felvétel a bizonyítási eljárásnál, feltéve, hogy lesz felelősségre vonás. Egyelőre ugyanis csak annyit tudunk, hogy ismeretlen tettes ellen indult meg a nyomozás, ahelyett hogy a rendőrség a náci randalírozás szervezőinél alaposan szétnézett volna. Úgy persze nehéz lesz a tetteseket megtalálni, ha az ismert nácik helyett az ismeretleneket kezdik keresni. Tudjuk, hogy az „ismeretlen tettes” valójában csak jogi kategória, de talán joggal kérdezhetjük: ha szinte minden újság címlapján látható az elkövetők képe, akkor miért nevezik őket ismeretleneknek?

Székesfehérvár polgármestere látszólag el is határolódott a szélsőjobboldali rendezvénytől. Igaz, csak két nappal az esemény után. Cser-Palkovics András a város vezetése nevében arra szólította fel az igazságszolgáltatási szerveket, hogy – természetesen a jogállami keretek betartása mellett – „a jövőben akadályozzák meg az ilyen gyűlöletkeltő rendezvények megvalósulását”.

A rendőrség vélhetően végignézte a törvénysértést. Úgy tűnik azonban, hogy a magyar rendvédelem – háta mögött a magyar politikával – nem minden önkényuralmi jelképpel toleráns annyira, mint a nyilaskereszttel. A vörös csillag viselését például a leghatározottabban bünteti. Már az Orbán-kormány idején történt ugyanis, hogy munkáspárti politikusok mellükön vörös csillaggal emlékeztek meg Sallai és Fürst kivégzésének évfordulójáról. A József Attila-szobornál verseket olvastak fel, amikor a rendőrök megragadták és elvitték a Magyarországi Munkáspárt elnökét és öt társát. A lapunknak nyilatkozó Vajnai Attila felhívta a figyelmet arra, hogy mindez már az után történt, hogy a vörös csillag viselése ügyében a strasbourgi nemzetközi bíróságon pert nyert a magyar állammal szemben.

Néhány nappal a székesfehérvári után a budai Várban – a civilek tiltakozó demonstrációja mellett – idén is megtartották a „becsület napi” megemlékezést. Ez okozott némi meglepetést, mert a fővárosban tavaly még betiltották ugyanezt a rendezvényt. A 168 Óra információi szerint azért maradhatott el az oroszellenes náci demonstráció, mert Putyin elnök 2015. február 17-én Magyarországra látogatott. Orbán Viktor nem akart diplomáciai botrányt, ezért kerülhetett a náci felvonulás Székesfehérvárra. Cser-Palkovics polgármester tehát idén joggal üzent „a magyar állam vezetőinek”, talán Orbán Viktornak vagy épp Pintér Sándor belügyminiszternek, hogy ne hozzá küldjék a fasiszta csoportokat. Cser-Palkovicsra egyébként más ügyben is rájár a rúd, hisz először támogatni kényszerült a zsidótörvények meghozatalában jeleskedő Hóman Bálint szobrának felállítását, mert azt az Igazságügyi Minisztérium pénzelte, igaz, állítólag tévedésből. Majd Cser-Palkovics azért ellenezte ugyanazt, amit korábban támogatott, mert a magyar kormány időközben megijedt az emlékmű ellen megszólaló Obama amerikai elnök tiltakozásától. De ez már egy más történet.

A mi sztorinkhoz viszont még hozzátartozik, hogy információink szerint az elmúlt évben a rendőrség nem büntette meg azokat, akik a náci jelképek viselésével törvényt sértettek.