Bevezetik az útdíjat - csőd előtt a tömegközlekedés

A BKV kilencmilliárdos tulajdonosi kölcsönt, illetve további hatmilliárd forint támogatást kap a fővárostól, miután a képviselők megszavazták az erről szóló határozati javaslatot a közgyűlés múlt heti ülésén. További segítséget jelenthet a csőd szélén álló közlekedési vállalatnak, hogy ezen a héten tárgyalja a kormány Tarlós István javaslatát a BKV finanszírozásának megoldásáról. A számítások szerint az eddigi támogatásokon felül 21 milliárd forintra van még szükség, hogy a cég idén ne legyen veszteséges. A főváros kész befizetni az összeget, ha a kormány jogszabálymódosítással lehetővé teszi a bevételeinek növelését. Tarlós nyolc lehetőséget tárt a kormány elé, amelyből a gazdasági tárca csak egyet (a legbrutálisabbat) támogat: a havi tízezer forintos úthasználati díjat.

Állítólag nem lesz ritkítás, áremelés

A múlt heti határozat kimondja azt is, hogy a főváros nem akarja ritkítani a BKV-járatokat. Az elfogadott előterjesztés már nem tartalmazza azt a pontot, amelyben a főváros a jegyáremelés lehetőségének megvizsgálásáról szólt. Ezt a korábbi, rendkívüli - később elhalasztott - közgyűlésre terjesztették be, de a szerdai ülésre benyújtott javaslatok közül kikerült ez a pont. A főváros napokon belül átutal a BKV-nak a kilencmilliárdos kölcsönből négymilliárdot, illetve a hatmilliárdos támogatást. A kilencmilliárdos hitelt április 30-ig kell visszafizetni.

Tarlós István hangsúlyozta: a főváros az utolsó tartalékait éli fel a BKV miatt. György István ágazati főpolgármester-helyettes közölte, a BKV-t sem a főváros, sem az állam nem finanszírozta rendesen a 2002-es konszolidálás után sem, és nem állították kiszámítható pályára a vállalat költségvetését. Hozzátette: nem tudnak 70 milliárd forintot "kispórolni" a főváros költségvetéséből, kilencmilliárdot is nagyon nehezen, a tartalékok felélésével tudnak biztosítani.

Mindent a "végtelenségig" csökkentettek

Tarlós István főpolgármester a múlt héten még azt mondta: a BKV finanszírozásával kapcsolatban adott körülmények között nem lehetett jobb eredményt elérni. A zárolásokkal kapcsolatban Tarlós István jelezte: Budapest megpróbál még 20 milliárd forintot összeszedni több tételből, ennek egy része a most megszavazott 9 milliárdos kölcsön is, a további lépések viszont akár iskolabezárásokhoz is vezethetnek, az oktatási szférát nagyon súlyosan érinthetik. Felvetődött, hogy megszüntetik a 2 milliárdos nem kötelező feladatellátást is.

Tarlós István közölte: mindent a "végtelenségig" csökkentettek, a cél, hogy bebizonyítsák a miniszterelnöknek és a kormánynak, nem arról van szó, hogy van pénz, csak nem akarják "odaadni". Nincs fedezet a BKV működőképességének és adósságszolgálatának együttes biztosítására, egyedül a főváros nem tudja ezt kezelni. "El kellett menni a falig, sőt (...) még azon túl is" - mondta, hozzátéve: számítanak az ellenzék konstruktivitására is, mert a cél eléréséhez együtt kell működni.

Útdíj jöhet

Tarlós (az Index birtokába került) levelében kifejti a kormánynak, hogy a fővárosnak nincs több pénze, a hiányzó 21 milliárd forintot csak úgy lehet előteremteni, ha a parlament jogszabály-módosítással lehetőséget biztosít a fővárosnak a bevételei növelésére. Felvázol számos lehetőséget erre: a kerületek-főváros forrásmegosztás arányainak módosítását úgy, hogy az átcsoportosítást csak tömegközlekedésre lehessen költeni, az agglomerációs települések bevonását, a parkolási bevételek átcsoportosítását a fővároshoz, az iparűzési adó emelésének lehetőségét, vagy éppen a tömegközlekedés 27 százalékos áfájának 5 százalékosra csökkentését.

A főváros javaslatai közé bekerült - az internetes portál információi szerint az egyik kerületi polgármester javaslatára - az úthasználati díj bevezetése is, amelyet az anyag eleve úgy tálal, mint a legkevésbé reális lehetőséget. A gazdasági tárca azonban a kormány elé kerülő véleményezésében épp ezt tartja támogathatónak, a többi lehetőséget nem. Hozzáteszik még, hogy a főváros a BKV-tarifák emeléséből is forráshoz hozzájuthatna. (Ezzel egyébként már elkésett Budapest, az éves bérleteket eladták, egy évközi emelés alig hozna többletet, sokakat viszont a bliccelés karmaiba taszajtana.)

A díjat a főváros területén minden közutat használó gépkocsira meg kell váltani, papíralapú matrica formájában, ára a BKV-bérlethez hasonlóan havi 10 ezer forint lehet, meglétét pedig a rendőrség ellenőrizné, áll abban az anyagban, amit a kormány szerdai ülésén tárgyal.

Az Index által ismertetett dokumentumbanlévő számítások szerint a bevezetést követően a 600 ezer fizetésre kötelezett gépkocsi tulajdonosa - 50 százalékos fizetési hajlandóságot és 10 százalékos autóletételt feltételezve - egy év alatt 32 milliárd forintot fizetne be a kasszába.

Csakhogy az anyag számol a kockázatokkal is: az ellenőrizhetetlenség miatt még az 50 százalékos fizetési hajlandóság is kétséges, jelentős felháborodást vált ki a közvéleményből, és igazságtalan a keveset autózókkal szemben.