Belügyi külügyek
A Heti Válasz által kreált Lendvai-ügyről írt cikkben Kasza László, helyesen, nem mai szemmel, hanem az esemény megtörténte korának szemszögéből értékeli a vádat. Lendvai olyasmiről beszélgetett a magyar nagykövettel, amiről mind az Európai Kulturális Ellenfórum rendezői külföldön, mind a magyar hatóságok belföldön tudtak.
A jelentésben említett ellenrendezvény nem volt titok. Csupán témája volt az osztrák vezető publicista és tévészerkesztő, illetve a magyar nagykövet közötti rutinbeszélgetésnek. Mivel feltehető – Kasza László fel is teszi –, hogy magát a nagykövetet is lehallgatta áldiplomata belügyes beosztottja, a beszélgetésnek bele kellett kerülnie a most előkotort jelentésbe. Erre mondják: na bumm! Az sincs kizárva, hogy a titkos jelentő felfújta az ügyet, Kasza utal is rá.
Minderről eszembe jut 1968 évi részvételem az első szófiai nemzetközi könyvvásáron, amelyen a Szerzői Jogvédő Hivatal egyik vezető munkatársával bolgár referensi minőségemben voltam jelen. Útitársam bizalmas beszélgetést folytatott az ottani szerzői jogi ügynökség vezetőjével, aki végzettségét illetően agrármérnök volt. Utóbbi elmesélte, hogy a Szovjetunió rövidesen geostacionáris műholdat fog Bulgária fölé lőni, és erről fogják sugározni a közel-keleti arab államoknak szóló adásokat. Hazaérkezésünk után jelentést kellett írnunk a felettes hatóságnak, a Művelődési Minisztériumnak. Útitársam roppant fontosnak tartotta az értesülést, és belevettük a jelentésbe. Igazgatónk kihúzta. Nem akart elefántot csinálni a szúnyogból.
Del Medico Imre
Budapest
