Befellegzett a szelektív hulladékszigeteknek?

– Nemhogy kettő, egy sem lesz belőle hamarosan! – panaszolja egy idős asszony a szelektív hulladékgyűjtők előtt, amint három szatyornyi papírt próbál begyömöszölni az egyik tartályba. – Most hallottam, hogy megszüntetik a tárolókat, mert a szemetet már nem veszi át az, aki eddig. Ráadásul az üveg és műanyagtárolók mindig üresek, a papíré meg folyton tele van. Így aztán legalább annyi kerül a tároló mellé, mint bele.

És csak érkeznek a panaszok, hogy a gyűjtők nem mindig az igényekre szabottak. Pedig a lakosságot amúgy sem könnyű környezettudatos szemétgyűjtésre ösztönözni.

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium viszont cáfolja a híreket, miszerint a szelektív hulladékgyűjtés megszüntetését tervezné. Sőt, továbbra is támogatja azt.

A tárca sajtóosztályától azt is megtudjuk: a szelektív hulladékgyűjtés 2001-től működik üzemszerűen, ettől kezdve nem csak kísérleti jelleggel, hanem „élesben” is kihelyezték a közterületekre a gyűjtőedényeket. A konténerek száma az elmúlt nyolc év alatt dinamikusan nőtt, a minisztérium reményei szerint a tendencia a jövőben is folytatódik. A tárca természetesnek tartja, hogy az állampolgároknak meg kell tanulniuk a szelektív gyűjtés okát és technikáját. Elvileg papírt, üveget, fémet illetve műanyagot kellene külön gyűjtenünk ahhoz, hogy ezekből újra alapanyag vagy bármilyen más termék készülhessen.

– Mivel hazánk is a nemzetközi piac szereplője, az elmúlt év gazdasági válsága hatott a hulladékpiacra is. Voltak olyan időszakok, amikor alacsony áron lehetett csak értékesíteni a hulladékot. Mára az árak viszont emelkedő tendenciát mutatnak – olvasható a tárca válaszában.

Azt a Fővárosi Közterület Fenntartó (FKF) Zrt-nél is megerősítették, hogy a szelektív hulladékgyűjtés valóban nem gazdaságos, mert az üzemeltetési költségek meghaladják a begyűjtött hulladékokból származó bevételt.

–- De mivel az Európai Unió a csomagolási hulladék begyűjtéséről Magyarország számára is százalékos arányban határozott meg ajánlásokat, a szelektív hulladékgyűjtés megszüntetése fel sem merült – mondja Horváth László, a FKF helyettes-szóvivője.

A 2012. december végéig érvényes ajánlások szerint a csomagolási hulladéktömeg legalább 60 százalékát hasznosítani kell, és 55 százalékát újra fel kell dolgozni. Ezek közül az üveg hatvan, a papír és karton szintén hatvan, a fémek ötven, műanyag 22,5, míg fa minimum tizenöt százalékát kell újra hasznosítani.

– Tapasztalataink szerint a lakosság változatlan gyűjtési kedvvel és intenzitással használja a szelektív hulladékgyűjtő szigeteket, melyeknek stabil törzsközönsége van. A begyűjtött hulladékmennyiség pedig évről évre növekszik. A gyűjtők intenzív napi ürítési rendje mellett is folyamatosan érkeznek igények újabb szigetek kitelepítésére, illetve a meglévő hálózat bővítésére – tudjuk meg Horváth Lászlótól. - A fővárosban 907 szelektív hulladékgyűjtő sziget működik. A 2009. évi tervek alapján a hálózat bővítése idén befejeződik, majd fokozatosan bevezetjük a házhoz érkező szelektív hulladékgyűjtési lehetőséget.

A szóvivő megerősíti, hogy tömegében valóban a papír adja a begyűjtött anyag mennyiség majdnem felét.

– Ezért gyakran tesznek le haszonanyagot a műanyag és papír gyűjtőedények mellé. Ezeket járataink az edényben lévő hulladék ürítésével egy időben szintén elszállítják. Mivel új területek nincsenek, a működő szigetek kapacitását - kísérleti jelleggel – a szükségesnek ítélt helyszíneken pótlólagosan kihelyezett papír és műanyaggyűjtő edények beállításával próbáljuk növelni – teszi hozzá az FKF helyettes szóvivője.

Azt pedig már a minisztérium sajtóosztályától tudjuk: a lakosság szelektív gyűjtésének feltételeit a települési önkormányzatok biztosítják, ez törvényben meghatározott feladatuk. A jogszabályok által előírt műszaki és környezetvédelmi feltételeken túl az igényeket a helyi képviselő testület határozza meg. Itt döntenek arról, hova, milyen mennyiségű és kivitelű gyűjtőedényt helyezzenek ki és azokat milyen gyakorisággal ürítsék.