Az Orbán-féle cinizmusskálán is felsőfokú javaslat
Azt hiszem, minden józanul gondolkodó magyar ember elítéli a melegtüntetéssel kapcsolatos csőcselékreagálást. Erről tanúskodott az összes parlamenti párt, öszszes közjogi méltóság megnyilatkozása. Amely hangnemében, az okok keresésében eltér ugyan, de magában a sorozatos cselekménnyé fajult szélsőséges jelenségeket elítéli -- írja a 168 Óra egyik olvasója.
Magyarország miniszterelnöke, aki jelenleg Gyurcsány Ferenc, az esemény szégyenteljes súlyának megfelelően már vasárnap beszélgetésre invitálta a legfőbb közjogi méltóságokat, s ezen túl egy olyan chartát kezdeményezett, amely széles alapokon ítéli el a kisebbségek iránt megnyilvánuló gyűlöletet.
Véletlen egybeesés, hogy az Alkotmánybíróság ismét elutasította a gyűlöletbeszéd hatékonyabb törvény általi korlátozását.
Az viszont már nem véletlen, hogy a magyar bírói gyakorlat gyorsított eljárással a tojásokat dobálók tettét szabad véleménynyilvánításnak minősítette, és így a társadalom erkölcsi ítéletével szöges ellentétben lévő büntetést szabott ki!
A magyar bírói gyakorlatot nem értem. Hozzáértő jogászoktól azt hallom, hogy jelenlegi jogrendszerünk is alkalmas társadalmi veszélyességének, súlyának megfelelő ítéletek alkotására.
És most vissza Gyurcsány kezdeményezéséhez. Nem tudok egyetérteni azokkal, akik csupán azért nem akarják a Gyurcsány-féle chartát, mert azt nem valamelyik civilszervezet kezdeményezte. Meg hogy ebből majd politikai tőkét kovácsol az MSZP. Meg hogy a szeptemberi közös tiltakozás ekképen MSZP-rendezvény lenne.
Ki tudja Magyarországon elképzelni azt, hogy például a Morvai K. nevéhez köthető civil jogvédő szervezet ilyen megmozdulást őszintén kezdeményezzen? És számos civilszervezet csak névleg civil (de erről már sok szó esett a magyar közbeszédben) s az sem ritkaság, hogy nézeteikben kirekesztők.
Így tehát az a felfogás, hogy ez a mindenki által (legalábbis szóban) óhajtott közös kinyilatkozás politikai párttól, politikustól nem indulhat el, – eleve speciálisan magyar eset, közéletünk minden ellentmondását magában foglalja.
És hogy miért kellene a közjogi méltóságoknak egyeztetniük ebben a témában? Azért, hogy kiderüljön, ki hogyan ítéli meg ezt a tarthatatlan helyzetet. És ez talán válasz Orbán Viktornak is, aki azt javasolta „szerényen” Gyurcsánynak, hogy a közjogi méltóságok helyett a rendőrséggel konzultáljon. Ez még az Orbán-féle cinizmusskálán is felsőfokúnak minősülő javaslat.
Ha a közjogi méltóságok javaslatot tesznek a pártoknak egy nyílt, transzparens megbeszélésre a súlyosan szélsőséges megnyilvánulások visszaszorítási módszereit, akár törvény általi szabályozását illetően – akkor akár elindíthatnak egy valamikori Nemzeti Kerekasztalhoz hasonló szellemű folyamatot. Ami megakadályozhatja, hogy a sokak által elbagatellizált sebecske elfekélyesedjen, akár halálos áldozathoz is vezessen. Ne várjuk meg ezt! Akár chartával, akár charta nélkül a problémát megfelelően kell kezelni, mert – azt hiszem – az ebben való egyetértés területén tömörül a valódi többség hazánkban.
Tősér István
Miskolc
