Az eddigi legsúlyosabb európai támadás Orbánék ellen

A dán parlament EU-ügyi bizottságának keddi ülésén Magyarország is szóba került. Egy ellenzéki képviselő azt javasolta, hogy az EU-elnökséget viselő dán kormány támogassa, hogy induljon eljárás Magyarország ellen

A kormánypárti bizottsági elnök válaszában arról beszélt, hogy ha most jelentkezne Magyarország az EU-ba, akkor valószínűleg nem vennék fel.

Eddig az EU-elnökséget jelenleg betöltő Dánia részéről nem érkezett támadás Magyarország ellen. Mostanáig csupán a francia, a német, a luxemburgi és a finn kormányok jelezték, hogy problémásnak találják Magyarországot.

A vitáról Peter Spiegel, a Financial Times brüsszeli irodavezetője számolt be a Twitteren.

A Washington Post már Belorussziához hasonlítja Magyarországot

Ha az Európai Unió eltűri, hogy Magyarországon az emberi jogokat sértő törvények legyenek, saját alapelveit is megsérti, írja a Washington Post Orbán Viktor alkotmányát és sarkalatos törvényeit bíráló szerkesztőségi vezércikkében. Magyarország már nem az európai demokráciákra, hanem Belorussziára hasonlít, írja a lap.

Bár az Európai Unió elsősorban a görög és olasz adósságproblémával van elfoglalva, Közép-Európában egy "sokkal elemibb kihívással kell szembenéznie", írja szerkesztőségi vezércikkében a Washington Post. A lap ugyan az államcsőd kockázatát is kiemeli, amit a tízéves magyar államkötvények tíz százalék körüli hozamából vezet le, fő problémaként mégis a demokratikus intézményrendszer átalakításáról ír.

"A jobboldali, nacionalista kormány támadást intézett a demokratikus rendszer ellen" - írja a lap, majd felsorolja az új alaptörvényt és a sarkalatos törvényeket, amelyekkel a kormányzó Fidesz kiterjesztette a hatalmát "az igazságszolgáltatásra, a médiára, az egyházakra és a jegybankra" – idézi a lapot az Index.

"Az új alkotmány hatályba lépésével Orbán Viktor miniszterelnök országa jobban emlékeztet az orosz és belorusz autokráciákra, mint az európai demokráciára" - írja a lap.

A vezércikkben megjegyzik, hogy az új törvények 270 bírót kényszerítenek nyugdíjba, míg utódjaikat "Orbán úr közeli bizalmasa" nevezheti ki, akinek jogában áll azt is kijelölni, melyik bíróság tárgyalja az ügyeket. Azt is írják, hogy az új egyházi törvény 14 egyház kivételével minden más gyülekezettől megvonta az egyházi előjogokat, köztük az episzkopális és a metodista egyháztól, de számos zsidó gyülekezettől és az összes muzulmán közösségtől is.

"Orbán úr eddig figyelmen kívül hagyta az európai és a nyugati kormányok kritikáját, ehelyett inkább december utolsó hetében áterőltette a bírált törvényeket, köztük a jegybanktörvényt és az egykulcsos adót rögzítő sarkalatos törvényt" - írja a Post.

Orbán ugyan korábbi ellenállását feladva immár tárgyalna az IMF-fel, és a hétvégén jelezte, hogy a jegybank ügyében visszavonulhat, a Washington Post szerint az EU nem érheti be ennyivel. "Vissza kell szorítaniuk Orbán úr hatalomkoncentrációját is". "Az igazságszolgáltatási, az egyházügyi és a médiatörvény sérti az alapvető emberi jogokat és a fékek és ellensúlyok rendszerét. Ha az Európai Unió eltűri ezeket egy tagállamban, azzal megsértené saját szabályrendszerét is" – írja a Post.

Tőlünk lesz hangos Brüsszel

Több magyar ügy is szerepel az Európai Bizottság szerdai ülésének napirendjén, a hírek szerint Brüsszel "csomagban" lenne túl az aggályokon. Így például döntés születhet arról, hogy kiderül-e hazánk a túlzott deficit eljárás hatálya alól, emellett akár a jegybanktörvényről és a végtörlesztésről is ítéletet mondhat a testület. A kérdések pedig nagyban befolyásolhatják Magyarország tárgyalási pozícióit egy új hitelcsomagról – írja az Mfor.hu-háttér.

Jövő pénteken találkozik Rehn és Fellegi

Január 20-án, jövő pénteken találkozik Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes alelnöke Fellegi Tamással, a nemzetközi pénzügyi tárgyalások folytatásával megbízott magyar tárca nélküli miniszterrel Brüsszelben - jelentette be az uniós javaslattevő-végrehajtó testület keddi sajtótájékoztatóján Rehn szóvivője.

A magyar delegációt vezető miniszter az európai bizottsági alelnökkel való tárgyalás előtt, 12-én, az IMF-vezérrel egyeztet.

Fellegi Tamás a héten az Egyesült Államokban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetőivel tárgyal. A magyar kormány korábban jelezte igényét arra, hogy elővigyázatossági hitel-megállapodást kössön az IMF-fel és az Európai Bizottsággal.

Az uniós testület a minap értésre adta: Rehn nyitott arra, hogy találkozzék Fellegivel, de ez önmagában még nem jelenti a hiteltárgyalások hivatalos megkezdését. Az Európai Bizottság azt is közölte, hogy Brüsszel a magyar jegybanktörvény kérdésének rendezésétől tette függővé a magyar hitelkeret-kérelemről való tárgyalási hajlandóságát. A december 30-án elfogadott törvény tervezete ugyanis az Európai Bizottság megítélése szerint ellentmondott a jegybanki függetlenség uniós jogi követelményének.

Orbán Viktor miniszterelnök a tárgyalásokat megelőzően közölte: Fellegi Tamás főtárgyaló mandátuma négy kérdésre terjed ki. E szerint a tárca nélküli miniszter minden olyan hitelformát elfogadhat újabb kormányzati egyeztetés nélkül, amely abban segíti Magyarországot, hogy továbbra is a nemzetközi pénzügyi piacokról finanszírozhassa magát, vagyis amely nem kiváltja a piaci finanszírozást, hanem "megerősít bennünket a piacokon".

Martonyi a Guardianben elhatárolódott Matolcsytól

"Minden megtárgyalható" - jelentette ki Martonyi János abban az interjúban, amely kedden jelent meg a Guardian című brit baloldali napilapban. A külügyminiszter kijelentette, hogy a kormánya által "húsz hónap alatt elfogadott több mint 350 törvény nem mindegyike felel meg feltétlenül az európai jognak". De – mint mondta – Magyarország igazságtalan bírálatokat kap azoktól, akik azt állítják, hogy Orbán egy diktátor, és Magyarországon leépülőben van a demokrácia.

A lap szerint - Prőhle Gergelynek, egyik legközelebbi munkatársának egy karácsony előtti interjúja kapcsán - Martonyi elismerte, hogy a magyarok időnként hajlamosak ellenségként lefesteni Európát, miközben nem foglalkoznak saját hibáik feltárásával. "Magunkba is kell néznünk" - mondta.

Arra a kérdésre, nem bánja-e a magyar kormány, különösen pedig a gazdasági minisztere, Matolcsy György részéről hangoztatott erős IMF-ellenes retorikát, Martonyi elhatárolta magát kollégájától - írta a lap. "Én sohasem használtam ellenséges vagy gyűlölködő szavakat az IMF-fel szemben" – mondta. Meggyőződését fejezte ki, hogy a világnak szüksége van a Nemzetközi Valutaalapra. A magyar külügyminiszter ehhez hozzáfűzte: az IMF-fel "a lehető leghamarabb megállapodásra akarunk jutni".

Martonyi úgy véli, kormányának kötelessége meghallgatni úgy a nemzetközi megfigyelők panaszait, mint a budapesti Opera előtt múlt hétfőn ellene tüntető tízezrek hangját. Hibának tartja ugyanakkor, hogy a ellenzéki képviselők nem hajlandóak részt venni a parlamenti munkában, s ehelyett "az utcán politizálnak".

"Nem szabad elfelejteni, hogy politikai családunk, ha akarja, tízszer annyi embert tud az utcára vinni, mint ők" – mondja. "De mi ezt nem akarjuk. Szerintünk nem ez a módja a demokratikus párbeszédnek, (a versengés) hogy ki tud több embert az utcára küldeni." A Guardian ennek kapcsán felidézi, hogy a Népszabadság értesülése szerint a Fidesz vezetése egy "erőt demonstráló" nagygyűlésre készül Orbán februári évértékelője alkalmából.