Az Állami Számvevőszék elnöke szerint a rabszolgatörvény arra jó, hogy kifehérítse a gazdaságot
Interjút adott a Világgazdaságnak Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, volt fideszes parlamenti képviselő, és kapott egy kérdést a Munka törvénykönyve rabszolgatörvény gúnynéven ismert módosításáról. Ennek két neuralgikus pontja van, az egyik, hogy a munkaadók 250 helyett évente maximálisan 400 túlórára is kényszeríthetik a munkavállalóikat, ráadásul 12 hónap helyett 36 hónapjuk van elszámolni a túlóráért járó pénzzel, Domokos László azonban azt állítja, a törvénymódosítás gazdaságfehérítés újabb, fontos eszköze.
– Más vélekedésekkel szemben én a túlórakeret emelésében az online pénztárgépekkel és az EKÁER-rel indult gazdaságfehérítés újabb, fontos eszközét látom. Ne legyünk álszentek: az a vállalkozó, aki jelentős megrendelést kapott, eddig is megoldotta, hogy a dolgozói elvégezzék a munkát, legfeljebb eddig csak zsebbe, feketén mentek ilyenkor a pluszmunkáért járó juttatások. Most mindenki számára tisztább helyzet keletkezik. A megoldás rugalmasabbá teheti a cégeket, és jó a munkavállalóknak is, hiszen közös megegyezésen alapuló szerződés szerint, legálisan történik a túlmunkavégzés bérének, majd a túlóráért járó juttatásoknak a kifizetése
– fogalmazott az ÁSZ elnöke, hozzáfűzve, hogy a törvénymódosítás a munkaerőhiányra adott válasz is, mert ilyen környezetben van súlya a túlóra vállalásának. Szerinte ha néhány év múlva változik a helyzet, az Országgyűlés újra változtathat a munkaerőpiaci játékszabályokon.
Domokos László
