Árpi mit mond erre?
Ő a miniszterelnök főtanácsadója, jelen van minden kormány- és frakcióülésen, Orbán szinte semmilyen stratégiai kérdésben nem dönt nélküle. Hivatalosan mégsem alkalmazza senki, szerződése, munkaviszonya nincs, és – állítása szerint – még csak nem is közszereplő. Ember legyen a talpán, aki fogást talál rajta.
„Nem állunk vele szerződéses munkaviszonyban, ezért semmilyen információval nem szolgálhatunk róla” – kapjuk a tájékoztatást a Fidesz-frakció sajtóirodájától, Habony Árpádról érdeklődve.
„Nincs velünk szerződéses jogviszonya, ezért vele kapcsolatban nem tudunk segíteni” – tájékoztat a Miniszterelnöki Hivatal kommunikációs osztálya is.
Mindez azért különös, mert Habony Árpád – fotók, tudósítások és televíziós felvételek tanúsága szerint is – még azon a parlamenti válságtanácskozáson is részt vett, amelyen annak idején Schmitt Pál köztársasági elnök sorsáról döntöttek. De szinte mindig jelen van a kormány- és frakcióüléseken. Úgy tudni: nem nagyon van olyan döntés, amelyet Orbán „Árpi” tanácsa vagy jóváhagyása nélkül hozna meg. Ő pedig árnyékként követi főnökét mindenhová, és több fideszes forrásunk szerint a miniszterelnök egy-egy ügy kapcsán a többiektől kérdezi: „Árpi mit mond erre?”
Ezek alapján jogos a kérdés: mégis kinek a fő- vagy sima tanácsadója, a Fideszé vagy a miniszterelnöké? Ha előbbi, akkor mit keres az államfő sorsáról tartott egyeztetésen? Ha Orbáné, akkor meg miért nincs ennek hivatalos nyoma a Miniszterelnökségen? Vajon ingyen, netalán pusziért ad országos horderejű döntéseket befolyásoló tanácsokat?
Nem túl valószínű.
Ha pedig magánemberként részese egy államfőről szóló döntésnek, az sem biztos, hogy átesett a nemzetbiztonsági átvilágításon. Ha így van, Orbán ilyen alapon bármelyik haverjának szólhat, hogy ugorjon már be a legmagasabb szintű egyeztetésekre. Habony ráadásul bele is szól a döntésekbe anélkül, hogy tudni lehetne, kicsoda valójában.
– A nemzetbiztonsági törvény pontosan meghatározza, kiknek kell átesni az átvilágításon. A listán a miniszterelnöki főtanácsadó vagy kommunikációs szakember nem szerepel – mondja Molnár Zsolt, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának MSZP-s elnöke. – Ebből a szempontból Habony úr részvételével formálisan nincs gond. Persze más kérdés, milyen információkról szerez tudomást. Ezt viszont csak azok a Fidesz-vezetők tudják, akik együtt dolgoznak vele. Annyi bizonyos, nemzetbiztonsági témával, rendészettel, honvédelemmel kapcsolatos, titokkörbe tartozó témával foglalkozó szakértőknek át kell esniük az átvilágításon. Eddig Habony úr felbukkanását nemzetbiztonsági területen nem érzékeltem.
A politikus megjegyzi: az informális befolyással bíró embereket rendkívül nehéz megfogni, főleg úgy, hogy hivatalosan semmilyen állami funkciójuk nincs.
– Úgy vélem, a nemzetbiztonsági kabinet üléseire Habony úr nem megy be, oda valóban csak átvilágított tagok léphetnek be. Ahol viszont nincs ilyen speciális téma, azon az ülésen a kormányfő vagy az illetékes miniszter által meghívott szakértő részt vehet. Igaz, ennek formalizált rendjének kellene lennie.
Az biztosnak tűnik, Habony annyira szorosan kötődik a miniszterelnökhöz, hogy részvételét a frakció- vagy kormányüléseken mindenki evidensnek veszi. Tisztség, megbízatás vagy bármilyen szerződés híján viszont lehetetlen ellenőrizni, végül hol és milyen egyeztetéseken vesz részt.
A minap épp Matolcsy György jegybankelnökkel fotózták le, amint kávézgatás közben a kormánytól nyilván teljesen független intézmény problémáiról beszélgethettek. Azelőtt pedig a nem túl önzetlen parkolásairól elhíresült Hajdú Péter „médiasztárral” látták sétálgatni.
De ő kivétel a szabály alól. Habony ugyanis az újságírók kérdései elől tuti trükkel menekül el. Minden esetben kijelenti: ő nem közszereplő, tehát nem kell válaszolnia semmire. A minap a Hvg.hu mikrofonjába mondta bele ugyanezt.
– A régi Ptk. szerint „közéleti szereplés” alkalmából lehetett engedély nélküli képmást készíteni és felhasználni, minden mást a bírói gyakorlat alakított ki – mondja Bayer Judit médiajogász. – Ha tehát egy politikus épp nem sajtótájékoztatót tart, akkor nem „közéleti szerepel”. Ez sajnos elég szűk mezsgye. A bírói gyakorlat ennél kissé megengedőbb, de a közszereplőnek nincs hivatalos definíciója – magyarázza a szakember.
Így aztán Habony, mivel se szerződése, se munkaviszonya, se semmilyen hivatalos kapcsolata a kormánnyal nincs, „joggal” nevezi magát „nem közszereplőnek”.
Profi.
Bayer Judit pedig hozzáteszi: alapesetben nem nyilvános, hogy a pártok kit mennyiért alkalmaznak. És bár kapnak közpénzt, mivel nemcsak abból gazdálkodnak, költéseiket könnyű elbújtatni. Habony fizetése pedig csak akkor lenne kötelezően hozzáférhető, ha hivatalos állami vagy önkormányzati alkalmazásban állna.
A kör bezárult.
