Apára várva

Öt testvér keresi az életét, öt fiatal, akik a hetvenes-nyolcvanas években születtek egy vidéki családban, a mindig dolgozó apa és az érzelmileg bezárkózó anya mellett. Álmokkal teli gyerekkoruk után a rendszerváltás kijózanító valóságában lesznek felnőttek.

Az Örkény Színház Mikó Csaba Apátlanok című drámájának hazai ősbemutatójával kezdte az évet. A darab kegyetlenül tiszta tablóképet rajzol az apa nélkül felnőtt, örök gyereklétben maradó nemzedékről, az előadás pedig hibátlanul bontja ki ezeket az archetípusokat, külön-külön az egyes szerepeket és együtt a működésképtelen családot is. A láthatatlan apa – csak az árnyéka jelenik meg, de a család minden mozzanatában az ő világképének rendelődik alá –, a titkot rejtegető anya (Kerekes Éva csodálatosan tiszta játékával ikont farag a szerepből), a muszájhelyzetekbe belefásuló nagyfiú és a testvérszerelemben izzó két fiatalabb gyerek (Nagy Zsolt, Tenki Réka és Polgár Csaba vibráló feszültségei, tökéletes szerepfelépítései az előadás gyengébb részeit is bravúrosan áthidalják), illetve a két kicsi, az örök útkeresők (Takács Nóra Diána és Patkós Márton) tipikus kelet-közép-európai család, ezerfelé húzó energiákkal, belső konfliktusokkal, közös cél nélkül. Az életben maradás legkisebb egysége, mai magyar társadalomkép mikrováltozatban.

Mikó drámájának ez a legnagyobb erénye: jól működő dramaturgiai szerkezettel fogja össze a káoszt, és finoman, a didaktikát kerülve felmutatja benne az okot: az apa, a minta hiányát. Az együtt ismételt frázisok („csak a család a fontos...” stb.) üresen koppannak, sőt az egyes sorsokat romboló ellenerővé válnak, de a túlélésben, a rendszerváltás utáni időben segíteni képtelenek.

Gáspár Ildikó rendező nemcsak a színészvezetéssel, de az expresszionista színház többszintes szerkezetével is bravúrosan jeleníti meg a család belső erőviszonyait. A három szintre tagolt díszlet telitalálat, ahogyan a Gazdálkodj okosan! játéktáblájának az egyes szintekre vetített világa is. A kiszólások, a brechti songok mintájára a nézők felé kiénekelt korabeli popslágerek, sőt a zárójelenetek élő kamerával színpadra vetített megkettőzése is az epikus színház mai átirata felé viszik az előadást.

Götz Eszter