A Nagy Testvér figyel téged…

A Pintér Sándor belügyminiszter által beterjesztett rendvédelmi törvényjavaslat nyomán hamarosan megalakulhat a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ (NIBEK). Az ellenzék a rendszerváltás előtti állambiztonsági szolgálatok korának visszatértét, az orwelli Nagy Testvér eljövetelét vizionálja. A tervezet részletes vitáját Kövér László módosító indítványai miatt egyelőre elhalasztották. LAMPÉ ÁGNES politikusokat és szakértőket kérdezett.

2011. december 20., 11:32

„Egy az ön neve alatt benyújtott törvényjavaslat Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ néven olyan új, mindenek felett álló titkosszolgálatot hoz létre, amely lényegében minden más titkosszolgálatot utasíthat, és szinte korlátlanul hozzáférhet minden hatósági nyilvántartáshoz. A honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén egy fideszes képviselőtársunk kifejtette, hogy a kor technikai eszközeivel hasonlóan működött a BM III/III-as Főcsoportfőnöksége is, azonban most legalább mindez törvényes keretek között lesz szabályozva” – ezzel interpellálta Pintér Sándort a minap a szocialista Harangozó Tamás.

A törvényjavaslat visszafogottabban fogalmaz:
a NIBEK „figyelemmel kíséri Magyarország biztonsági és bűnügyi helyzetét, kormányzati tájékoztató tevékenységet lát el, valamint elemző-értékelő tevékenységet lát el”.

Nem ugyanaz.

– De ez tényleg a III/III-as világ, hiszen a NIBEK nemcsak a többi titkosszolgálati szerv adatbázisát kapcsolhatja össze, és turkálhat benne bármikor, hanem ugyanezt teheti valamennyi állami, hatósági nyilvántartásban is – mondja Harangozó. – Például a légügyi hatóság reptéri utaslistájából engedély nélkül is információt szerezhet arról, mikor milyen repülőgépen ültünk, milyen mobilszámot vagy e-mail címet adtunk meg, milyen bankszámláról mennyit fizettünk. Az autó-nyilvántartáson át titkosszolgálati aktáinkig mindent megszerezhetnek. Ráadásul a központi érdeklődésnek nem kell bűnügyhöz kapcsolódnia.
Harangozó szerint „a NIBEK figyelemmel kíséri Magyarország bűnügyi helyzetét” terminus „sem kispálya”.

– Ez azt jelenti, hogy a zsebtolvajlástól a gyorshajtásig bármiből bűntényi tényállás fabrikálható, konkrét profilkép készíthető az állampolgárról, és a NIBEK bármelyik szervezetet nyomozásra utasíthatja. Ilyen Amerikában sincs. Ott tucatnyi titkosszolgálat működik, amelyek sokszor egymástól függetlenül járnak el egyazon ügyben, mégsem áll fölöttük valamennyi adatbázisban garázdálkodó szupertitkosszolgálat – folytatja ingerülten Harangozó.
Hasonlóan vélekedik az exszocialista Vadai Ágnes, a nemzetbiztonsági bizottság egykori elnöke, aki pár hete a Demokratikus Koalíció képviselője.

– A NIBEK felállításával óriási hatalom kerül a belügyminiszter kezébe, és lenyomoztathatja a számára akár szimpla politikai okból kellemetlen állampolgárokat is. Miközben Magyarország biztonsági és bűnügyi helyzetével elvileg a rendőrség foglalkozik.
Az LMP-s Dorosz Dávid, a honvédelmi és rendészeti bizottság tagja az orwelli Nagy Testvér világának eljövetelétől tart.

– Ez a törvényjavaslat az elmúlt másfél év egyik legdurvább intézkedése. A Fidesz most jött rá, hogy bizonyos személyek minden lépéséről tudni akar. Ez az elképzelés lényege, a többi kamu. Hogy Selmeczi Gabriella kiáll, és előadja: a Fidesz demokratikusan működő párt, ezért a NIBEK is az lesz, attól még nem jönnek létre a jogállami garanciák. A tervezetet nyilván erőltetett menetben, a szokásos forradalmi guillotine-csattogás mellett verik majd át rajtunk, s a szervezet januártól működhet.
Harangozó fontosnak tartja kiemelni: az nem érv, hogy a titkosszolgálatok eddig is átlépték a határokat.

– Ha ezt bizonyítani lehetett, az elkövető büntetőjogilag felelős volt. A tervezet elfogadása után viszont mindez törvényes lesz. Felejtse el az elmúlt tizenöt évet, ezzel a törvénnyel más szintre kerül minden. Ezért kértem kormánypárti képviselőtársaimat, ne engedjék ki a szellemet a palackból, különben nem lesz visszaút.
Vadai Ágnes szerint az sem igaz, hogy az új szervezet felállítása javítaná a szolgálatok hatékonyságát.

– Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a szakszolgálat a belügy, a két katonai szolgálat a HM, az Információs Hivatal pedig jelenleg még a Külügyminisztérium alá tartozik. Ha képtelenek megfelelően együttműködni, az a kormányzaton belüli probléma. Arról nem is beszélve, hogy az új helyzetben az információátadás költségeit az együttműködő szervezeteknek kell állniuk. De mégis miből?
Ha a hatékonysággal van gond, akkor Dorosz Dávid is inkább áramvonalasítana, ezzel csökkentve „az információt egymással meg nem osztó szervezetek működési anomáliáit”.

A Fideszben sem egységes a törvénytervezet fogadtatása. Kövér László házelnök, volt titkosszolgálati miniszter a parlamenti vitában öt módosító indítványt nyújtott be. Az egyikkel a NIBEK-et kiemelné a nemzetbiztonsági szolgálatok közül, mondván, az csak koordinál, értékel és elemez. Egy másik módosítóval pedig az adatok „közvetlen számítógépes kapcsolat útján történő beszerzését” fúrja: adatbiztonsági okra hivatkozva nem támogatja, hogy közvetlen elektronikus adatkapcsolat épüljön ki a központ és az együttműködő szervek között. Kövér ezeken túl belföldre korlátozná a NIBEK hatáskörét. Az ügyben kérdeztük volna Kövér Lászlót, aki lapzártáig nem válaszolt megkeresésünkre.