Mégsem indít katonai missziót Csádba a kormány?

„A migráció megfékezéséért és a humanitárius segítségnyújtás érdekében katonai missziót indít a kormány Csádba” – jelentette be Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter októberben. Akkor úgy fogalmazott, hogy az afrikai migráció megfékezésében kulcsfontosságú szerepe van az Afrika közepén elhelyezkedő Száhel-övezetben fekvő Csádnak. Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint milliószám özönlenek migránsok Európába Afrikából, a Közel-Keletről és Afganisztánból kiemelve, hogy a bevándorlással együtt a terrorizmus is fenyegeti Európát. A 444 úgy tudja, hogy egyre nagyobb a bizonytalanság a csádi misszió indítása körül a kinti veszélyes és kiszámíthatatlan körülmények miatt, a honvédségen belül sem tudni, lesz-e egyáltalán misszió az eredetileg kommunikált formában.

Csád a száheli övezet egyik utolsó viszonylag stabil állama, de ennek megvan az ára, ugyanis a világ egyik legelnyomóbb rendszere működik itt. A régióban az egyik utolsó francia szövetséges, lényegében a gyengülő francia befolyás egyik utolsó bástyája, ahova még nem tűztek sem orosz, sem iszlamista zászlót. Ilyen előzmények után terveznek 2024-re közvetlen elnökválasztást, előre borítékolható eredménnyel. A kormány migrációs szemüvegén keresztül nézve Csád egyébként nem kibocsátóország, hanem regionális tranzitország a Líbián keresztül Európába vezető útvonalon. A szudáni polgárháború elől idén már több százezren menekültek át Csádba, a több mint 1400 kilométer hosszú szudáni határ mentén most is több nagy menekülttábor működik.

Kérdéses, hogy milyen elérhető célokat tűzhet ki egy maximum 200 fős katonai kontingens egy több, mint 1.2 millió négyzetkilométeres országban úgy, hogy a 200 főnek egy része a tábort és a műveleti központot működteti, az alapvető szolgáltatásokért (élelmezés, orvosi ellátás, stb.) felel, és csak a maradék részük tud a tényleges feladatok végrehajtásában részt venni. 

A misszió elindulásával Magyarország és Csád közötti folyamatos szállítási feladatok ellátására lenne szükség, erre jelenleg nincs rendelkezésre álló eszköze a honvédségnek. 

Szintén bizonytalanság övezi a határátlépés kérdését, mert a parlamenti határozat úgy fogalmaz, hogy csak a nigeri határ átlépését tenné lehetővé a honvédség számára, ha a csádi haderővel közös akciókat folytatnak.

A 444 szerint a csádi misszióról szóló kormányhatározat meglehetősen gazdaságfókuszú, ugyanis a csádi gazdasági, külkereskedelmi, agráriumi érdekeltséggel rendelkező – vagy reálisan nézve inkább azt a jövőben kialakító –

állami és magánszereplők (érdekek) védelmére is a honvédséget használnák a kormányhatározat alapján. 

Csád olajexportör és a nyersanyagokra és energetikára vonatkozó rész szerint érdeksérelem nélkül be lehet nyomulni magyar szereplőknek. 

A portál úgy tudja, hogy a kettős felhasználású termékek forgalmára vonatkozó utalás szerint a honvédség által már nem használt fegyvereket (pl. helikoptereket) Csádban tervezi hagyni a honvédség.

(Kiemelt képünkön: Szalay-Bobrovniczky Kristóf magyar honvédelmi miniszter. Fotó: Kenzo TRIBOUILLARD / AFP)