A fele sem tréfa: Orbánék Magyarország hírnevét kockáztatják

„Az Európai Unió chartája a jogrend, az emberi jogok, a gazdasági fejlődés és a sajtószabadság tiszteletben tartására szólít fel. Brüsszelben sokakban felvetődik a kérdés, vajon Orbán Viktor magyar miniszterelnök, akinek országa január elsején átveszi a soros EU-elnökséget, vajon olvasta-e ezt” – írja a Bloomberg, amely pénteken, az év utolsó napján terjedelmes összefoglalót közöl az Orbán-kormány eddigi intézkedéseiről és azok nemzetközi visszhangjáról.

A hírügynökség emlékeztet rá, hogy a Fidesz-kormány a kétharmados parlamenti többséget hozó választási győzelme óta eltelt hét hónapban az alkotmányba ütközően visszamenőlegesen vezetett be adókat, megnyirbálta az alkotmánybíróság hatásköreit, gyakorlatilag államosította a magánnyugdíj-pénztárakat és a kormánypárt szövetségeseit ültette legalább négy független intézmény – köztük a számvevőszék – vezetői székébe.

Az Európai Bizottság kifogásolta ezeket az intézkedéseket, akárcsak az ebben a hónapban elfogadott médiatörvényt, amely a kormánypárt által kijelölt tanácsot hatalmazott fel arra, hogy bírságokat szabjon ki vagy kiadókat zárhasson be. A kormány döntései, amelyekkel csökkentette Simor András jegybankelnök fizetését és megtiltotta, hogy külső tagokat nevezhessen ki a Monetáris Tanácsba, az Európai Központi Bank szerint „aggodalomra adnak okot” a jegybank függetlenségével kapcsolatban – teszi hozzá a Bloomberg.

„A kormánynak most tennie kell valamit, hogy eltüntesse az ország nemzetközi hírnevén esett foltot” – idézi a hírügynökség Vahl Tamást, a budapesti Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnökét. „Bármely hír veszélyes, amely arra készteti a befektetőket, hogy megkérdőjelezzék a magyarországi jogrendbe vetett bizalmukat” – tette hozzá a kamara vezetője. A Bloomberg felidézi, hogy több mint egy tucat Magyarországon működő külföldi vállalat írta alá azt az Európai Bizottságnak eljuttatott levelet, amelyben a különadók bevezetése kapcsán a külföldi befektetéseket érintő „bizonytalan feltételekről” írtak.

A Bloomberg más mellett szintén kitér a karácsony előtt elfogadott médiatörvényre, amelyet többek között bírált az EBESZ, a német kormány és a luxemburgi külügyminiszter is. „Ez lerombolhatja Magyarország PR-ját az EU-elnökség alatt” – mondta a hírügynökségnek Piotr Maciej Kaczynski, a brüsszeli Centre for European Policy Studies elemzője.

„Ez csúnya dologgá fajulhat, de nincs rá ok, hogy csúnya dologgá fajuljon, mert léteznek jogi mechanizmusok, amelyekkel biztosítani lehet, hogy Magyarország betartsa az európai normákat” – tette hozzá az elemző, aki szerint e mechanizmusok közé tartozhat az, ha egy ügyet az Európai Bíróság elé visznek vagy felfüggesztik egy ország szavazati jogait. „Az EU-elnökség szerepében nem rázhatod meg a kezét valakinek, hogy aztán megfordulj és tépj és csavarj egyet az alapjogok némelyikén” – fűzte hozzá Kaczynski a Bloomberg szerint.

Le Monde: "Európának nem tesz jót" Orbán Magyarországa

A tekintélyuralmi sodródás kellős közepén álló Magyarország veszi át Európa vezetését címmel jelentetett meg a médiatörvényt és egyéb magyar belpolitikai eseményeket taglaló írást a francia Le Monde.

Az év utolsó napján az online kiadásban napvilágot látott cikk a médiatörvényből kiemeli, hogy annak értelmében "a politikailag nem kiegyensúlyozott", illetve "az emberi méltóságot sértő" tartalmak úgy válnak büntethetővé, hogy ezeket a fogalmakat a törvény nem fejti ki.

Abban a szervben, amely e bírságokat kiszabja - fogalmaz a lap - nincs semmi pluralizmus: mind az öt tagja a Fideszből, Orbán Viktor kormányfő pártjából való. Ugyanez a hatóság megvizsgálhatja az inkriminált sajtóorgánum eszközeit, dokumentumait, még mielőtt vétséget állapított volna meg, az újságírók pedig kötelezhetők arra, hogy fedjék fel forrásaikat olyan kérdésekben, amelyek a nemzetbiztonságot érintik - jegyzi meg a Le Monde, amely szerint a magyar sajtó retteg.

Az írás emlékeztet a tiltakozás különböző formáira - az üres címlapokra, a rádióadás egyperces csendjére, illetve az ezt követő felfüggesztésekre -, majd idézi Dunja Mijatovicot, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság-felelősét, aki szerint a törvény, "ha rosszul alkalmazzák, hallgatásra kényszerítheti a bíráló médiát és a közvitát az országban".

"Németország és Luxemburg nyilvánosan elítélték a szöveget" - áll a Le Monde-ban, amely szerint Brüsszel egyelőre csak annyit mondott, hogy közelről figyeli az ügyet és "semmi sem utal arra, hogy a dolgok ennél messzebb mennének". Fabio Liberti politológus az Ausztriával kapcsolatos korábbi európai uniós szankciók csekély hatékonyságára emlékeztet, míg Daniel Cohn-Bendit európai parlamenti képviselő szerint "minden a törvény alkalmazásán múlik, de nem szabad kizárni a büntető intézkedések lehetőségét". Cohn-Bendit szerint lehetséges, hogy növekedni fog a feszültség az EP-küldöttek és a magyar kormány között.

A vitatott törvényen kívül az országban végrehajtott konzervatív kanyar az, ami nyugtalanítja a többi európai országot. A Fidesz több mint kétharmados parlamenti többségével kedvére módosíthatja az alkotmányt, így az Alkotmánybíróság egy állásfoglalása nyomán egyszerűen megtiltották a testületnek, hogy adóügyekben véleményt nyilvánítson, hacsak az adott ügy nem érinti nemzetközi szerződések végrehajtását vagy az alapjogokat. Orbán Viktor híveit helyezi el az állam kulcsposztjain, mint az államelnökség, a számvevőszék elnöksége, a főügyészi poszt - írja a lap.

Ami az EU-elnökséget illeti, "a magyar kormány tevékenységének természetesen kereteket szab a többi ország. Nem cselekedhet úgy, ahogy otthon teszi, és nem viheti Európát a szakadékba" - hangoztatja Cohn-Bendit, aki szerint ettől még "ez az ügy súlyos hendikep Európa emberi jogi helyzete szempontjából".

Bár Európának nem tesz jót az a populista kép, amelyet Magyarország rávetít, "az igazi problémák másutt vannak, Párizsban vagy Berlinben. Ott van a valódi európai vezetés" - idézi a Le Monde Fabio Liberti vezető kutatót az IRIS intézettől.

(forrás: HVG.hu/hirszerzo.hu/MTI)