A légkondi forró története
Tompán ülünk a szobában, bambán bámulunk magunk elé, miközben izzadságcseppek csorognak az arcunkon. Kint tombol a kánikula, nem tudunk semmire sem figyelni, aztán laza mozdulattal kezünkbe vesszük a távirányítót, pár gombnyomás és duruzsolni kezd a klíma. Fellélegezhetünk.
Banális egy szituáció, annyira drámai, mint kinyitni egy hűtőszekrény ajtaját. Ám mire idáig jutottunk, sokszor leizzadt az emberiség.
Hogy őseink kedvelték a hűvös barlangokat, vagy hőség elől árnyékba vonultak, nem nevezhető légkondicionálásnak, az ugyanis a tér, helyiség, szoba szándékos lehűtését jelenti. Ám amikor az ókori Egyiptomban nagy edényekben vizet párologtattak belső terekben, az már igen. A párolgás ugyanis hőt von el, a meleg miatt elszökő vízmolekuláknak energia kell, amit a levegőből vonnak el és lehűtik a környezetet. Ezért izzadunk, és nem véletlen, hogy ez folyamat az egyik fizikai alapja a klímáknak is.
Egészen pontosan az első próbálkozásoknak, amikor az Amerikai Egyesült Államok egyik alapító atyja, Benjamin Franklin, John Hadley-vel, a Cambridge-i Egyetem kémiaprofesszorával együtt lefektette a légkondicionálás elméleti alapjait. Különböző folyadékokat teszteltek és rájöttek, hogy a párolgás hőveszteséget okoz.
Kínosan evidens jelenség, mondhatnánk, még a kisiskolások is ismerik. Igen, ma már, de akkoriban még a szintén Franklin feltalálta villámhárító is istenkáromlásnak számított. A klérus szerint isten haragjának kifejezését semmilyen módon nem szabad korlátozni. Istenkáromlás vádjával Franciaországban még bíróság elé is állítottak egy polgárt, amiért villámhárítót szerelt a házára. Védőügyvédje pedig Maximilien de Robespierre francia ügyvéd, jakobinus politikus, későbbi forradalmár volt, aki kétévnyi pereskedés után azzal nyert, hogy ravasz módon a villámhárítót szélkakasnak minősítette. Egy ilyen szerkezet pedig örökletes jogot élvezett.
A léghűtés is gyanús mesterkedésnek számított, mondván, a környezet manipulálása isten akaratával ellentétes. Benjamin Franklint (aki nem mellesleg feltalálta a bifokális lencsét, felfedezte a Golf-áramlást és a szellentésről is írt egy értekezést a Brit Akadémiának) nem túlságosan érdekelte a szenteskedő okvetetlenkedés, és kijelentette, hogy tudós társával az illékonyabb folyadékokra, például az alkoholra és az éterre esküsznek, mivel jóval erősebb hűsítő hatásuk van. Annyira, hogy képesek akár jéggé is fagyasztani a vizet.
A teljes cikket a 168 Óra hetilap 2022. július 28-án megjelent lapszámában olvashatja.
(Fotó: Carrier Corporation)
