Greenpeace: gyakorlatilag elérhetetlen az év elején bevezetett visszaváltási díjas italcsomagolás

Hiába lenne lehetőség visszaváltható italcsomagolásokban árulni a termékeket, az üzletek és gyártók a törvény által biztosított 6 hónapos haladékot kihasználják. Ezzel több százmillió műanyag palack kerül a szemétbe.

2024. április 10., 13:11

Szerző:

A Greenpeace Magyarország felmérte, mennyire voltak elérhetőek a visszaváltható italcsomagolások a hazai élelmiszerüzletekben a vonatkozó kormányrendelet januári életbe lépését követő első negyedévben. Az eredmények lesújtóak: a zöldszervezet csak elvétve talált ilyen italcsomagolást a boltok polcain. A visszaváltó automaták egyelőre szinte kihasználatlanul állnak az üzletekben, hiszen a gyártók a végsőkig kitartanak az eldobható italcsomagolások mellett. Az elvesztegetett negyedév alatt csak PET-palackból 400 millió fogyhatott el, amelynek kétharmada így jó eséllyel nem lesz újrahasznosítva.

Hiába adott a lehetőség, húzzák a váltást az üzletláncok

Mint írják,  gyártók szinte egytől egyig kihasználják a féléves haladékot, amit a kormánytól kaptak az újfajta visszaváltható palackok bevezetésenek elodázására. De az üzletláncok döntő többsége is húzza-halasztja, hogy a saját márkás ásványvizeket, üdítőitalokat betétdíjas csomagolásban kínálják. Ezt tapasztalta a Greenpeace az élelmiszerüzletekben végzett legújabb hazai vizsgálata során.

A március 16. és 30. között végzett kéthetes felmérés részeként a Greenpeace önkéntesei és aktivistái ellátogattak a hazai kilenc legnagyobb élelmiszerüzlet-lánc tetszőlegesen kiválasztott 16 boltjába. Ezekben azt vizsgálták, hogy vannak-e már az új jelöléssel ellátott, 50 Ft-os visszaváltási díjjal forgalmazott egyutas üveg- és PET-palackok, illetve alumínium dobozok. A 16 üzletből csupán 3 boltban találtak a felmérést végzők ilyen jelöléssel ellátott italcsomagolásokat, két Aldi és egy Spar üzletben. Az Aldi egyik saját márkás PET-palackos termékét kínálja visszaváltási díjjal, a Sparban pedig egy hazai kisüzemi sörfőzde aludobozaira került fel az ezt jelölő logó. A boltokban található termékválasztékhoz képest ez a mennyiség teljesen elhanyagolható.

„Jól látható, hogy az ásványvizes, üdítős és egyéb italgyártó cégek túlnyomó többsége a végsőkig kitart az eldobható, nem visszaváltható csomagolóanyagok mellett, még az olyan nagyvállalatok is, amelyek évek óta zöld üzenetekkel bombázzák a vásárlókat. De a legtöbb üzletlánc sem törekszik arra, hogy jó példával járjon elő, és saját márkás termékeit visszaváltható palackban kínálja. Sok alumínium dobozon, PET-palackon szerepel az újrahasznosíthatóságra utaló jelölés, ami a tapasztalatok szerint önmagában gyenge ösztönző”

– mondta Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértője.

A felmérés során a Greenpeace azt is megvizsgálta, hogy vannak-e az üzletekben többutas, újratölthető üveg- és PET-palackok. Hiszen ezekre is kiterjed az új visszaváltási rendelet, amely eltérő mértékű betétdíjat engedélyez a gyártóknak, ám egy erre kialakított, egységes, fektetett palackot ábrázoló logóval kell jelölni a csomagoláson, ha az újratölthető. Ilyen logóval ellátott palackot sehol nem találtak a vizsgálatot végzők.

Számos sörösüvegen, néhány borospalackon, üveges szörpökön és egy-egy palackos vízen elérhetőek a betétdíjra utaló szöveges jelzések, amelyek eddig is ilyen formában voltak forgalomban. Ezek a jelölések nem egységesek, így a címke vagy a kupak tüzetes átvizsgálása nélkül nem minden esetben egyértelmű egy vásárlónak, hogy melyik italcsomagolást töltik újra és melyiket nem. A vizsgált üzletek felében, összesen nyolc boltban volt elérhető a betétdíjas, újratölthető üveg italcsomagolás, és az Auchan áruházakban van betétdíjas szikvíz. A diszkont üzletláncoknál továbbra sem elérhetőek a betétdíjas, újratölhető palackok, ahogyan sok kisebb boltban sem.

A gyártók a valós hulladékmegelőzés helyett továbbra is különböző logókkal, reklámkampányokkal népszerűsítik azt, hogy az általuk gyártott italok csomagolása újrahasznosítható. Ez a tapasztalatok szerint kevéssé ösztönzi a fogyasztókat arra, hogy a szelektív hulladékgyűjtőbe dobják a kiürült palackokat. Látható, hogy megfelelő pénzügyi ösztönzők nélkül a PET-palackoknak és alumínium dobozoknak csak a 30-40%-a jut a szelektív kukákba és hasznosul újra. A többi szemétlerakókban, szemétégetőkben vagy a természetben végzi. Ha nem kaptak volna 6 hónap türelmi időt a gyártók a visszaváltási díjas termékek bevezetésére, akkor a rendelet életbe lépését követő első negyedévben a hazánkban forgalomba kerülő műanyag palackok döntő része újrahasznosult volna. Január elejétől március végéig körülbelül 400 millió PET-palack kerülhetett forgalomba, amelynek kétharmada így jó eséllyel nem lesz újrahasznosítva.

A Greenpeace hulladékmentes Magyarországért folytatott küzdelmével azt szeretné elérni, hogy mind a MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU), mind pedig a gyártók és forgalmazók érezzék a nyomást: továbbra is valódi zöld lépéseket kell tenniük azért, hogy csökkenjen az egyszer használatos csomagolóanyagok mennyisége. Ezen belül pedig a valódi zöld megoldásért dolgozzanak, hiszen az újrahasznosítás önmagában nem oldja meg sem a műanyagkrízist, de általánosságban véve a hulladékproblémát sem. A cél a hulladék megelőzése, a felesleges fogyasztás elkerülése és az italcsomagolások újratöltése kellene hogy legyen.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Hans via Pixabay)

A paradicsom bőrén barna elváltozással járó vírusfertőzést a barna termésráncosodás (ToBRFV) okozza. A Nébih tájékoztatása szerint a vírus 2021-ben már megjelent hazánkban, s most sem könnyíti meg a termelők munkáját a jelenléte, ugyanis komoly veszteséget okoz a mennyiséget tekintve. A népegészségügyi hivatal tájékoztatása szerint azonban a fogyasztóknak nem kell aggódniuk.