Madárinfluenza miatt halt meg egy rozmár

A vírus egyre veszélyesebb: megölt egy jegesmedvét, de dél-amerikai tengeri emlősök ezrei is meghaltak már tőle.

2024. április 30., 13:06

Szerző:

A kutatók azonosítottak egy rozmárt, ami madárinfluenza miatt halt meg – írja a 444. Az állat holttestét tavaly találták meg a Norvégiához tartozó Svalbarg-szigetvilágban, és egy német laboratórium kimutatta, hogy a halálát madárinfluenza okozta. Azt ugyanakkor a minta kis mennyisége miatt már nem tudták meghatározni, hogy a H5N1 vagy a H5N8 vírus volt felelős az állat haláláért.

A madárinfluenza már oroszlánfókákat és fókákat is megölt

Az eset kapcsán Frank Wong, a CSIRO Australian Animal Health Laboratory molekuláris mikrobiológusa elmondta, a rozmárra való átterjedés komoly aggodalomra ad okot a tengeri emlősök tekintetében, és ráadásul olyan állatok, mint például oroszlánfókák és szőrfókák már korábban elpusztultak a betegségben. A szakember hozzátette, a madárinfluenza még mindig „madarakhoz alkalmazkodó vírus”, amelyet olyan madarak terjesztenek, mint a kacsa és a libák. Vélhetően a rozmár is egy elhullott madarat ehetett meg.

A madárinfluenza 2020 óta egyre nagyobb áldozatokat követel a haszonállatok körében. Az amerikai hatóságok szerint már megölt egy jegesmedvét Alaszkában, és dél-amerikai tengeri emlősök ezrei haltak meg madárinfluenza-vírusok következtében.

 

2570881

 

Jegesmedve (Ursus maritimus) a parton és rozmár (Odobenus rosmarus) a vízben, Smeerenburg, Amszterdam-sziget, Svalbard, Sarkvidék. Fotó:SAMUEL BLANC / Biosgarden / Biosphoto via AFP

A madárinfluenza óriási veszélyt jelent az emberre is 

Ahogy arról beszámoltunk, a jelenlegi problémát a H5N1 altípus okozza, ami a madarak közt cirkulál. A bélrendszerükben replikálódik, és az ürülékükkel jut a külvilágba, majd ahogy a „madárpiszok” szárad, felporzik, más madarak légzőszervébe kerül, onnan a beleikbe és így tovább. Számunkra akkor válik először ártalmassá, amikor a fertőzött vadmadár egy baromfitartó telep fölött pottyant, és a vírus bekerül az állományba. A vándorlási szezonokban, a világszintű légi jövés-menés idején ezért fokozott a kockázat.

A betegség emberre csak akkor terjed át, ha valaki sokáig és nagyszámú kórokozónak van kitéve. Értelemszerűen egy adott farm dolgozói lehetnek érintettek, de ők is csak akkor, ha lazán értelmezik a higiéniás szabályokat – ez az egyik legfőbb oka, hogy emberi megbetegedések leginkább a fejletlen országokban fordultak/fordulnak elő.

(Kiemelt képünkön: Atlanti rozmár (Odobenus rosmarus) a parton, legjellegzetesebb tulajdonsága a hosszú agyar, Spitzbergák, Svalbard, Norvég szigetvilág, Norvégia, Jeges-tenger. Fotó: Franco Banfi / Biosphoto / Biosphoto via AFP)