Háborúellenes tüntetőket soroznak be a hadseregbe Oroszországban

Miután Putyin bejelentette a részleges mozgósítást, több mint 1300 háborúellenes tüntetésen résztvevő embert zártak be Oroszország-szerte szerdán. Voltak köztük olyanok, akiket egyenesen vittek a hadseregbe.

2022. szeptember 22., 17:00

Szerző:

„Hazánk, szuverenitásunk és területi integritásunk védelme, népünk és a felszabadított területeken élő emberek biztonságának szavatolása érdekében szükségesnek tartom, hogy támogassuk a védelmi minisztérium és a vezérkar javaslatát a részleges mozgósítás végrehajtásáról az Oroszországi Föderációban” – mondta szerda reggeli beszédében Vlagyimir Putyin orosz elnök, hozzátéve, hogy a részleges mozgósítás megkezdésére irányuló erőfeszítések még ma elkezdődnek, a rendeletet már aláírták.

Háborúellenes tüntetések – az orosz hátországban eluralkodott a pánik

A bejelentésre válaszul háborúellenes tüntetések kezdődtek Oroszországban, illetve megugrott az érdeklődés a Moszkvából és Szentpétervárról induló, országot elhagyó repülőjáratok iránt. A közösségi médiában megjelent képek és videók is megörökítették, ahogy a mozgósítás ellen tüntetőket elhurcolják.

Egy független megfigyelő csoport, az OVD-Info által kiadott információk szerint országszerte 38 városban történtek tüntetések és letartóztatások. A csoport szóvivője, Maria Kuznecova azt nyilatkozta a CNN-nek, hogy legalább négy moszkvai rendőrőrsöt és néhány letartóztatásba került tüntetőt soroztak be a hadseregbe.

Az orosz állam úgy rendelkezett, hogy a behívó megtagadása 15 év börtönbüntetéssel jár. Az egyik tüntetőt, akit elkaptak, büntetőeljárással fenyegették meg, amikor megtagadta a bevonulást. Az 1300 elfogott tüntető közül 500-an Moszkvában, 520-an pedig Szentpétervárott kerültek rendőri felügyelet alá. Az OVD-Info értesülései szerint az elfogott tüntetők több, mint fele nő, akad közöttük kilenc újságíró és 33 kiskorú is, akik közül egyet a rendőrök brutálisan megvertek. A megfigyelő csoport azonban hozzátette, hogy a letartóztatások valós száma nem ismert. 

Valójában bárkit besorozhatnak katonának Oroszországban

Putyin a szerda reggeli beszédében azt mondta, hogy csak azok az állampolgárok lesznek behívhatók, akik tartalékosok, és mindenekelőtt azok, akik a fegyveres erőknél szolgáltak, rendelkeznek kiképzéssel és megfelelő tapasztalattal. Az OVD-Info által megfigyelt besorolási akciók azonban arra utalnak, hogy a mozgósítás szélesebb réteget is érint, mint amit az elnök a beszédében leírt.

Ekatyerina Schulmann, egy orosz politológus és Chatham Ház agytröszt munkatársa a Telegramon azt mondta, hogy még a rendelet részlegesnek írja le a mozgósítást, semmilyen módon nem határozza meg a részlegesség paramétereit, sem területben, sem kategóriában. 

„A határozat szövege szerint bárkit behívhatnak a hadseregbe, azokat kivéve, akik a hadiiparban dolgoznak, és felmentéssel rendelkeznek a munkaszerződésükben rögzített időszakra. A tény, hogy a mozgósítás csak a tartalékosokra és azokra vonatkozik, akik rendelkeznek a szükséges tudással és releváns tapasztalattal, csak Putyin beszédében van megemlítve, a határozatban nem” – írta a Schulmann.

Pavel Chikov, egy orosz emberi jogi ügyvéd a Telegramon azt mondta, hogy a mozgósítási határozat mindenkire kiterjedhet, Putyin pedig ebben átadta a döntési jogot az orosz védelmi minisztériumnak; ők dönthetik el, hogy ki megy a háborúba és milyen számban. 

(Kiemelt képünk: Orosz háború és mozgósítás ellenes tüntetőt hurcolnak el a rendőrök Moszkvában 2022. szeptember 21-én. Fotó: ALEXANDER NEMENOV / AFP)

 

Vádemelés nélkül lezárta a csíkszeredai ügyészség azokat a büntetőjogi eljárásokat, amelyeket az úzvölgyi katonatemetőben a nacionalista Calea Neamului (Nemzet útja) egyesület által tavaly engedély nélkül felállított 150 fakereszt ügyében indított - tudatta szerdán a Maszol.ro hírportál a magyargyűlölő Mihai Tirnoveanunak, az egyesület vezetőjének a Facebookon közzétett bejelentését ismertetve.