Semmelweis öröksége

Néhány óra leforgása alatt akát 500-1000 baktérium is megtelepedhet tenyerünkön és az ujjainkon, szennyezve azokat a felületeket is, amelyekhez hozzáérünk. Egyes baktériumok akár húsz percig, mások akár órákig, hetekig képesek életben maradni és fertőzni. A gyakori, alapos szappanos kézmosás a fertőzések megelőzésének egyik legegyszerűbb módja hívta fel a figyelmet az ÁNTSZ.

2015. május 15., 11:17

A fertőző betegségek 80 százaléka közvetlen érintkezés útján terjed. A külső környezettel közvetlenül érintkezésbe kerülő bőrfelszínek közül a kéz tekinthető a legszennyezettebbnek. Piszkos kéz által a legkönnyebben légúti fertőzések (nátha, influenza, tüdőgyulladás), hasmenéses (ún. enterális) megbetegedések és bizonyos típusú májgyulladások terjednek.

A baktériumok és vírusok terjedésének megakadályozásához a szappanos kézmosás a legjobb, legegyszerűbb és leghatékonyabb eszköz, így a fertőzések negyede megelőzhető.

A kézmosásnak különös jelentősége van az egészségügyi ellátóhelyeken, szociális intézményekben. Semmelweis Ignác felfedezése a kézfertőtlenítés fontosságáról, tanításai napjainkban is éppúgy érvényesek, mint saját korában.

Az egészségügyi ellátással összefüggésben Európában és ezzel együtt hazánkban is az antibiotikum rezisztencia jelenti a legnagyobb betegbiztonsági kockázatot: világszerte egyre gyakrabban fordulnak elő a különböző gyógyszereknek ellenálló baktériumok. Az ilyen kórokozók kialakulásában a helytelen illetve túlzott antibiotikum alkalmazás játszik szerepet. Egy esetleges fertőzés megelőzésében, illetve a terjedés megfékezésében a helyes kézhigiénés gyakorlatnak van kiemelt szerepe.

Az Országos Epidemiológia Központ a közelmúltban több alkalommal tartott gyakorlattal egybekötött továbbképzést a kézfertőtlenítésről a szociális ellátást nyújtó intézményekben dolgozóknak. Ennek eredményeként az utóbbi években jelentős mértékben emelkedett az alkohol alapú kézfertőtlenítő szerek alkalmazása. Kiemelt feladat az is, hogy a Semmelweis-i úton haladva ne csak az egészségügyi dolgozók ismerjék a kézhigiéne jelentőségét és alkalmazzák megfelelően a kézfertőtlenítést, hanem a betegek és hozzátartozóik is. A rendszeres és alapos kézmosás, az alapvető személyi higiénés szabályok betartása – állapotukhoz mérten – a betegek, illetve – maradéktalanul – a látogatók részéről is szükséges. A kórházba a látogatók által bevitt ételek, egyéb tárgyak (pl. evőeszközök) esetén is ennek megfelelően kell eljárni.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2009-ben kampányt indított „Ments életeket: Moss kezet!” címmel, azóta minden évben május 5-én szervezik meg a Kézhigiénés Világnapot. A WHO felhívására Magyarország 2010-évben csatlakozott a „Felhívás a betegellátás globális biztonságáért” programhoz, vállalva a kézhigiéne, a kézfertőtlenítés gyakorlatának javítását. E több évre kiterjedő feladat keretében valamennyi egészségügyi intézmény megkapta a WHO által kidolgozott kézfertőtlenítést bemutató plakátokat, amelyek a kézfertőtlenítés fontossága mellett a helyes kézfertőtlenítési technikára is a felhívják figyelmet.

Tényleg meghosszabbítható az élet a biohacking segítségével, vagy ez csak egy hangzatos áltudomány? Mikor özönlik el Magyarország utcáit a kiborgok és a transzhumánok? Már elérhetők az MVM Future Talks tudományos sorozat nagyköveteinek dokumentumfilmjei, amelyekben olyan neves tech innovátorok szólalnak meg  az „örök élet” lehetőségeiről, mint Giulia Enders, Teemu Arina, Ulbert István vagy  Joe Cohen.