Magyarországon visszaesett a műanyagzacskó-használat

A környezetvédelmi termékdíjról szóló, 2012-től hatályos törvény alkalmazása már az első évben, szinte minden téren meghozta a kívánt eredményeket, így a többi között nagymértékben csökkent a műanyagzacskók gyártása, forgalmazása is – közölte az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) szerdán az MTI-vel.

2013. november 6., 20:00

Az ügynökség szerint ez egyértelműen arra vezethető vissza, hogy az ilyen csomagolóanyagok után kötelező és a korábbiakkal szemben nem elkerülhető a termékdíj megfizetése.

Az OHÜ közleményében emlékeztetett: az Európai Bizottság hétfői tájékoztatása szerint a csomagolásról szóló európai uniós irányelv módosítását javasolják azért, hogy minimálisra csökkenjen az 50 mikronnál vékonyabb anyagból készült műanyagzacskók használata. Ezeket a vékony szatyrokat ugyanis az átlagosnál kevesebbszer használják újra, többnyire a szemétben végzik. A tagállamok ennek érdekében jogi és gazdasági eszközöket is bevethetnének, termékdíjat vezethetnének be vagy akár be is tilthatnák az ilyen csomagolóanyagokat.


A magyar Országgyűlés 2011 közepén döntött a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény elfogadásáról. Míg a törvény hatályba lépése előtti időszakban jellemzően a nagy forgalmú, országos hálózattal rendelkező kereskedelmi üzletláncok óriási mennyiségben, ingyen adták a vásárlóknak a műanyagzacskókat, addig ez a gyakorlat a múlt évtől megszűnt – ismertette az OHÜ.

A múlt évet megelőzően éves átlagban összesen mintegy 300 millió műanyag reklámzacskót használtak a magyarok. Ez a mennyiség mára jócskán 200 millió darab alá esett, ami egy főre vetítve kevesebb, mint 20 műanyagzacskót jelent évente – idézi a közlemény Vámosi Oszkárt, az OHÜ ügyvezetőjét.

Magyarország célja, hogy tovább javítson ezen a mértéken, és Dániához, Finnországhoz hasonló eredményeket érjen el, ahol fejenként mindössze négy műanyagzacskót használnak az emberek évente.

A magyar termékdíjtörvény következetesen képviseli a környezetvédelmi szempontokat, azokat a csomagolóanyagokat, amelyek kevésbé károsak a természeti környezetre, kevésbé terheli meg a termékdíjjal. Így például míg a műanyagzacskók után kilogrammonként 1800 forint a termékdíj, addig a papírzacskók után kilogrammonként 20 forintot kell fizetni – hívta fel a figyelmet a hulladékgazdálkodási ügynökség.

A hazai termékdíjtörvény – elsődlegesen a hulladékképződés megelőzését szorgalmazva – a „szennyező fizet” elvet alkalmazza: díjfizetésre kötelezi azokat, akik a környezetet hulladékként károsító terméket állítanak elő vagy elsőként hoznak forgalomba Magyarországon. Az állami költségvetésbe befolyó termékdíjbevételt az ilyen termékek gyűjtésének, feldolgozásának, hasznosításának ösztönzésére fordítja a környezetvédelemért felelős szaktárca, valamint más környezetvédelmi célokat finanszíroz belőle a kormány – áll a közleményben.

A lakosságot érintő, a környezettudatos gondolkodáshoz és magatartáshoz hozzájáruló, átfogó szemléletformálást az OHÜ-nek kell megvalósítania. Ennek érdekében az ügynökség évente többféle országos kampányt szervez és bonyolít le. Vámosi Oszkár szerint ilyen a csomagolási termékek, köztük a műanyagzacskók mennyiségének visszaszorítását célzó Zöldlista-vásárlóprogram elnevezésű kampány is, amelyet tavaly rendeztek meg először. A program segítségével az OHÜ országszerte csaknem 50 ezer vásárlót tudott megszólítani. Arra a tudatos vásárlói magatartásra hívták fel a figyelmet, amellyel a csomagolóanyagok használata csökkenthető.

Tényleg meghosszabbítható az élet a biohacking segítségével, vagy ez csak egy hangzatos áltudomány? Mikor özönlik el Magyarország utcáit a kiborgok és a transzhumánok? Már elérhetők az MVM Future Talks tudományos sorozat nagyköveteinek dokumentumfilmjei, amelyekben olyan neves tech innovátorok szólalnak meg  az „örök élet” lehetőségeiről, mint Giulia Enders, Teemu Arina, Ulbert István vagy  Joe Cohen.