Hat emberből egyet fenyeget ez a betegség
2015 a stroke megelőzésének éve. A szélütés az egyik vezető oka a felnőttkori rokkantságnak és a harmadik leggyakoribb halálok. Olyan, mint egy időzített bomba, amely a legtöbb betegben már évekkel, évtizedekkel korábban ott ketyeg, legtöbbször látható tünetek nélkül.
A magyar agykutatók és brit kollégáik a világon először olyan kulcsfontosságú gyulladásos szenzorokat azonosítottak, amelyek nagy szerepet játszanak a stroke-ot követő idegrendszeri károsodás kialakulásában. Dénes Ádám, a kutatás vezetője az M1 Minden tudás című műsorában kifejtette, a stroke hosszú ideig neurológiai betegségként volt számon tartva – írja a
Híradó.hu.Ma már tudják, hogy valóban az idegrendszert érinti, de a problémák már évtizedekkel korábban megkezdődnek, és a szervezet egésze érintett benne. A stroke sokkal inkább egy érrendszeri betegség, sok gyulladásos folyamat vesz benne részt, amelyeket korábban kevésbé ismertek – magyarázta el a műsorban.
Sok kockázati tényezője ismert – cukorbetegség, magas vérnyomás, érelmeszesedés és elhízás –, harminc százalékának az oka viszont ismeretlen. Az unióban évente közel egymillióra tehető a szélütéses esetek száma, élete folyamán minden hatodik ember a betegség áldozatává válhat.
Míg az infarktus igen erős fájdalommal jár, az agyi érkatasztrófa általában nem okoz nagy kellemetlenséget, így a betegek nem is veszik komolyan és nem fordulnak azonnal orvoshoz. A leggyakoribb jelek a nyelési zavarok, egyensúlyzavar, kettős látás, végtaggyengeség, beszédzavar, féloldali bénulásos tünetek.
A szakember kifejtette, a sejttenyésztő, sejtbiológiai egységben részben a gyulladásos működésben részt vevő sejttípusokat, agyi idegsejteket tudnak tenyészteni, másrészt különféle agyi szeletekből szövetkultúrákat tudnak építeni. Ezeken aztán laboratóriumi körülmények között szemügyre vehetnek olyan folyamatokat, amelyeket később állatkísérletekkel lehet ellenőrizni.
A kutatók igazolták, hogy a gyakori bakteriális és vírusfertőzés korábban nem gondolt mértékben súlyosbítja a stroke kimenetelét. Dénes Ádám és munkatársai olyan, genetikailag módosított egereket vizsgáltak, amelyek nem hordozzák a szervezet veszély- és fertőzésmolekuláit érzékelő inflammaszómákat. A kutatók meg tudták állapítani, milyen molekuláris útvonalak játszanak szerepet a stroke okozta agyi sérülés kialakulásában.
Dénes Ádám hozzátette, ha képesek vagyunk életmódunkkal valamilyen módon befolyásolni ama folyamatokat, amelyekre hatással vagyunk, ha gátolni nem is, de csökkenteni tudjuk a szélütés kialakulásának esélyét.
