Fura képződménybe botlott a marsjáró
A marsi kőzet első vizsgálatát végezte el a Curiosity, majd az eddigi leghosszabb "menetelésbe" fogott.
Az elmúlt néhány napot a marsjáró egy fura, 25 centiméter magas, piramis alakú képződmény vizsgálatával töltötte, amelyet Jake Matijevic-sziklának kereszteltek el, és tesztelte a 2,1 méteres robotkarjának némely műszerét. A képződmény nevét a NASA bolygókutató részlege, a Jet Propulsion Laboratory mérnöke után, az augusztus 20-án elhunyt Jake Matijevic tiszteletére kapta, aki az előző három marsjáró kifejlesztésében is részt vett - olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon.
A marsjáró kipróbálta az összetétel-elemzésére szolgáló alfarészecske- és röntgenspektrométert (APXS), valamint a nagyítós fényképező berendezést (Mars Hand Lens Imager, MAHLI). A rover "bombázta" a sziklaképződményt a lézeres kémiai távérzékelő- és mikrofényképezővel, amely az "elpárolgó" részecskékből "olvassa ki" a kémiai összetételt. Az eredmények összevetése segíti a két berendezés "keresztkalibrálását" is - hangoztatták a NASA kutatói. A vizsgálatok végeztével a Curiosity hétfőn egy 42 méteres útszakasz megtételére, a leszállása óta a leghosszabb napi "menetelésre" vállalkozott. A marsjáró jelenleg az úgynevezett Glenerg-pont felé tart, amely körülbelül 400 méterre van a landolás helyétől, hétfői elindulása előtt a rover körülbelül az út felét tette meg. A Glenerg-pontnál, ahol három különféle anyagféleség "találkozik", végzi el az első fúrásokat és mintavételeket a marsjáró, amelynek a Gale-kráterben magasodó öt kilométeres, réteges szerkezetű Aeolis-hegy a végső úti célja – írja az MTI.
A hatkerekű, radioizotópos termoelektromos generátorral működő Curiosity, hivatalos nevén Marsi Tudományos Laboratórium augusztus 6-án landolt a Marson. A 2,5 milliárd dolláros összköltségű, csaknem két földi évre tervezett program célja, hogy kiderítsék: létezhettek-e valamikor a Marson mikrobiális életformák kifejlődését lehetővé tévő feltételek.
