Felére zsugorodott a magyar fecskeállomány
Az elmúlt másfél évtizedben megfeleződött a hazai fecskeállomány, azaz mára minden második madár eltűnt az ereszek alól, az ablak- és erkélybeugrókból, nemcsak a városokban, de a falvakban is.
A megfogyatkozás hátterében az élőhelyek átalakítása (fészkelőhelyek megszűnése, táplálékbázis csökkenése például a nem megfelelően végzett szúnyogirtás következtében), a klímaváltozás, és ami a legmeglepőbb, kedvezőtlen társadalmi változások, a fecskefészkek leverése és a madarak gyakran „nagyüzemi” riasztása áll – írja közleményében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
Fecskéink eltűnése nemcsak természetvédelmi, de az életminőségünk szempontjából is kedvezőtlen folyamat. A lakott területeken élő molnár- és füstifecskék ugyanis – a szintén itt élő denevérkolóniákkal együtt – hozzájárulnak a települések légy- és szúnyogmentesítéséhez, ami a melegedő klímában hazánkban is feltűnő új fajok és az általuk hordozott betegségek miatt egyre fontosabb kérdéssé válik.
A sárfészket építő, napjainkra teljes egészében városiasodott fecskék állományfenntartásában a lakosságnak egyedülállóan fontos, gyakorlatilag nélkülözhetetlen szerepe van. A különböző fecskevédelmi eszközök és módszerek alkalmazásával, ezek között egyre inkább műfészkek kihelyezésével is, lassíthatjuk, megállíthatjuk a létszámcsökkenést. Ha ezt társadalmi összefogással nem sikerül elérnünk, könnyen előfordulhat, hogy az évszázad közepére ez a madárcsoport a még most is százezres helyett csak néhány száz, maximum egy-kétezer párban lesz jelen Magyarországon.
Szerencsére egyre több pozitív példa is segíti a fecskék védelmét. Legutóbb arról számoltak be, hogy Zala megyében egy helyi vállalkozó már 60 műfészket helyezett ki a telephelyén az elmúlt években, ami mára a megye egyetlen stabil molnárfecske-kolóniájának ad otthont.